Hungarian

Ügyszám: .	254/B/2006
Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 254/B/2006. AB határozat .

ABH oldalszáma: 2009/2545 .

A döntés kelte: Budapest, 03/24/2009 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő                          határozatot: Az  Alkotmánybíróság  a  közúti közlekedés  szabályairól  szóló 1/1975.  (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 48. § (4)  bekezdése alkotmányellenességének  megállapítására  és   megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.                            Indokolás                               I.    1.   Az  indítványozó  előadta,  hogy  a  közúti  közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban:  KRESZ) 48. § (5) bekezdésének  első  mondata,  a biztonsági öv használatáról szóló szabályozás az Alkotmány 8. §- ába,  54. § (1) bekezdésébe, 55. § (1) bekezdésébe és  70/D.  § rendelkezéseibe ütközik.   Az  indítványozó  szerint  az  élethez  való  jognak  nemcsak pozitív,  hanem negatív oldala is van. Az élethez és az  emberi méltósághoz való jog nemcsak azt jelenti, hogy senkit nem lehet életétől  önkényesen megfosztani, hanem azt is,  hogy  mindenki köteles tiszteletben tartani embertársának önrendelkezési jogát a  saját  élete  vonatkozásában.  Az  indítványozó  álláspontja szerint,   az   államnak  el  kell  tűrnie   az   egyén   olyan magatartását,  amely  csak  saját  egészségét,  testi   épségét fenyegeti, amíg ez a tevékenység mások épségét, egészségét  nem veszélyezteti.  Az indítványozó kifejtette, hogy nem mutatható ki egyértelműen a biztonsági öv használatának a pozitív hatása az elérni kívánt cél  –  az  élet védelme – érdekében. Az indítványozó véleménye szerint   a  biztonsági  övnek  semmilyen  kihatása   nincs   a közlekedésre,  mivel nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy  egy baleset becsatolt biztonsági övvel, vagy anélkül lett volna  szerencsésebb. A biztonsági öv használatának  kötelezővé tételével  az indítványozó véleménye szerint az állam  alapvető jogokat korlátoz rendeleti szinten, amelyet csak törvény  útján lehetne szabályozni az Alkotmány rendelkezése alapján.    Az  indítványozó  kifejtette  azon  álláspontját,  hogy   az Alkotmány  55.  §-a  nemcsak a szabadság és  fogság  fogalmával kapcsolatban értelmezhető, hiszen az állam az egyének személyes biztonságát  különböző  rendvédelmi szervekkel  is  biztosítja. Léteznek  olyan  modern élethelyzetek, mint a közlekedés,  ahol szükség  van egységes szabályozásra az állampolgárok egyéni  és kollektív biztonsága érdekében. Az állam az alkotmányos határok között   dönthet   arról,  hogy  milyen  biztonsági   szabályok szükségesek  és  ésszerűek,  ez  azonban  nem  sérthet   emberi jogokat.    Az   indítványozó  hivatkozott  az  Alkotmány  70/D.  §-ának sérelmére  is. Álláspontja szerint az államnak el kell  tűrnie, ha  az  egyén kizárólag a saját egészségére káros tevékenységet folytat.  E  vonatkozásban azonban az indítványozó  tartalmilag nem  az  egészséghez  való jog, hanem az Alkotmány  54.  §-ából levezethető önrendelkezési jog sérelmét állította.   2.  Az  indítvány  benyújtását követően „a közúti  közlekedés szabályairól  szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM  együttes  rendelet módosításáról”  szóló  58/2007. (III. 31.)  Korm.  rendelet  (a továbbiakban: Mód. R.) 7. § (1) bekezdése módosította  a  KRESZ 48.   §-át.   A  módosítást  követően  az  indítványozó   által kifogásolt  szabályt  a  KRESZ 48. § (4) bekezdése  tartalmilag változatlanul  határozza  meg,  ezért  az  Alkotmánybíróság  az alkotmányossági vizsgálatát e bekezdés vonatkozásában folytatta le.                               II.  1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései:   „8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és   elidegeníthetetlen  alapvető  jogait,  ezek   tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.    (2)   A   Magyar  Köztársaságban  az  alapvető  jogokra   és kötelességekre  vonatkozó szabályokat  törvény  állapítja  meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.  (…)    54.   §   (1)   A  Magyar  Köztársaságban  minden   embernek veleszületett  joga  van az élethez és az  emberi  méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.  (…)   55.  §  (1)  A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga  van  a szabadságra  és  a  személyi  biztonságra,  senkit  sem   lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott  okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.”  2. A KRESZ kifogásolt, az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezése:  „48. § (4) A külön jogszabályban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2,  N3 kategóriájú gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági  övvel  kell  felszerelni, továbbá  olyan  járműben, amelynek  üléseit  biztonsági övvel szerelték  fel,  az  ülésen utazó  személynek  a  biztonsági öv becsatolásával  kell  magát rögzíteni.”                              III.  Az indítvány nem megalapozott.   1.  Az Alkotmánybíróság már több alkalommal vizsgálta a KRESZ biztonsági  öv használatát előíró szabályának alkotmányosságát, ezért  tisztázni kellett, hogy az indítvány nem  ítélt  dologra irányul-e.   A  60/1993. (XI. 29.) AB határozat rámutatott arra,  hogy  az Alkotmány  8.  §  (2)  bekezdése  szerint  alapjog  tartalmának meghatározása  és  lényeges garanciáinak  megállapítása  csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és  jelentős korlátozásához is. Közvetett és távoli összefüggés esetében  azonban elegendő a rendeleti szint is. A határozatban az  Alkotmánybíróság kifejtette azon álláspontját is,  hogy  az államnak   az  élethez,  egészséghez,  biztonsághoz  való   jog tiszteletben  tartására és védelmére irányuló kötelezettségéből számos,  a  közúti  közlekedés  szabályaiba  foglalt  korlátozó jellegű  előírás  megalkotásának szükségessége következik  (ABH 1993, 507, 510–511.).    Az   Alkotmány   54.   §  (1)  bekezdése   tekintetében   az Alkotmánybíróság  a  351/B/2005.  AB  határozatában  rámutatott arra,  hogy  az  állam az alkotmányos határok  között  szabadon dönthet  arról,  hogy a közúti közlekedésben való  részvétellel kapcsolatban  az  életet, testi épséget,  egészséget  védelmező milyen  biztonsági szabályokat tart ésszerűnek bevezetni,  ezek közül melyek betartását látja ellenőrizhetőnek, illetőleg  mely szabályok  végrehajtását látja célszerűnek.  (ABH  2005,  1543, 1546–1547.)    Az  „ítélt  dolog”  az  Alkotmánybíróság  gyakorlatában  azt jelenti,  hogy ugyanazon jogszabályi rendelkezésre  vonatkozóan azonos  okból  vagy  összefüggésben  ismételten  előterjesztett indítvány  elbírált kérdésnek minősül, mert az érdemi döntéssel elbírált ügyben hozott határozat az Alkotmánybíróságot is köti. Mindebből  azonban az is következik, hogy amennyiben  az  újabb indítványt  más  okból,  a rendelkezésnek  más  alkotmányossági összefüggésére  történő  hivatkozással,  vagy  tartalmilag  más rendelkezés  megjelölésével terjesztik elő, az Alkotmánybíróság az   újabb   indítvány  érdemi  vizsgálatába  bocsátkozik.   Az elbírálásnál értelemszerűen felhasználja mindazokat az  érveket és  megállapításokat, amelyek a tartalmi összefüggésbe  hozható korábbi  döntésénél irányadók voltak (652/B/1997. AB határozat, ABH  1997,  752, 754-755.; 441/D/2006. AB határozat, ABH  2007, 1980, 1982.).   A Mód. R. 7. § (1) bekezdése az indítványozó által kifogásolt rendelkezést a KRESZ 48. § (4) bekezdésébe vezette be, amely  – ebben  a  formájában  – még nem volt alkotmánybírósági  eljárás tárgya,   ezért   az  indítvány  nem  ítélt  dologra   irányul. Tekintettel  azonban arra, hogy a módosítás a KRESZ  biztonsági övre  vonatkozó  szabályának tartalmát  nem  érintette,  és  az indítványozó  tartalmilag a 60/1993. (XI. 29.) AB  határozatban és  a  351/B/2005. AB határozatban már elbírált kérdéseket veti fel,  az  Alkotmánybíróság  az  ott  kifejtettekre  utalva   az indítványt  –  az  Alkotmány 8. és 54.  §-ai  vonatkozásában  – elutasította.   2.  Az  indítványozó  szerint a  biztonsági  öv  használatára vonatkozó   szabályok  sértik  az  Alkotmány   szabadságot   és személyes biztonságot meghatározó 55. § (1) bekezdését.   A  biztonsághoz való jog részben arra a jogállami elvre utal, hogy   személyes  szabadságától  nem  lehet  senkit  önkényesen megfosztani. A személyek biztonsága tehát a fizikai biztonságot jelenti,  vagyis  a biztosítékot az őrizetbe  vétellel  vagy  a letartóztatással   szemben.  A  személyes   szabadságtól   való megfosztás  egyrészt bűncselekmény szankciójaként jelenik  meg, másrészt pedig a szabadság korlátozásának az az esete, ami  ezt megelőzi,  nevezetesen az őrizetbe vétel, illetve  az  előzetes letartóztatás.  Az  Alkotmánynak  az  idézett  rendelkezései  a magyar habeas corpus szabályozásának kiinduló pontjai.  Az   Alkotmánybíróság  megítélése  szerint   az   indítvánnyal támadott  jogszabályhely,  valamint  az  Alkotmány  55.  §  (1) bekezdésében meghatározott jog között nem lelhető fel  tartalmi vsszefüggés,   ezért   az   indítványt   e   vonatkozásban   is elutasította.         Dr. Lenkovics Barnabás         Dr. Lévay Miklós         alkotmánybíró                     alkotmánybíró                       Dr. Paczolay Péter                      előadó alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	254/B/2006
Date of the decision: .	03/24/2009
.
.