Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Székesfehérvári Törvényszék 32.P.20.288/2021/49. számú ítélete, a Győri Ítélőtábla Pf.III.20.070/2023/11-I. számú ítélete és a Kúria Pfv.IV.20.003/2024/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó rendszeres kommentelő volt egy közösségi médiaszolgáltató által üzemeltett oldalon. Az indítványozó 2021-ben azt tapasztalta, hogy a főpolgármester Facebook oldalán közzétett cikkekhez nem fér hozzá, a korábban írt bejegyzéseit előzetes figyelmeztetés nélkül törölték, letiltották számára a jövőbeni kommentelés lehetőségét, valamint tevékenységnaplójában a személyes adatainak minősülő korábbi bejegyzéseihez nem biztosítottak hozzáférést.
Az indítványozó a szabad véleménynyilvánításhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítása és abból eredő igények teljesítése iránt indított pert a közösségi médiaszolgáltató mint alperes ellen. A perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beavatkozott. Az alperes a kereset elutasítását kérte, ugyanis nézete szerint nem minősül adatkezelőnek és közös adatkezelőnek sem, az indítványozó hozzászólásainak törléséről kizárólag a perben nem álló Facebook oldal adminisztrátora döntött, az alperesnek pedig nem volt döntő befolyása az adatkezelés eszközének és céljának meghatározására.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - az indokolás megváltoztatásával - helybenhagyta. A másodfokú bíróság szerint a kereset elutasításának azért volt helye, mert bár a felperes által felhozott érvek nagyrészt helytállóak, nem történt személyiség jogsértés, az igények adatvédelmi perben lennének érvényesíthetők. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi éllel megállapította, hogy az adatvédelmi szabályok megszegése önmagában nem elégséges a GDPR 82. cikkében foglalt nem vagyoni kártérítés jogkövetkezményének alkalmazásához.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az emberi méltósághoz való jogát, a személyes adatok védelméhez fűződő jogát, a GDPR rendelkezéseit, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, valamint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát..
. |