A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.37.219/2014/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 14. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
[2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Kúria a kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2014. március 7. napján meghozott 175/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban az NVB 175/2014. számú határozatát helybenhagyta. A végzés szerint a kérelmező jelölő szervezet az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán állított pártlistáját 2014. március 4-én bejelentette. Az NVB 175/2014. számú határozatával a kérelmező jelölő szervezet által állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította. Megállapította, hogy a jelölő szervezet 11 megyében összesen 38 egyéni választókerületi jelöltet állított, de Budapesten egyet sem.
[3] Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 8. § (1)–(2) bekezdései szerint az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
[4] A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. A határozat értelmében a jelölő szervezet pártlistájának bejelentése a törvényes feltételeknek nem felelt meg, tekintettel arra, hogy a lista nyilvántartásba vételének időpontjában a jelölő szervezet a főváros egyetlen választókerületében sem rendelkezett bejelentett vagy nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelölttel.
[5] A kérelmező az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérve annak megváltoztatását, és a pártlista nyilvántartásba vételét. Arra hivatkozott, hogy az NVB döntése megsértette a Vjt. 8. § (1)–(2) bekezdéseit, az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdését, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, 254. §-át. A kötelezően előírt 27 jelölt helyett 38 jelöltet állított 9 területi egység helyett 11 területi egységben. A kérelmező szerint nem lehet különbséget tenni a fővárosi és megyei területi egységek között.
[6] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan, az NVB a Vjt. 8. § (1)–(2) bekezdéseit helytállóan értelmezte, amikor a kérelmező jelölő szervezet által állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította. A Vjt. 8. § (1)–(2) bekezdései a Kúria szerint egyértelműen fogalmaznak, az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Bármelyik feltétel hiánya esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet vissza kell utasítani. A kérelmező a fővárosban is köteles legalább egy egyéni választókerületi jelöltet állítani, amely viszont esetében nem valósult meg. A Kúria utalt arra, hogy a Vjt. nevesíti a szükséges területi egységeket, de ez nem jelent különbségtételt.
[7] 2. Az indítványozó szerint a sérelmezett kúriai végzés, továbbá az annak meghozatalát megelőző eljárásban alkalmazott jogszabályi rendelkezés, a Vjt. 8. § (1) bekezdése sérti az Alaptörvény XV. cikkét (törvény előtti egyenlőség, megkülönböztetés tilalma), XXIII. cikkét (választójog) és a 2. cikkben foglalt rendelkezéseket (az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják), ezért alaptörvény-ellenes, és az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján megsemmisítendő.
[8] Az alkotmányjogi érvelése lényege, hogy nem lehet a panasz szerint alkotmányosan külön előírni azt, hogy pártlistát csak az a párt állíthat, amely a fővárosban is bármely egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
[9] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja. Az alkotmányjogi panaszra az idézett szabályok értelmében – bizonyos kivételekkel – az Abtv. rendelkezései irányadók.
[10] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel.
[11] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket.
[12] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg. Az Abtv. 29. §-a szerinti vizsgálat során a tanács a bírói döntés mellett figyelemmel volt a Kúria által alkalmazott jogszabályra is (Vjt. 8. §).
[13] Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése értelmében a választójog gyakorlásának a feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvény csak a legfontosabb szabályokat, az aktív és passzív választójog feltételeit és alapelveket határozza meg. Az Alkotmánybíróság szerint a törvényhozó viszonylag szabadon dönt a választási rendszerről, a választókerületi szabályokról, a jelölt- és listaállítás feltételeiről és más jogintézményekről a választást illetően. Az Országgyűlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során az Alaptörvény keretei között gyakorolhatja.
[14] A jelen esetben a Vjt. panaszban kifogásolt 8. § (1)–(2) bekezdése a pártlista állítás feltételeiről szól.
[15] A Kúria végzését megalapozó jogszabály valamennyi pártra vonatkozik. A feltételek objektív ismérveken és viszonylag könnyen teljesíthető követelményeken alapulnak.
[16] Minderre figyelemmel nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.
[17] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |