A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által
országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív
és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott
határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 665/2010.
(XI. 17.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás
érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási
Bizottság (a továbbiakban: OVB) 665/2010. (XI. 17.) OVB
határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
A kezdeményező — aki azonos a kifogástevővel — 2010. október 21-
én országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan
aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi
kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a
magánnyugdíjpénztári befizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen
módon, még átmenetileg sem vonhatja el?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését
megtagadta. Megállapította, hogy a kezdeményezésben foglalt
kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi
kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban:
Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség
követelményének.
Az OVB szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés
megfogalmazása nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg, hogy
a kezdeményező a „magánnyugdíjpénztári befizetések” alatt, a
nyugdíjjárulékot vagy a tagdíjat, esetlegesen mindkettőt érti-
e. Az OVB hivatkozik a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
Tbj.) 18. § (2) bekezdésére, mely értelmében a
magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére
kötelezett.
Az OVB szerint nem egyértelmű továbbá a feltenni kívánt kérdés
a tekintetben sem, hogy kezdeményező mit ért az „Állam”,
illetőleg a „(Kormány)” fogalma, mint a magánnyugdíjpénztári
befizetések elvonására jogosult alatt. A két fogalom
kezdeményezésben megjelölt módon történő egymás melletti
használata azt a téves látszatot kelti, mintha az Állam és
Kormány szinonim fogalmak lennének. Nem egyértelmű a
népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem, mivel a
Kormány, mint központi államigazgatási szerv nem gyakorolhatja
közvetlenül a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben
foglaltakat.
Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt
kérdés nem egyértelmű a választópolgár számára, ugyanis nem
állapítható meg, hogy a kezdeményező mit ért a befizetések
elvonása alatt. Ezen kifejezés pontatlan megfogalmazása miatt a
kérdés nyelvtani értelmezését követően sem állapítható meg,
hogy egy eredményes népszavazást követően milyen tartalmú
törvény megalkotására lenne köteles a jogalkotó.
Mindezekre tekintettel az OVB — hivatkozással az Nsztv. 10. §
c) pontjára és 13. § (1) bekezdésére — a kérdés hitelesítését
megtagadta.
A kifogástevő szerint az OVB mérlegelése helytelen és az általa
idézett — az egyértelműség követelményével kapcsolatos —
alkotmánybírósági határozatokba ütközik.
Az OVB azon érve, mely szerint a „magánnyugdíjpénztári
befizetések” kifejezés nem egyértelmű nincs összhangban a
magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi
LXXXII. törvény 1. §-ában meghatározott célokkal.
Véleménye szerint nem elvárható és nem követelmény a Tbj. 18. §
(2) bekezdése szerinti elhatárolás, illetve köztudomású tény,
hogy a tagdíj nem azonos (fogalom) a nyugdíjjárulékkal, továbbá
a kérdés a népszavazásra bocsátását követően nyilvános vita
tárgyává válik, ami szintén a választópolgárok tájékozódását
segíti.
Kifejti továbbá, hogy az OVB azon érve, mely szerint az Állam
és a Kormány szinonim fogalomként való használata téves
látszatot kelt irreleváns és figyelmen kívül hagyja a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
rendeletet, ami alapján tény, hogy egy Kormány végrehajtási
rendeletek útján jogilag képes elvonni a magánnyugdíjpénztári
befizetéseket.
Álláspontja szerint a kérdésben szereplő elvonás szó pedig
minden választópolgár számára világosan, közérthető módon
kifejezi a népszavazási kezdeményezés mögötti szándékot,
illetve jogalkotási kérést.
Mindezekre tekintettel a kifogástevő az OVBh. megsemmisítését
és az OVB új eljárásra való utasítását kérte az
Alkotmánybíróságtól.
Az OVB kifogással támadott határozata a Magyar Közlöny 2010.
évi 175. számában 2010. november 17-én jelent meg, a kifogást
2010. november 26-án — a törvényi határidőn belül —
terjesztették elő az OVB-nél.
II.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h)
pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza
meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott
eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság
— alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban — a
beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az
aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a
jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív
hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó
törvényeknek megfelelően járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB
határozat, ABH 2002, 342, 344.].
2. Az OVB a kifogással támadott határozatában megállapította,
hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében
foglalt egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság — az OVB határozatában foglalt indokolással
egyetértve — a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a
665/2010. (XI. 17.) OVB határozatot az abban foglalt indokok
helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB
határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
. |