English
	Hungarian

Ügyszám: .	367/E/1997
Előadó alkotmánybíró: Holló András Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 29/1997. (IV. 29.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1997/122 .

A döntés kelte: Budapest, 04/29/1997 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság  állami  irányítás  egyéb  jogi  eszköze alkotmányellenességének   utólagos   vizsgálatára   irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi :                        határozatot : 1. Az  Alkotmánybíróság megállapítja  : a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozata, illetőleg  annak értelmezése  nem teheti függővé semmilyen  jóváhagyástól   vagy  feltételtől  azt,  hogy  az Alkotmánybíróságról szóló  1989. évi  XXXII. tv.  21. §-ának (1)  bekezdésében  meghatározott  jogosultak  erre  irányuló indítványa    alapján,     a    törvényjavaslat     előzetes alkotmányossági vizsgálatára  a törvényről való zárószavazás előtt sor kerülhessen. 2. Az  olyan törvény,  amelyet az Országgyűlés úgy szavazott meg, hogy  nem tette  lehetővé  a  törvényjavaslat  előzetes alkotmányossági vizsgálatára  irányuló indítvány  alapján az előzetes   alkotmányossági    vizsgálatot,   formai    okból alkotmánysértő  ( érvénytelen ) .   Az  ilyen  formai  hibás törvényhozási eljárás  - megfelelő  indítvány  alapján  -  a jövőben alapot  ad a  törvény  kihirdetése  napjára  történő visszamenőleges hatályú megsemmisítésére. 3. Az  Alkotmánybíróság megállapítja,  hogy az  Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló  alkotmányellenességet valósított meg azáltal,  hogy  a  Magyar  Köztársaság  Országgyűlésének Házszabályáról szóló  46/1994. (IX.  30.) OGY  határozat nem tartalmazza azokat  a  garanciális  szabályokat,  amelyek  a törvényjavaslat   alkotmányossági    vizsgálatára   irányuló indítványozási jog gyakorlását biztosítják. Az  Alkotmánybíróság   felhívja   az   Országgyűlést,   hogy szabályozási feladatának 1997. június 15-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság  ezt a  határozatát a  Magyar Közlönyben közzéteszi.                          Indokolás                              I. 1. Ötvenkét  országgyűlési képviselő 1997. február 25-én "Az országgyűlési képviselők  jogállásáról szóló  1990. évi  LV. számú   törvény    módosításáról"   szóló    T/3121.   számú törvényjavaslat     ( az      ún.      "összeférhetetlenségi törvényjavaslat" )   feletti    zárószavazás    napján,    a törvényjavaslat     egyes      rendelkezéseinek     előzetes alkotmányellenességi   vizsgálatára    irányuló   indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozók  ugyanezen a  napon, előzetesen  írásban  - mellékelve  az   Alkotmánybírósághoz  benyújtott   indítvány másolatát -,  majd  közvetlenül  a  törvényjavaslat  feletti zárószavazás  előtt   szóban  is  jelezték  az  Országgyűlés elnökének, hogy  az Alkotmánybírósághoz  fordultak, s egyben kérték a  zárószavazás elhalasztását. Az Országgyűlés, rövid vita után az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány miatti zárószavazás  elhalasztására   irányuló  kérelmet  a  Magyar Köztársaság Országgyűlésének  Házszabályáról szóló  46/1994. (IX. 30.)  OGY határozattól ( a továbbiakban :  Házszabály ) való eltérésre  irányuló ügyrendi javaslatnak minősítette és a zárószavazás lefolytatása mellett döntött. 2. Az  országgyűlési képviselők ezt követően az Országgyűlés által 1997.  február  25-én  elfogadott  törvénnyel  szemben újabb  indítványt  nyújtottak  be.  Ebben  fenntartották  az előzetes normakontroll  eljárás iránti  igényüket azzal,  ha nem lehetséges  az  előzetes  alkotmányossági  vizsgálat,  a hivatkozott   törvény    alkotmányellenességének    utólagos normakontroll keretében  történő elbírálását  kérik,  a  már korábban  kifejtett  alkotmányossági  aggályok  alapján.  Az indítvány  ugyanis   a  Házszabály   alkotmányellenességének vizsgálatára   irányuló   kérelmet   is   tartalmazott.   Az indítványozók  álláspontja  szerint  az  Alkotmánybíróságról szóló   1989.    évi   XXXII.   törvénnyel   ellentétes   az alkotmánybírósági   eljárás    lefolytatása   végett   -   a Házszabályra hivatkozással  - négyötödös  szavazati arányhoz kötni a  zárószavazás elhalasztását. Ez megakadályozza, hogy az ötven  képviselő a  törvényben biztosított  alanyi  jogát gyakorolja. 3. Az  Országgyűlés által elfogadott törvényt a köztársasági elnök  aláírta,   s  az   1997.  március   5-én,   mint   az országgyűlési képviselők  jogállásáról szóló  1990. évi  LV. törvény módosításáról  rendelkező 1997.  évi  V.  törvény  a Magyar Közlönyben  kihirdetésre került.  Az Alkotmánybíróság a  törvény   egyes   rendelkezései   alkotmányellenességének megállapítására irányuló  indítványtól a  Házszabály 107.  § (1) bekezdése,  és  140.  §  (1)  bekezdése  alkotmányossági vizsgálatával kapcsolatos  indítványt  elkülönítette,  jelen eljárásban ez utóbbi tekintetében hozott határozatot.                             II. Az   ügy    elbírálásánál   figyelembe    vett   jogszabályi rendelkezések a következők : 1. Az  Alkotmány 32/A.  §  (1)  bekezdése  szerint  :    "Az Alkotmánybíróság     felülvizsgálja      a      jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. " 2. Az  Alkotmánybíróságról szóló  1989. évi  XXXII.  törvény ( továbbiakban :  Abtv. ) 1. §-a szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik : " a)  a törvényjavaslat,  a már  elfogadott, de  még ki  nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés   egyes    rendelkezései   alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;" Az Abtv.  21. §  (1) bekezdés  értelmében "az 1. § a) pontja szerinti eljárást  - a 33-36. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint - indítványozhatják : a) az  Országgyűlés, annak  állandó  bizottsága  vagy  ötven országgyűlési képviselő, b) a köztársasági elnök, c) a Minisztertanács ( a Kormány ) . " Az  Abtv.   33.  §   (1)   bekezdése   kimondja   :      "Az Alkotmánybíróság az  Országgyűlés, annak  állandó bizottsága vagy    ötven     országgyűlési    képviselő    indítványára alkotmányellenesség     szempontjából     megvizsgálja     a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezését". A  (2)  bekezdés  szerint  :    "Ha  az  Alkotmánybíróság  a törvényjavaslat    aggályosnak    tartott    rendelkezésének alkotmányellenességét        állapítja        meg,        az alkotmányellenességet     az     Országgyűlés     vagy     a törvényjavaslatot benyújtó szerv vagy személy megszünteti". 3. A Házszabály irányadó rendelkezései a következőek : "106. §  (9) A  részletes vita  és a  módosítással  érintett rendelkezések  feletti   szavazás  után   -  legkorábban   e szavazást követő  5  nap  elteltével  -  zárószavazást  kell tartani a törvényjavaslat egészéről. 107. §  (1) A  zárószavazás megkezdése  előtt  -  írásban  - módosító javaslatot  lehet benyújtani  a  részletes  vitában megszavazott bármely rendelkezéshez kapcsolódóan azon okból, hogy  a   megszavazott  rendelkezés   nincs  összhangban  az Alkotmánnyal vagy  más  törvénnyel,  a  törvényjavaslat  már megszavazott   rendelkezésével,   vagy   a   törvényjavaslat módosítással   nem    érintett   valamely   rendelkezésével. Zárószavazás előtti  módosító javaslatot  az előterjesztő is benyújthat. (2) A  zárószavazás előtti  módosító javaslatot  az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. (3)  A   zárószavazás  megkezdése   előtt   a   zárószavazás elhalasztását javasolhatja  a kijelölt bizottság, illetve az Alkotmányügyi  bizottság,   amennyiben  az  (1)  bekezdésben meghatározott  módosító   javaslatot  kíván   benyújtani.  A zárószavazás elhalasztásáról  -  a  javaslattevő  indokainak meghallgatása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz. (4) A  törvényjavaslat záróvitája  az (1)  bekezdés szerinti módosító javaslatok  megtárgyalásából áll.  A tárgyalásra, a vitára és  a szavazásra  a 105-106.  §  rendelkezéseit  kell megfelelően alkalmazni  azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő,  akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat  elfogadásával.   Ilyen  módosító   javaslat esetén a  zárószavazást csak  a  törvényjavaslat  záróvitája után lehet megtartani. 108. §  (1) Az  Országgyűlés által  elfogadott  törvényt  az Országgyűlés  elnöke   tizenöt  napon  belül  aláírja,  majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek. " A  Házszabálytól  való  eltérést  a  140.  §  (1)  bekezdése szabályozza :   "Kivételesen,  a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés    a    jelenlevő    képviselők    négyötödének szavazatával   -   képviselőcsoportonként   legfeljebb   egy felszólaló meghallgatását  követően -  úgy határozhat,  hogy valamely ügy  tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér. (2) Az  (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az  Alkotmányba vagy  más törvénybe  ütközik, valamint az Alkotmány és a Házszabály tárgyalása során. "                             III. 1.    Az    Alkotmánybírósághoz    első    ízben    előzetes normakontrollra irányuló  indítványt ötvenkét  országgyűlési képviselő nyújtott be az ún. első kárpótlási törvényjavaslat tárgyában.   Az    Alkotmánybíróság   indítványt   elutasító határozatában  -   a  hatalmi   ágak  elválasztása   elvének figyelembe  vételével   -  értelmezte   a  hatáskörgyakorlás feltételeit. Az  Alkotmánybíróság  megállapította,  hogy  az előzetes normakontrollnak  az Abtv. 33. §-ában meghatározott formája  lehetővé   teszi,  hogy   az  Alkotmánybíróságot  a törvényhozási  eljárás   bármely  szakaszában   bevonják   a jogalkotásba, ami  összeegyeztethetetlen az Alkotmánybíróság jogállásával    és     a    hatalommegosztás     alkotmányos követelményével :   "Az  Alkotmánybíróság nem tanácsadója az Országgyűlésnek, hanem  bírája az Országgyűlés törvényalkotó munkája    eredményének.    "    Az    Alkotmánybíróság    - összeegyeztetve  az   előzetes   normakontroll   célját   az Alkotmánybíróság    funkciójával     -    meghatározta     e hatáskörgyakorlás eljárási feltételeit, s egyben kijelölte a törvényhozási  eljárásnak   azt  a   szakaszát,   egyben   a törvényjavaslatnak  azt   a  formáját,  amikor  az  előzetes alkotmányossági vizsgálat  lefolytatható :   ".  .  .  ha  a törvény szövege  végleges formájában  - a javaslat egészéről történő szavazás  előtt .  . .  - kerül  az Alkotmánybíróság elé. " ( 16/1991. (IV. 20.) AB határozat, ABH 1991, 59-60.) 2.  E   határozatot  követően   az  1993.  évi  költségvetés tárgyában      benyújtott      törvényjavaslat      előzetes alkotmányossági  vizsgálatára   érkezett  több   mint  ötven képviselő által aláírt indítvány. Mivel az indítvány tárgyát képező törvényjavaslat vitája még tartott, az nem felelt meg a  16/1991.   (IV.  20.)   AB   határozatban   meghatározott követelményeknek. Az  Alkotmánybíróság ezért az indítványt a 64/1992. (XII.  11.) AB végzésében - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.  ( ABH 1992, 317. ) 3. Az  Alkotmánybíróság az Abtv. 33. §-ának megfelelő érdemi eljárást  a   22/1996.  (VI.   25.)  AB  határozatban  -  az Országgyűlés   Emberi   Jogi,   kisebbségi   és   vallásügyi bizottsága indítványa  alapján - az 1992. évi XXXII. törvény módosításáról rendelkező T/1268. számú törvényjavaslat egyes rendelkezéseivel kapcsolatban  folytatott le.   ( ABH  1996, 89. ) Az Alkotmánybíróság jelen üggyel összefüggésben megvizsgálta azt is,  hogy a  22/1996. (VI.  25.) AB  határozat  alapjául szolgáló  ügyben  az  Országgyűlés  a  zárószavazást  milyen eljárás  keretében   halasztotta  el.   A   vizsgált   során megállapítást nyert,  hogy  az  Országgyűlés  Alkotmány-  és igazságügyi bizottsága  1996. április  24-én  foglakozott  a T/1268. számú  törvényjavaslat  előzetes  normakontrolljának "házszabályi  feltételével",  s  a  következő  állásfoglalás született : "Az Alkotmánybíróság  által megkívánt  normaszöveg lehet  az ún.  egységes   javaslat,  amennyiben   ahhoz  nem  érkezett koherencia-zavart  feloldó   módosító  javaslat.   Ha  ilyen javaslat érkezett, akkor az Alkotmánybíróság által megkívánt "végleges" normaszöveg  a  záróvitát  követően  megszavazott módosító javaslatok  és az  egységes javaslat egybevetéséből áll elő.  Koherencia-zavart feloldó módosító javaslat esetén tehát a  módosító javaslatokról  történő szavazás  után és a törvényjavaslat egészéről történő szavazás előtt alakul ki a "végleges" normaszöveg. Ebből következően  a zárószavazást megelőző utolsó szavazást követően áll rendelkezésre a szöveg. A bizottság  azt a véleményt alakította ki, hogy a napirendi javaslatban kerüljön  feltüntetésre mind  a  záróvita,  mind pedig  a   zárószavazás,  előre   jelezve  a   különszavazás szükségességét   abban    a   kérdésben,   hogy   tartható-e zárószavazás az adott ülésen. A bizottság megállapította :  A zárószavazás elhalasztásával egyidejűleg szükséges,  hogy az Országgyűlés úgy térjen el a Házszabály 107.  § (1)  bekezdésében  foglaltaktól,  hogy  a záróvitában  megvitatott   módosító  javaslatokról   történő szavazás  után   nem  lehet  további  módosító  javaslatokat beadni. Az  Országgyűlés ezzel  a  döntéssel  tud  garanciát vállalni  arra,   hogy  az   Alkotmánybíróságnak  megküldött normaszövegben  további   változtatás  ne   legyen.  "  ( Az Országgyűlés   Alkotmány-   és   igazságügyi   bizottságának ügyrendi jellegű állásfoglalásai és döntései. Összeállította: az Országgyűlés Jogi Főosztálya. 79. oldal ) Az   állásfoglalásnak    megfelelően   az   Országgyűlés   a zárószavazás  elhalasztása  tekintetében  két  szavazást  is tartott.  Először  arról  szavaztak  a  képviselők,  hogy  a zárószavazást elhalasztják-e,  majd - mivel az Alkotmányügyi bizottság megállapítása  szerint az  előzetes  normakontroll kapcsán  szükséges   a  házszabálytól   való  eltérés  is  - négyötödös többséggel arról is szavaztak, hogy a záróvitában megvitatott módosító  javaslatokról történő szavazás után ne lehessen további  módosító  javaslatokat  benyújtani.   ( Az Országgyűlés hiteles  jegyzőkönyve. Az  Országgyűlés tavaszi ülésszakának  30.  ülésnapja  1996.  május  7.  19848-19849. hasábok ) Az  idézett   állásfoglalás  a   16/1991.   (IV.   20.)   AB határozattal  összhangban   állapította  meg   az   előzetes normakontroll     hatáskörének     gyakorlására     alkalmas törvényjavaslati  formát.  Ugyanakkor  az  állásfoglalás  az Abtv. 33.  §-ának rendelkezéseit  figyelmen kívül  hagyva az előzetes normakontroll iránti indítványozási jog gyakorlását ügyrendi kérdésnek  -  a  Házszabálytól  való  eltérésnek  - tekintve, előzetes parlamenti döntéstől tette függővé. 4. A  jelen ügyben,  a zárószavazás  elhalasztására irányuló ügyrendi javaslat  vitájában  -  az  elutasítás  érveként  - lényegében a  fent  idézett  egyedi  állásfoglalás  szolgált precedensként. A  javaslat ellen  érvelők azt hangsúlyozták, hogy a  zárószavazás elhalasztása  az előzetes normakontroll elbírálásáig, a Házszabálytól való eltérés tárgyában hozandó döntést kíván, amit a Házbizottság nem támogatott.  ( Lásd : az Országgyűlés  hiteles jegyzőkönyve 1997. tavaszi ülésszak 8. ülésnapja 1997. február 25. 30311-30312. hasábok )                             IV. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. 1. Az  Alkotmány 2.  § (1)  bekezdése szerint  :   "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. " Az  Alkotmány   Alkotmánybíróságra  vonatkozó  32/A.  §  (1) bekezdése kimondja, hogy "Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a  jogszabályok   alkotmányosságát,  illetőleg   ellátja   a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. " 1.1.  A   jogállam  tartalmát   az   Alkotmánybíróság   több döntésében  értelmezte.   A   jelen   ügyben   is   irányadó megállapítások szerint  :   A  jogállamiság  alapértékét  az Alaptörvény rendelkezései  részletezik,  de  nem  töltik  ki teljes  egészében   annak  tartalmát.  A  jogállamiság  elve ezekhez  a   konkrét  alkotmányos  szabályokhoz  képest  nem kisegítő, másodlagos  szabály,  s  nem  pusztán  deklaráció, hanem önálló  alkotmányjogi norma,  aminek sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában  a  jogbiztonság  szorosan  a jogállamiság alkotmányjogi elvéhez kapcsolódik. A jogállamiság  és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák.   Ezek    alapvető   jelentőségűek    az    egyes jogintézmények működésének  kiszámíthatósága  szempontjából. Csak  a   formalizált   eljárás   szabályainak   követésével keletkezhet érvényes  jogszabály.  ( 11/1992.  (III. 5.)  AB hat. ABH 1992. 84-85. ) 1.2. Az  Alkotmány 32/A.  § (1)  bekezdésének megfelelően az Alkotmánybíróság hatásköreit  a minden  jogi norma  utólagos alkotmányossági    vizsgálatán     felül    -    alkotmányos felhatalmazással -  az Abtv. határozza meg. Az Abtv. 1. § a/ pontja, 21.  § (1) bekezdése, és a 33. §-a - többek között - legalább  ötven  országgyűlési  képviselő  jogává  teszi  az előzetes   normakontroll   kezdeményezését   törvényjavaslat alkotmányossági     szempontból      aggályosnak     tartott rendelkezésével szemben.  E jog  gyakorlása -  mint ahogy az Alkotmánybíróság  a   16/1991.  (IV.  20.)  AB  határozatban kifejtette -  a hatalommegosztás rendszerébe úgy illeszthető és az Alkotmánybíróság bírói funkciójával tartalmi vizsgálat esetén csak  úgy egyeztethető  össze,   ha a törvényjavaslat szövege végleges formában kerül az Alkotmánybíróság elé. 1.3.  Az  Abtv.  33.  §-ának  rendelkezéseiből  egyértelműen következik,   hogy    a   törvényjavaslatnak   e   formáját, "eljárásjogi  státuszát"   az  indítvány   elbírálásáig,  az Országgyűlés    nem     változtathatja    meg,     azaz    a törvényjavaslatot -  zárószavazással -  nem fogadhatja el. A zárószavazást - a törvény ( Abtv. ) erejénél fogva - el kell halasztani.  Az   Alkotmánybíróság  előzetes   normakontroll eljárása tehát,  amennyiben az  indítványozásra jogosultak e jogukkal  élnek,   a  zárószavazás  előtt  megváltoztatja  a törvényhozási  eljárást   anélkül,  hogy  annak  közvetlenül részévé  válna.  Az  Alkotmánybíróság  alkotmányellenességet megállapító  határozata  alapján  az  Országgyűlés,  vagy  a törvényjavaslatot    benyújtó     szerv    ( személy )     a törvényjavaslat alkotmányellenességét  köteles megszüntetni. ( Abtv. 33. § (2) bekezdés ) Az  Abtv.   33.  §-án  alapuló  eljárásnak,  mint  speciális közbenső eljárásnak  a törvényalkotási eljáráshoz kapcsolódó lefolytatása a törvény érvényességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogállami követelménye. Az Alkotmánybíróság  jelen határozatában úgy döntött, hogy a törvényhozási  eljárás  formai  -  az  Alkotmány  2.  §  (1) bekezdésébe   ütköző    -   alkotmánysértésének   kimondását megelőzően    meghatározza     azokat     az     alkotmányos követelményeket,   amelyek   az   előzetes   alkotmányossági vizsgálat  indítványozásának   szabályozásával,  illetve   a szabályok alkalmazásával szemben fennállnak. Az Országgyűlés által  kialakított   házszabályi  értelmezés  ugyanis  nincs összhangban  az   Alkotmánnyal.  Az   Alkotmány  2.   §  (1) bekezdése, 32/A.  §  (1)  és  (2)  bekezdése  alapján  -  az Alkotmánybíróság  16/1991.   (IV.  20.)   AB   határozatában meghatározott eljárási  szakban - alkotmányos követelmény az előzetes    alkotmányossági    felülvizsgálattal    érintett törvényjavaslat zárószavazásának elhalasztása. Csak ebben az esetben  érvényesülhet   az  ötven  országgyűlési  képviselő indítványtételi  joga   és  az   Alkotmánybíróság  hatásköri szabálya. Tekintettel arra,  hogy az Abtv. 27. § (2) bekezdése alapján az  Alkotmánybíróság   határozata  mindenkire   kötelező,  a határozatban    megfogalmazott    alkotmányos    követelmény figyelmen  kívül   hagyásával   megszavazott   törvényt   az Alkotmánybíróság -  formai alkotmánysértés miatt - a jövőben visszamenőleges  hatállyal   megsemmisíti.  A  megsemmisítés alapja  a  közjogi  érvénytelenség,  amely  a  norma  formai alkotmányellenességének egyik változata. 1.4.  Az   Alkotmánybíróság   az   alkotmányos   követelmény meghatározására  tekintettel   az  ún.  összeférhetetlenségi törvény alkotmányossági  vizsgálatát az Abtv. 1. § b/ pontja szerinti utólagos  normakontroll hatáskörben - külön eljárás keretében - folytatatta le. 2.   Az   Alkotmánybíróság   a   Házszabály   vonatkozásában mulasztásban megnyilvánuló  alkotmányellenességet állapított meg. 2.1. Az  Abtv. 49.  §  (1)  bekezdése  szerint  mulasztásban megnyilvánuló  alkotmányellenesség   megállapítására   akkor kerülhet   sor,    ha   a    jogalkotó   szerv   jogszabályi felhatalmazásból származó  jogalkotói feladatának  nem  tett eleget  és   ezzel  alkotmányellenességet  idézett  elő.  Az Alkotmánybíróság e hatáskör gyakorlása kapcsán - működésének kezdetén   -    kifejtette,   hogy    a   jogalkotó    szerv jogszabályalkotási  kötelezettségének   konkrét  jogszabályi felhatalmazás  nélkül   is  köteles  eleget  tenni,  ha  azt észleli, hogy  hatás-  és  feladatkörébe  tartozó  területen jogszabályi rendezést igénylő kérdés merült fel.  ( 22/1990. (X. 16.)  AB hat. ABH 1990, 86. ) Amennyiben e kötelezettség elmulasztása   alkotmánysértő   helyzetet   eredményez,   az Alkotmánybíróság megállapítja  az alkotmánysértő mulasztást, a jogalkotó szerv pedig köteles azt megszünteti. 2.2. Az  előzetes normakontroll  lehetséges formái  közül  a Házszabály   kizárólag    a   köztársasági    elnök    által kezdeményezett eljárást  szabályozza ( Házszabály 111. § ) . Az Abtv.  33. §-ában  meghatározott  előzetes  normakontroll nyilvánvalóan  nem   minősül  a   Házszabály  107.   §   (1) bekezdésében  meghatározott   ún.  koherencia   problémának, nevezetesen  a   törvényjavaslat  és  az  Alkotmány  közötti összhang hiánya miatti módosító javaslatnak. Mivel "módosító javaslatról" van szó, a házszabályi rendelkezés egyértelműen az  Országgyűlésen   belül   felmerülő   és   kizárólag   az Országgyűlés által  eldönthető alkotmányossági vita kereteit szabályozza. Az ilyen tartalmú javaslatok megtárgyalása után természetesen nyitva  áll az  Abtv. 33.  § szerinti előzetes alkotmányossági  vizsgálat  iránti  indítvány  benyújtásának lehetősége. A Házszabály  az Abtv.  33.  §-ának  alkalmazását  biztosító rendelkezéseket nem tartalmaz; ennek hiánya miatt alakult ki az  előzőekben  elemzett  -  alkotmányellenes  -  parlamenti gyakorlat. Az  Országgyűlés   szabályozási   kötelezettsége   egyenesen következik az  Abtv. 33.  §-ából, valamint  a 16/1991.  (IV. 20.)  AB   határozatból.  Az   indítvány  alapján  meginduló alkotmánybírósági eljárás  a törvény  erejénél fogva kihat a törvényhozási    eljárásra.    A    törvényhozási    eljárás ( házszabályi ) szabályozásával  biztosítani kell,  hogy  az Alkotmánybíróság     értelmezése      szerinti      végleges törvényjavaslat kerüljön  alkotmánybírósági vizsgálat alá és - az  alkotmánysértés megállapítása esetén - legyenek meg az eljárási  feltételei   az   alkotmánysértő   törvényjavaslat korrekciójának. Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,  hogy   a   szabályozás elmulasztása alkotmánysértő  helyzetet idézett  elő azáltal, hogy megakadályozza  az ötven  országgyűlési  képviselőt  az alkotmánybírósági  eljárás   kezdeményezésében,   s   egyben korlátozza    az     Alkotmánybíróságot     alkotmányvédelmi feladatának teljesítésében.  E szabályozás  hiánya sérti  az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és az Alkotmány 32/A. § (1) és (2) bekezdését. Az  Alkotmánybíróság   ezért  -  határidő  megjelölésével  - felhívta az  Országgyűlést, hogy  tegyen eleget szabályozási feladatának.                      Dr. Sólyom László                  az Alkotmánybíróság elnöke                        Dr. Ádám Antal                        alkotmánybíró                       Dr. Holló András                     előadó alkotmánybíró         Dr. Lábady Tamás            Dr. Kilényi Géza         alkotmánybíró                 alkotmánybíró       Dr. Szabó András         Dr. Tersztyánszky Ödön         alkotmánybíró                 alkotmánybíró          Dr. Vörös Imre          Dr. Zlinszky János           alkotmánybíró             alkotmánybíró .

English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	The draft of the Bill on Incompatibility of Parliamentary Representatives
Number of the Decision: .	29/1997. (IV. 29.)
Date of the decision: .	04/29/1997
. CODICES summary: http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1997-1-003?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
.