Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00423/2013
Első irat érkezett: 03/11/2013
.
Az ügy tárgya: a Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.588/2012/5. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/27/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók, az alapügy beavatkozóiként - az Abtv. 27. §-a alapján - a Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.588/2012/5. számú jogerős ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását, és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontjuk szerint a támadott ítélet sérti az Alaptörvény XIII. cikk 1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot, valamint a 28. cikkben foglalt a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogot, mivel a támadott ítélet nem rendelkezik a felek között a Földtörvény (1994. évi LV. tv.) 27. §-ában írtakra alapított önkéntes földcsere Ptk. 378. § szerinti jogkövetkezményeiről. Így a másodfokú bíróság nem tett eleget a jogszabályban előírt érdemi döntési kötelezettségének, amely jogbizonytalanságot okoz, és sérti a felperes tulajdonhoz való jogát. .
.
Támadott jogi aktus:
    a Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.588/2012/5. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
A döntés száma: 3138/2013. (VII. 2.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1940
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
.
A döntés kelte: Budapest, 06/24/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.06.24 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Gyulai Törvényszék 9.Pf. 25.588/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszukban a Gyulai Törvényszék – másodfokú eljárásban hozott – 9.Pf.25.588/2012/5. számú ítéletének felülvizsgálatát és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
    [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozók beavatkozóként vettek részt az első fokon az Orosházi Városi Bíróság előtt indult, elbirtoklás tényének megállapítása és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt indult perben. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, az elbirtoklás tényét megállapította, és a felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelte. A másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
    [3] Az indítványozók az alkotmányjogi panasz indokaként előadták, hogy álláspontjuk szerint a Törvényszék ítéletében “megállapította a visszterhes földcsere tényét a Felek önálló használati jogcíme mellett, ebből következően elutasította az elbirtoklás jogcímén történő tulajdonszerzést. A másodfokú ítélet azonban nem rendelkezik a Felek között a Földtörvény [1994. évi LV. tv.] 27. §-ában írtakra alapított, önkéntes földcsere Ptk. 378. § szerinti jogkövetkezményeiről, mely szerint jelen esetben az adásvétel szabályait kell alkalmazni. A másodfokú bíróság nem tett eleget a jogszabályban előírt érdemi döntési kötelezettségének [Pp. 212. § (1) bek.], amely jogbizonytalanságot okoz és sérti a felperes Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogát.”
    [4] Az indítványozók tehát a tulajdonhoz való jog, azaz az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése sérelmét nem az elbirtoklás ténye megállapításának hiányában látják, hanem abban, hogy a Törvényszék nem rendelkezett a peres felek közötti jogügylet alapján más tulajdonjogot keletkeztető jogcím (az önkéntes földcsere) jogkövetkezményeinek, azaz az általuk hivatkozott adásvétel szabályainak az alkalmazásáról. A panasz indokolásában nem fejtik ki részletesen, de a fent idézettekből kikövetkeztethető, hogy e döntés elmulasztásában látják az Alaptörvény 28. cikke, a bírósági eljárás alkotmányossága sérelmét is.

    [5] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. Az indítványozók a Gyulai Törvényszék másodfokú eljárásban hozott ítélete ellen az alkotmányjogi panaszt az elsőfokú bíróságnál az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt 60 napos határidőn belül terjesztették elő. A panaszos szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselő útján jár el [Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdés], továbbá az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 52. § (1) bekezdés a)f) pontjaiban foglalt feltételeknek.

    [6] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
    [7] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozók a peres eljárásban beavatkozóként vettek részt. A másodfokon meghozott ítélet jogerőre emelkedett, további rendes jogorvoslat nem áll rendelkezésre, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz.
    [8] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
    [9] A tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel. A Gyulai Törvényszék ítéletében részletesen megindokolta, hogy – az elsőfokú bíróság által helyesen rögzített tényállás mellett – milyen érvek alapján változtatta meg az elsőfokú ítéletet és utasította el a keresetet. Indítványozók az Alkotmánybíróságtól ezen döntés felülvizsgálatát kérik.
    [10] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mérlegelésének és a bírósági eljárás teljes egészének felülbírálata nem tartozik bele [3351/2012. (XII. 5.) AB végzés].
    [11] A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg. Az ítélet a csatolt iratokból megállapíthatóan szabályszerű eljárás során, megfelelő bírói mérlegelés alapján született. Az alkalmazott jogszabályok, vagy az eljárás lefolytatásának alkotmányossága tekintetében a beadvány sem tartalmaz kifogást. A tulajdoni-, és használati jogviszonyok tisztázására elsősorban a polgári peres eljárások keretében van lehetőség, mely jogviták természetükből adódóan legtöbbször – az egyik peres fél javára, a másik hátrányára – valamely alapvető joggal kapcsolatos bírói döntéssel zárulnak. A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség hiányában az Alkotmánybíróság a kifejtettek alapján nem rendelkezik általános hatáskörrel a bírósági eljárások bírálatára. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján eljárva is csak a bírói döntést befolyásoló alapjogi sérelem, alaptörvény-ellenesség alapján jogosult az igazságszolgáltatás, mint önálló hatalmi ág hatáskörébe tartozó jogszolgáltató tevékenységbe beavatkozni. A bíró jogszabály-értelmezését csak abban az esetben vizsgálhatja felül, ha az ellentétes az Alaptörvénnyel, illetve az Alaptörvényben biztosított jogok sérelméhez vezet. Az indítványozók azonban nem állítottak olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni. Az általuk felvetett jogértelmezési kérdés törvényességi és nem alkotmányossági kérdés.
    [12] Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján – visszautasította.
        Dr. Kovács Péter s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        előadó alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        03/11/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3138/2013. (VII. 2.)
        Date of the decision:
        .
        06/24/2013
        .
        .