Hungarian

Ügyszám: .	348/H/2010
Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 131/2010. (VII. 8.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2010/652 .

A döntés kelte: Budapest, 07/06/2010 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!   Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  országos népszavazás  kitűzésére  irányuló  kezdeményezés  aláírásgyűjtő ívének   hitelesítése   tárgyában   hozott   határozata   ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő                                                          határozatot:                                 Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  39/2010. (I.   29.)   OVB  határozatát  a  jelen  határozatban   foglalt indokolással helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I. A   választási  eljárásról  szóló  1997.  évi  C.  törvény   (a továbbiakban:  Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek kifogást  nyújtottak  be  az  Alkotmánybírósághoz  az  Országos Választási  Bizottság (a továbbiakban: OVB) 39/2010.  (I.  29.) OVB  határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB  vitatott határozatában   megtagadta  annak  az   országos   népszavazási kezdeményezésre  irányuló aláírásgyűjtő ív  mintapéldányának  a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e   azzal,   hogy   az  Országgyűlés   módosítsa   az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt oly  módon, hogy  az  Alkotmánybíróság  székhelye  ne  Esztergomban,  hanem Székesfehérvárott legyen?” Az OVB eljárása során vizsgálta, hogy a kezdeményezés megfelel- e   a  Ve.  3.  §-ában  meghatározott  alapelveknek,  köztük  a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.  Az OVB  határozatának indokolásában többek között  megállapította, hogy  a  kezdeményezők – a népszavazásra feltenni kívánt kérdés súlyát,  jelentőségét, hatását tekintve  –  nem  a  népszavazás alkotmányos   rendeltetésére,  a   közvetlen   hatalomgyakorlás kivételességére,  az  állam  életében  betöltött  szerepére  és súlyára   tekintettel  jártak  el,  így   nem   a   népszavazás alkotmányos  rendeltetésének megfelelően  éltek  népszavazáshoz való jogukkal. Az OVB határozatának indokolásában megállapította továbbá, hogy a  kezdeményezés  nem felel meg az országos  népszavazásról  és népi   kezdeményezésről  szóló  1998.  évi  III.   törvény   (a továbbiakban:  Nsztv.)  13.  §-ának  (1)  bekezdésében  foglalt egyértelműségi feltételnek. A  kifogástevők  álláspontja szerint az OVBh.  jogszabálysértő. Úgy vélik, az OVB megalapozatlanul hivatkozott az OVBh.-ban  az Nsztv.  10.  §-ára  és  13. §-ára, mivel  az  aláírásgyűjtő  ív mintapéldányán  kizárólag  egy kérdés  szerepel,  amely  kérdés érthető,  egyértelmű,  mind nyelvtani, mind  jogalkotási,  mind pedig  a „választópolgári megérthetőség” tekintetében. Mindezek alapján   az  OVBh.  megsemmisítését,  és  az  OVB  új  eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól.                               II. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul: 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2.  § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a   népszuverenitást  választott  képviselői  útján,   valamint közvetlenül gyakorolja.” „19.  §  (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő  jogait gyakorolva   biztosítja  a  társadalom   alkotmányos   rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot;” „28/B.  § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” „28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: (...) d)    az   Országgyűlés   hatáskörébe   tartozó   személyi   és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,” 2. Az Nsztv. rendelkezései: „2.  §  Az  aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése  előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani  az Országos Választási Bizottsághoz.” „10.   §   Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c)  a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d)  ugyanazon  tartalmú kérdésben három éven  belül  eredményes országos népszavazást tartottak, e)  az  aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási  eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” 3. A Ve. rendelkezései: „77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,” „117.  §  (1)  Az Országos Választási Bizottság  a  jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.” „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási   Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”                              III. A kifogás nem megalapozott. 1.   Az   Alkotmánybíróság  hatáskörét  a   jelen   ügyben   az Alkotmánybíróságról  szóló 1989. évi XXXII.  törvény  1.  §  h) pontja   alapján   a   Ve.   130.   §-a   határozza   meg.   Az Alkotmánybíróság  eljárása  ebben  a  hatáskörben  jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában,  valamint a  kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az  OVB  az aláírásgyűjtő   ív   hitelesítésének   megtagadása   során   az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e  el [63/2002.  (XII.  3.) AB határozat, ABH 2002,  342,  344.].  Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el  [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2.   Az   Alkotmánybíróság  a  kifogás   elbírálása   során   a következőket állapította meg. Az  Alkotmány  28/C.  § (5) bekezdésének d)  pontja  kizárja  a népszavazás   tartását  a  kezdeményezők  által   népszavazásra feltenni  kívánt kérdésben. Az Alkotmány említett  rendelkezése alapján   nem   lehet  népszavazást  tartani  az   Országgyűlés hatáskörébe   tartozó   személyi   és   szervezetalakítási   (- átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről. Az  Alkotmánybíróság  25/2004. (VII. 7.) AB  határozatában  már értelmezte  az  Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés  d)  pontját.  E határozatában  rámutatott: „Az Országgyűlés  döntési  jogkörébe tartozó  szervezetalakító kérdésekről  az  Országgyűlés  számos formában  és  minőségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként  az Alkotmányban  szereplő  állami szervtípusokat  is  alakíthatja, törvényhozóként   az  alkotmányban  nem  szereplő   kérdésekben szabályozhat  az  Alkotmány keretei  között.  Szerveket  hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati formában  is hozhat  egyes  –  pl.  a saját belső szervezetére  vonatkozó  – szervezetalakító  döntéseket. Az Országgyűlés  alkotmányozóként és   törvényhozóként  is  szabályozhatja  a  saját  létrejötte, működése    szabályait.   (...)   Az   OVB-nek,   illetve    az Alkotmánybíróságnak ezért esetről esetre kell eldöntenie,  hogy a  népszavazást  kezdeményező által  megfogalmazott  kérdés  az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási  kérdés-e.” (ABH 2004, 380, 385.) Az   Alkotmánybíróság  ezen  határozatából  kitűnően   valamely konkrét  szerv  vagy  szervtípus létrehozására,  átalakítására, illetőleg  megszüntetésére irányuló  kérdés  minősíthető  olyan szervezetalakítási    kérdésnek,    amelyre    a    népszavazás elrendelésének  tilalma  kiterjed.  [106/2008.  (IX.  18.)   AB határozat, ABH 2008, 869, 874.] A     jelen    eljárásban    vizsgált    kérdés    alapján    a választópolgároknak  olyan törvénymódosításról  kellene  állást foglalniuk,    amely    megváltoztatná   az    Alkotmánybíróság székhelyét.  A  székhely meghatározása, illetve megváltoztatása szervezetalakítási   (-átalakítási)   kérdésnek   minősül.   Az Alkotmánybíróság  ennek  megfelelően  megállapította,  hogy  az államszervezeti  döntés,  így  az Alkotmánybíróság  székhelyére vonatkozó  törvényi  szabályozás is az Alkotmány  28/C.  §  (5) bekezdés  d)  pontjának  hatálya  alá  tartozó  kérdés,   ezért népszavazás tárgyát nem képezheti. Mindezek  alapján  az  Alkotmánybíróság  az  eljárása  alapjául szolgáló kifogást nem találta megalapozottnak, azért az OVBh.-t a jelen határozatban foglalt indokolással jóváhagyta. Az   Alkotmánybíróság   a   határozat   közzétételét   az   OVB határozatának    a   Magyar   Közlönyben   való   megjelenésére tekintettel rendelte el.                       Dr. Paczolay Péter                   az Alkotmánybíróság elnöke                                            Dr. Balogh Elemér     Dr. Bragyova András            alkotmánybíró               alkotmánybíró                                            Dr. Holló András          Dr. Kiss László            alkotmánybíró               alkotmánybíró                                            Dr. Kovács Péter   Dr. Lenkovics Barnabás            alkotmánybíró               alkotmánybíró                                            Dr. Lévay Miklós     Dr. Trócsányi László            előadó alkotmánybíró        alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	131/2010. (VII. 8.)
Date of the decision: .	07/06/2010
.
.