Hungarian

Ügyszám: .	1787/H/2010
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 18/2011. (III. 23.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2011/914 .

A döntés kelte: Budapest, 03/22/2011 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  az  Országos Választási  Bizottság  által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és  az  azon  szereplő  kérdés  hitelesítése  tárgyában  hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő                          határozatot: Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 665/2010. (XI. 17.) OVB határozatát helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                                               I. A   választási  eljárásról  szóló  1997.  évi  C.  törvény   (a továbbiakban:  Ve.)  130.  §  (1)  bekezdése  alapján   kifogás érkezett   az   Alkotmánybírósághoz  az   Országos   Választási Bizottság  (a  továbbiakban:  OVB)  665/2010.  (XI.  17.)   OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. A kezdeményező — aki azonos a kifogástevővel — 2010. október 21- én    országos    népszavazás    kezdeményezésére    irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés    szerepelt:   „Egyetért-e    Ön    azzal,    hogy    a magánnyugdíjpénztári befizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen módon, még átmenetileg sem vonhatja el?” Az  OVB  az  aláírásgyűjtő  ív  mintapéldányának  hitelesítését megtagadta.  Megállapította, hogy  a  kezdeményezésben  foglalt kérdés  nem  felel  meg  az  országos  népszavazásról  és  népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a  továbbiakban: Nsztv.)   13.   §   (1)   bekezdésében  foglalt   egyértelműség követelményének. Az   OVB   szerint  a  népszavazásra  feltenni  kívánt   kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg,  hogy a  kezdeményező a „magánnyugdíjpénztári befizetések”  alatt,  a nyugdíjjárulékot vagy a tagdíjat, esetlegesen mindkettőt  érti- e.  Az OVB hivatkozik a társadalombiztosítás ellátásaira  és  a magánnyugdíjra   jogosultakról,   valamint   e   szolgáltatások fedezetéről  szóló  1997.  évi LXXX. törvény  (a  továbbiakban: Tbj.)    18.    §   (2)   bekezdésére,   mely   értelmében    a magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és  tagdíj  fizetésére kötelezett. Az  OVB szerint nem egyértelmű továbbá a feltenni kívánt kérdés a  tekintetben  sem,  hogy kezdeményező  mit  ért  az  „Állam”, illetőleg  a  „(Kormány)” fogalma, mint a  magánnyugdíjpénztári befizetések   elvonására  jogosult   alatt.   A   két   fogalom kezdeményezésben  megjelölt  módon  történő   egymás   melletti használata  azt  a téves látszatot kelti, mintha  az  Állam  és Kormány   szinonim   fogalmak  lennének.   Nem   egyértelmű   a népszavazásra  feltenni  kívánt  kérdés  azért  sem,  mivel   a Kormány,  mint központi államigazgatási szerv nem gyakorolhatja közvetlenül   a   népszavazásra   feltenni   kívánt   kérdésben foglaltakat. Az  OVB  álláspontja  szerint a népszavazásra  feltenni  kívánt kérdés  nem  egyértelmű a választópolgár számára,  ugyanis  nem állapítható  meg,  hogy a kezdeményező mit  ért  a  befizetések elvonása alatt. Ezen kifejezés pontatlan megfogalmazása miatt a kérdés  nyelvtani  értelmezését követően sem  állapítható  meg, hogy  egy  eredményes  népszavazást  követően  milyen  tartalmú törvény megalkotására lenne köteles a jogalkotó. Mindezekre tekintettel az OVB — hivatkozással az Nsztv.  10.  § c)  pontjára  és 13. § (1) bekezdésére — a kérdés hitelesítését megtagadta. A kifogástevő szerint az OVB mérlegelése helytelen és az általa idézett  —  az  egyértelműség  követelményével  kapcsolatos   — alkotmánybírósági határozatokba ütközik. Az   OVB   azon  érve,  mely  szerint  a  „magánnyugdíjpénztári befizetések”  kifejezés  nem  egyértelmű  nincs  összhangban  a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló  1997.  évi LXXXII. törvény 1. §-ában meghatározott célokkal. Véleménye szerint nem elvárható és nem követelmény a Tbj. 18. § (2)  bekezdése szerinti elhatárolás, illetve köztudomású  tény, hogy a tagdíj nem azonos (fogalom) a nyugdíjjárulékkal, továbbá a  kérdés  a  népszavazásra bocsátását követően nyilvános  vita tárgyává  válik,  ami szintén a választópolgárok  tájékozódását segíti. Kifejti  továbbá, hogy az OVB azon érve, mely szerint az  Állam és   a  Kormány  szinonim  fogalomként  való  használata  téves látszatot   kelt  irreleváns  és  figyelmen  kívül   hagyja   a társadalombiztosítási  nyugellátásról szóló  1997.  évi  LXXXI. törvény   végrehajtásáról  szóló  168/1997.   (X.   6.)   Korm. rendeletet,  ami  alapján tény, hogy egy  Kormány  végrehajtási rendeletek  útján  jogilag képes elvonni a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Álláspontja  szerint  a kérdésben szereplő  elvonás  szó  pedig minden  választópolgár  számára  világosan,  közérthető   módon kifejezi   a   népszavazási  kezdeményezés  mögötti  szándékot, illetve jogalkotási kérést. Mindezekre  tekintettel a kifogástevő az OVBh.  megsemmisítését és   az   OVB   új   eljárásra   való   utasítását   kérte   az Alkotmánybíróságtól. Az  OVB  kifogással támadott határozata a Magyar Közlöny  2010. évi  175.  számában 2010. november 17-én jelent meg, a kifogást 2010.   november   26-án  —  a  törvényi  határidőn   belül   — terjesztették elő az OVB-nél.                                                               II. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról  szóló 1989. évi XXXII.  törvény  1.  §  h) pontjában  foglaltaknak megfelelően a Ve.  130.  §-a  határozza meg.  Az  Alkotmánybíróságnak  a kifogás  alapján  lefolytatott eljárása  jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság —  alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban —  a beérkezett  kifogás  keretei  között  azt  vizsgálja,  hogy  az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés  megfelel-e  a jogszabályi  feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő  ív hitelesítési  eljárásában  az  Alkotmánynak  és   az   irányadó törvényeknek  megfelelően járt-e el.  [63/2002.  (XII.  3.)  AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. 2.  Az  OVB a kifogással támadott határozatában megállapította, hogy  a  kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1)  bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság — az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve  — a kifogást nem találta megalapozottnak.  Ezért  a 665/2010.  (XI.  17.) OVB határozatot az abban foglalt  indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az   Alkotmánybíróság   a   határozat   közzétételét   az   OVB határozatának    a   Magyar   Közlönyben   való   megjelenésére tekintettel rendelte el.                    Dr. Paczolay Péter s. k.,                   az Alkotmánybíróság elnöke,                          Dr. Balogh Elemér s. k.,     Dr. Bihari Mihály s. k.,      alkotmánybíró                    előadó alkotmánybíró      Dr. Bragyova András s. k.,    Dr. Holló András s. k.,      alkotmánybíró                           alkotmánybíró      Dr. Kiss László s. k.,        Dr. Kovács Péter s. k.,      alkotmánybíró                           alkotmánybíró      Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k.,      alkotmánybíró                           alkotmánybíró                    Dr. Stumpf István s. k.,                         alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	18/2011. (III. 23.)
Date of the decision: .	03/22/2011
.
.