Hungarian

Ügyszám: .	1061/B/1990
Előadó alkotmánybíró: Herczegh Géza Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 1061/B/1990. AB határozat .

ABH oldalszáma: 1991/535 .

A döntés kelte: Budapest, 11/28/1991 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:               A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  jogszabály  alkotmányellenességének utólagos vizsgálata  iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő                       határozatot: Az Alkotmánybíróság  a sztrájkról  szóló 1989.  évi  VII. törvény    3. §-a     (1)    bekezdésének    d)    pontja alkotmányellenességének        megállapítására         és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.                         Indokolás Az indítványozó szerint a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. (a  továbbiakban: Szt.)  3. § (1)  bekezdés d) pontja sérti az  Alkotmány 4. §-  ában foglaltakat  azzal,  hogy jogellenesnek minősíti  a sztrájkot  ha  az  a  kollektív szerződésben   rögzített   megállapodás   megváltoztatása érdekében a  kollektív szerződés  hatályának ideje  alatt történik. Álláspontja  szerint a  jelenleg  még  hatályos kollektív szerződéseket  döntően az "állampárti vezetésbe beépült"  szakszervezetek  kötötték  általában  1-5  éves időtartamra,   így   az   újonan   alakuló   demokratikus szakszervezeteknek   nincs    lehetősége   a    kollektív szerződések tartalmának befolyásolására. A munkaügyi  miniszter  az  Alkotmánybíróság  felkérésére kifejtette,  hogy   nemzetközi  egyezményekben  rögzített és     a     gyakorlatban     is     követett     alapelv az    egyes    szakszervezetekkel    szembeni    semleges állami  magatartás.   Ennek   feltételeit   a   munkaügyi miniszter  szerint   a   hatályos   munkajogi   szabályok megteremtették. Az  adott munkáltatónál működő valamennyi szakszervezetet    /    munkavállalói    érdekképviseleti szervezetet (  a  továbbiakban  együtt:  szakszervezet  ) azonos jogok illetik meg, tehát mindegyiknek részt kell / lehet vennie  a kollektív  szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokban, magában a szerződés aláírásában, valamint módosítás esetére előírt eljárásban.                            II. Az Alkotmánybíróság eljárása során azt vizsgálta, hogy az Szt-nek az  indítvánnyal támadott  rendelkezése sérti-e a munkavállalókat    képviselő     és    érdekeiket    védő érdekképviseleti szervezetek jogait.              Az indítvány nem megalapozott. Az Alkotmány  4. §-a szerint:"A  szakszervezetek  és  más érdekképviseletek védik  és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok  és a  vállalkozók érdekeit."  Az Szt. 3. § (1)  bekezdés d)  pontja a következőket tartalmazza: (jogellenes a sztrájk) " kollektív szerződésben rögzített megállapodás  megváltoztatása   érdekében   a   kollektív szerződés hatályának ideje alatt." A kollektív szerződéssel összefüggő alapvető kérdéseket a Munka Törvénykönyvéről  szóló 1967.  évi II.  törvény  (a továbbikban:  Mt.)   szabályozza.   Az   Alkotmánybíróság álláspontja  szerint   a  munka   világában  a  kollektív szerződés kiemelkedő  szerepet tölt be a munkáltatók és a munkavállalók közötti  kapcsolat, valamint a munkaviszony lényeges  elemeinek  szabályozása  révén.  A  megkötésére jogosultak  konszenzusa   alapján   létrejött   kollektív szerződések, illetőleg  az általa  szabályozott viszonyok stabilitásához,  kiszámíthatóságához  a  feleknek  fontos érdeke fűződik.  Ezeket az  érdekeket a jogalkotó is védi azokkal a  kogens előírásokkal  amelyeket az érintettek a kollektív  szerződés   megkötésekor,   módosításakor   és felmondásakor   nem   hagyhatnak   figyelmen   kivül.   E garanciális szabályok körébe tartozónak kell tekinteni az Szt. idézett  rendelkezését  is,  mert  azáltal,  hogy  a hatályban   lévő    kollektív   szerződésben    rögzített megállapodások  megváltoztatásához   nem  engedi  igénybe venni  a   sztrájk  eszközét,   a  feleket  az  egyébként rendelkezésükre   álló    jogi   eszközök   alkalmazására szorítja. Az Alkotmánybíróság  nem talált  követlen összefüggést az Szt. kifogásolt  rendelkezése és  az Alkotmány 4. §- ában foglaltak  között,   az  pedig  nem  sérti  az  Alkotmány előírásait, hogy a jogalkotó - éppen a felek érdekeire is figyelemmel -  jogi garanciákkal  oltalmazza a  kollektív szerződés   intézményét.   A   sztrájk   tilalma   minden szakszervezetre egyformán vonatkozik, és ilyen értelemben valamennyiük irányban semleges. A fentiekre  figyelemmel az  Alkotmánybíróság szerint  az Szt. idézett  rendelkezése nem alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság  e döntése kialakításakor tekintettel volt arra  is, hogy  az  új  Mt.  tervezete  a  kollektív szerződéshez     kapcsolódó     részletes     szabályozás kialakításánál  figyelmet   kiván  fordítani   azokra   a kérdésekre is  amelyekre a  jelenlegi  rendelkezések  nem adnak minden szempontból egyértemű választ. Az  Alkotmánybíróság   eljárását  az  Alkotmánybíróságról szóló 1989.  évi XXXII.  törvény 30. §  (1)  bekezdés  c) pontja alapján  folytatta  le.  Határozatát  megküldi  az indítványozónak és a munkaügyi miniszternek.                     Dr. Sólyom László                az Alkotmánybíróság elnöke                      Dr. Ádám Antal                       alkotmánybíró                     Dr. Herczegh Géza                   előadó alkotmánybíró    Dr. Kilényi Géza           Dr. Lábady Tamás     alkotmánybíró              alkotmánybíró   Dr. Schmidt Péter           Dr. Szabó András     alkotmánybíró               alkotmánybíró Dr. Tersztyánszky Ödön          Dr. Vörös Imre     alkotmánybíró              alkotmánybíró                    Dr. Zlinszky János                       alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	1061/B/1990
Date of the decision: .	11/28/1991
.
.