Hungarian

Ügyszám: .	1488/B/1991
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 24/1992. (IV. 21.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1992/126 .

A döntés kelte: Budapest, 04/14/1992 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:               A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  jogszabály  alkotmányellenességének vizsgálata  iránti   indítványok  tárgyában   meghozta  a következő                       határozatot: Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,   hogy   az   elmúlt rendszerhez   kötődő    egyes   társadalmi    szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló  1990. évi  LXXIII. törvény 8. §-a  alkotmányellenes, ezért  azt  1992.  június  15-i hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság  e határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                         Indokolás                            I. Indítványozók  az   elmúlt   rendszerhez   kötődő   egyes társadalmi szervezetek  vagyonelszámoltatásáról szóló, az 1990.  évi   LXXIX.  és   az  1991.  évi  LI.  törvénnyel módosított 1990.  évi LXXIII.  törvény  (a  továbbiakban: Tv.) 8.  §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezték, amely  az elszámolási  kötelezettség  alá eső  egyes  vagyontárgyakra  elidegenítési  és  terhelési tilalmat  rendel   el.  Álláspontjuk   szerint  a  Tv.  e rendelkezése sérti az Alkotmány 3. § (1) bekezdését, mert a vagyonelszámolásra  kötelezett Magyar  Szocialista Párt (MSZP), mint  legitim és  törvényesen  működő  parlamenti párt  szabad   tevékenységét  a   gazdálkodás   területén tartósan  és  jelentősen  korlátozza.  Előadták,  hogy  a törvényhozó a  kifogásolt tilalmat eredetileg átmenetinek tervezte, a  vagyonelszámolást és  az azt követő eljárási rendet meghatározott  határidőkhöz kötötte. Az MSZP és az Állami Számvevőszék a Tv.-ben előírt kötelezettségét [Tv. 6. §  (1)  és  (2)  bekezdése]  teljesítette,  a  Kormány azonban az  Országgyűlés  részére  előírt  javaslattételi kötelezettségét (Tv.  eredeti  7. §-a)  elmulasztotta,  s ezáltal  szerintük   1991.  február 1-től   az  elrendelt tilalom jogalap  nélkülivé, s egyúttal alkotmányellenessé vált. A  törvény módosításáról  rendelkező 1991.  évi LI. törvény  (a   továbbiakban:  Tvm.)   pedig  a  kifogásolt rendelkezést   nem    érintette,   a    vagyonelszámolási határidőket    azonban     meghosszabbította,    amelynek következtében az MSZP-re hátrányos és bizonytalan állapot - neki fel nem róható okból - tartóssá vált.                            II. Az Alkotmány  3. §  (1) bekezdése  megállapítja,  hogy  a Magyar  Köztársaságban   a  pártok  az  Alkotmány  és  az alkotmányos  jogszabályok  tiszteletben  tartása  mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. A Tv.  2. §-a  szerint "Az elszámolási kötelezettség az alábbi vagyonra terjed ki: a/ ingatlanok - értékhatár nélkül, b/ gépek,  berendezések, felszerelések,  járművek, jóléti állóeszközök,  üzemkörön   kívüli   állóeszközök   -   ha beszerzési értékük az 50.000 Ft-ot meghaladta, c/ a védett műalkotások - értékhatár nélkül, d/ az  elszámoló által  alapított  vagy  a  részvételével működő gazdálkodó  szervezetek [Ptk.  685. §  c/ pont] és alapítványok, e/ értékpapírok (értékhatár nélkül), f/ pénz- és bankszámlák". A Tv.  indítványokkal kifogásolt 8. §-a alapján pedig " A 2.  §   a/,   b/,   c/   és   d/   pontjaiban   felsorolt vagyontárgyakat   a    törvény    hatálybalépésétől    az Országgyűlés további  intézkedéséig  tilos  elidegeníteni vagy megterhelni." A  Tv.-nek  a  Tvm.  1.  §-ával  kiegészített  6.  §  (3) bekezdése  alapján   az  Állami   Számvevőszék   azt   az elszámolót, akinek  a vagyonelszámolása  az adatok hiánya miatt nem  volt hitelesíthető,  a számvevőszéki  jelentés alapján, a  konkrét  igények  meghatározásával  felhívja, hogy  a  hiányokat  60  napon  belül  pótolja.  E  §  (6) bekezdése  szerint   pedig  az   Állami  Számvevőszék   a pótelszámolások   hitelességét    ellenőrzi,   és   ennek eredményéről további  60 napon  belül jelentést  tesz  az Országgyűlésnek. A  Tv.   eredeti  7.   §-a  úgy   rendelkezett,  hogy  az elszámolások  alapján   a  Kormány   1991.  január  31-ig javaslatot   tesz   az   Ország-gyűlésnek   a   szükséges intézkedések megtételére.  A Tv.-nek  a  Tvm.  2.  §-ával megállapított új  7. §-a  szerint pedig  az  Országgyűlés döntésének megfelelően  a Kormány  megteszi  a  szükséges intézkedéseket.                           III. 1. Az  Alkotmánybíróság az  indítványozók  kezdeményezése alapján az 1991. július 8-án meghozott 1154/B/1990/5. sz. határozatával  vizsgálta   a  Tv.  címe  és  preambuluma, valamint a  vagyonelszámolási kötelezettséget megállapító 1.  §-a   alkotmányosságát,  s   az   alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó  indítványokat és a Tv. teljes, illetőleg részbeni  megsemmisítésére irányuló  kérelmeket elutasította. E  határozatában  megállapította,  hogy  az MSZP vagyonelszámoltatása  nem ütközik  az Alkotmány 3. § (1) bekezdésébe és 70/A. §-ába, továbbá az nem ellentétes a pártok  működéséről és  gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvénynek  a párt  vagyonára és  gazdálkodására, valamint annak ellenőrzésére vonatkozó szabályaival sem. Az Alkotmánybíróság  rámutatott arra  is, hogy  az  MSZMP vagyonelszámoltatása   tárgykörében    az   1989.   évben megtartott  népszavazás  eredményéből  következően  -  az 1989. évi  XVII. törvény  4. §  (2) bekezdése alapján - a törvényhozó   az    MSZP,   mint   az   MSZMP   jogutódja vagyonelszámoltatására nemcsak  jogosult,  hanem  köteles is. 2. A  fentiekre is  figyelemmel az Alkotmánybíróságnak az in-dítványokkal összefüggésben  azt  kellett  vizsgálnia, hogy a  Tv.-nek az  elidegenítési és  terhelési  tilalmat megállapító       előírása       sérti-e,       illetőleg alkotmányellenesen  korlátozza-e   a   vagyonelszámolásra kötelezett MSZP-nek az Alkotmány 3. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében megállapított alapjogát. Az Alkotmány  3. § (1) bekezdése a pártok alapításának és működésének  szabadságát   az   általános   rendelkezések körében önálló,  nevesített alapjogként  határozza meg és részesíti alkotmányos védelemben. Ez az előírás azonban a pártok szabad tevékenységét, s annak alkotmányos védelmét az  Alkotmány  és  az  alkotmányos  jogszabályok  keretei között biztosítja.  Ez a  korlátozott védelem irány-adó a párt gazdasági tevékenységére is. Ebből következően tehát a párt  gazdasági tevékenységének  törvényi szabályozáson alapuló korlátozása önmagában nem sérti az Alkotmány 3. § (1) bekezdését és összhangban áll a 8. § (2) bekezdésének az   alapjogok   törvényi   szabályozását   előíró   első fordulatával is.  Az  Alkotmány  8.  §  (2)  bekezdésének második fordulata  ugyanakkor az  alapvető  jog  lényeges tartalmának  korlátozását   tiltja.  Az  Alkotmánybíróság állandó  gyakorlata   szerint  az   alapjog   tartalmának korlátozása  alkotmányellenes,   ha  a   korlátozás   nem elkerülhetetlenül szükséges és nem arányos mértékű. 3.  Az   Országgyűlés   elnökének   az   Alkotmánybíróság felkérésére  adott   tájékoztó  átiratából,  s  az  annak mellékletét képező  anyagok-ból a következők állapíthatók meg. Az  Állami Számvevőszék (ÁSz.) elnöke a Tv. 6. § (2) bekezdésében előírtak  szerint a  beszámoló jelentését az Országgyűlésnek benyújtotta.  E beszámolóból  kitűnően az ÁSz. a  vagyonelszámolásra  kötelezett  kilenc  szervezet közül hat szervezet - köztük az MSZP - vagyonelszámolását nem  találta  hitelesnek.  Az  indítványban  foglaltakkal ellentétben tehát az MSZP és a kötelezettek többségének a vagyonelszámolása nem  minősült hitelesnek,  s  emiatt  a Kormány a  Tv. eredeti  7. §-ában  előírt kötelezettségét nem teljesíthette.  Ezekre figyelemmel  indokolt  volt  a vizsgált törvénynek  a  már  idézett  és  új  határidőket megállapító   módosítása.    Nem   helytálló   az   egyik indítványban foglalt  az az  állítás, hogy  a  kifogásolt tilalom a Kormány részére eredetileg előírt kötelezettség határidejének lejártával jogalap nélkülivé vált, mert azt a Tv.  8. §-a  nem ehhez  a határidőhöz kötötte, hanem az Országgyűlés további intézkedéséig állapította meg. 4. A Tv. megsemmisített rendelkezésével összefüggésben az Alkotmánybíróság   hangsúlyozottan    állapítja   meg   a következőket. a/  Az   elidegenítési  és   terhelési  tilalom  előírása mellőzhetetlenül szükséges a Tv.-ben alkotmányosan előírt elszámolás eredményes elvégzéséhez. b/  A  kifogásolt  tilalom  kétségtelenül  korlátozza  az elszámoló tulajdonát és gazdasági tevékenységét. c/ Ez  a korlátozás  csak annyiban  lehet alkotmányos, ha időtartamát tekintve  megfelelően igazodik  az elszámolás folyamatához és idejéhez. d/ A  megsemmisített rendelkezés  szövegezéséből kitűnik, hogy a  törvényalkotó ez  utóbbi követelményt  szem előtt tartva ideiglenesnek, átmenetinek szánta az indítványozók által kifogásolt korlátozást. A   Tv.    kifogásolt   8.    §-ának   alkotmányellenessé nyilvánítását   és   megsemmisítését   mégis   az   tette indokolttá, hogy  a törvény  nem határozta  meg pontosan, hogy  az   elszámolások   hitelesítése   és   az   Állami Számvevőszéknek  az  Országgyűlés  előtti  jelentéstétele után az  Országgyűlés mikor,  mennyi időn  belül  köteles meghozni azt  a döntését  ("további intézkedését"), amely az  elidegenítési   és  terhelési   tilalom   megszűnését eredményezi. Az  Alkotmány   3.  §  (1)  bekezdésében  és  13.  §  (1) bekezdésében biztosított alapvető jogok korlátozása a Tv. által követett  alkotmányos célok  szolgálatában  ugyanis csak akkor  tekinthető maradéktalanul  arányosnak,  ha  a korlátozás  ideiglenességét,   átmenetiségét  a  törvényi rendezés  pontosan,   kiszámíthatóan  és  ellenőrizhetően biztosítja  [   7/1991.  (II.28.)   ABh.  és  a  13/1992. (III. 25.) ABh. ]. Az Alkotmánybíróság  a Tv. kifogásolt rendelkezését azért semmisítette meg  a  határozat  közzétételétől  számított későbbi  ( 1992.  június  15-i )  hatállyal,  hogy  ha  a Tv.-ben szabályozott elszámolási folyamat addig nem zárul le,  a   törvényalkotónak  módjában   álljon   a   8.   § rendelkezését   az    előbbiekben   jelzett   alkotmányos követelményeknek     megfelelően     megállapítani.     E követelménynek a  törvényalkotó akként  tehet eleget,  ha pontosan megszabja,  hogy az  Állami  Számvevőszéknek  az elszámolásokról  szóló  Parlament  előtti  jelentéstétele után az  Országgyűlés mennyi  időn belül köteles meghozni azt a  döntését, amelynek  következtében a  Tv. 8. §-ában előírt elidegenítési és terhelési tilalom megszűnik.                    Dr. Sólyom László                az Alkotmánybíróság elnöke                      Dr. Ádám Antal                   előadó alkotmánybíró                     Dr. Herczegh Géza                       alkotmánybíró   Dr. Kilényi Géza                   Dr. Lábady Tamás     alkotmánybíró                      alkotmánybíró    Dr. Schmidt Péter               Dr. Szabó András       alkotmánybíró                  alkotmánybíró   Dr. Tersztyánszky Ödön             Dr. Vörös Imre         alkotmánybíró                alkotmánybíró                    Dr. Zlinszky János                       alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	24/1992. (IV. 21.)
Date of the decision: .	04/14/1992
.
.