A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Gyulai Törvényszék 9.Pf. 25.588/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszukban a Gyulai Törvényszék – másodfokú eljárásban hozott – 9.Pf.25.588/2012/5. számú ítéletének felülvizsgálatát és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozók beavatkozóként vettek részt az első fokon az Orosházi Városi Bíróság előtt indult, elbirtoklás tényének megállapítása és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt indult perben. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, az elbirtoklás tényét megállapította, és a felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelte. A másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
[3] Az indítványozók az alkotmányjogi panasz indokaként előadták, hogy álláspontjuk szerint a Törvényszék ítéletében “megállapította a visszterhes földcsere tényét a Felek önálló használati jogcíme mellett, ebből következően elutasította az elbirtoklás jogcímén történő tulajdonszerzést. A másodfokú ítélet azonban nem rendelkezik a Felek között a Földtörvény [1994. évi LV. tv.] 27. §-ában írtakra alapított, önkéntes földcsere Ptk. 378. § szerinti jogkövetkezményeiről, mely szerint jelen esetben az adásvétel szabályait kell alkalmazni. A másodfokú bíróság nem tett eleget a jogszabályban előírt érdemi döntési kötelezettségének [Pp. 212. § (1) bek.], amely jogbizonytalanságot okoz és sérti a felperes Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogát.”
[4] Az indítványozók tehát a tulajdonhoz való jog, azaz az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése sérelmét nem az elbirtoklás ténye megállapításának hiányában látják, hanem abban, hogy a Törvényszék nem rendelkezett a peres felek közötti jogügylet alapján más tulajdonjogot keletkeztető jogcím (az önkéntes földcsere) jogkövetkezményeinek, azaz az általuk hivatkozott adásvétel szabályainak az alkalmazásáról. A panasz indokolásában nem fejtik ki részletesen, de a fent idézettekből kikövetkeztethető, hogy e döntés elmulasztásában látják az Alaptörvény 28. cikke, a bírósági eljárás alkotmányossága sérelmét is.
[5] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. Az indítványozók a Gyulai Törvényszék másodfokú eljárásban hozott ítélete ellen az alkotmányjogi panaszt az elsőfokú bíróságnál az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt 60 napos határidőn belül terjesztették elő. A panaszos szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselő útján jár el [Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdés], továbbá az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 52. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt feltételeknek.
[6] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[7] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozók a peres eljárásban beavatkozóként vettek részt. A másodfokon meghozott ítélet jogerőre emelkedett, további rendes jogorvoslat nem áll rendelkezésre, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz.
[8] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
[9] A tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel. A Gyulai Törvényszék ítéletében részletesen megindokolta, hogy – az elsőfokú bíróság által helyesen rögzített tényállás mellett – milyen érvek alapján változtatta meg az elsőfokú ítéletet és utasította el a keresetet. Indítványozók az Alkotmánybíróságtól ezen döntés felülvizsgálatát kérik.
[10] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mérlegelésének és a bírósági eljárás teljes egészének felülbírálata nem tartozik bele [3351/2012. (XII. 5.) AB végzés].
[11] A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg. Az ítélet a csatolt iratokból megállapíthatóan szabályszerű eljárás során, megfelelő bírói mérlegelés alapján született. Az alkalmazott jogszabályok, vagy az eljárás lefolytatásának alkotmányossága tekintetében a beadvány sem tartalmaz kifogást. A tulajdoni-, és használati jogviszonyok tisztázására elsősorban a polgári peres eljárások keretében van lehetőség, mely jogviták természetükből adódóan legtöbbször – az egyik peres fél javára, a másik hátrányára – valamely alapvető joggal kapcsolatos bírói döntéssel zárulnak. A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség hiányában az Alkotmánybíróság a kifejtettek alapján nem rendelkezik általános hatáskörrel a bírósági eljárások bírálatára. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján eljárva is csak a bírói döntést befolyásoló alapjogi sérelem, alaptörvény-ellenesség alapján jogosult az igazságszolgáltatás, mint önálló hatalmi ág hatáskörébe tartozó jogszolgáltató tevékenységbe beavatkozni. A bíró jogszabály-értelmezését csak abban az esetben vizsgálhatja felül, ha az ellentétes az Alaptörvénnyel, illetve az Alaptörvényben biztosított jogok sérelméhez vezet. Az indítványozók azonban nem állítottak olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni. Az általuk felvetett jogértelmezési kérdés törvényességi és nem alkotmányossági kérdés.
[12] Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján – visszautasította.
Dr. Kovács Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró |
. |