Hungarian
Ügyszám:
.
348/H/2010
Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 131/2010. (VII. 8.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2010/652
.
A döntés kelte: Budapest, 07/06/2010
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
     
    Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  országos
    népszavazás  kitűzésére  irányuló  kezdeményezés  aláírásgyűjtő
    ívének   hitelesítése   tárgyában   hozott   határozata   ellen
    benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
                                   
                             határozatot:
                                   
    Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  39/2010.
    (I.   29.)   OVB  határozatát  a  jelen  határozatban   foglalt
    indokolással helybenhagyja.

    Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben
    közzéteszi.
                                 Indokolás

                                    I.

      A   választási  eljárásról  szóló  1997.  évi  C.  törvény   (a
      továbbiakban:  Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek
      kifogást  nyújtottak  be  az  Alkotmánybírósághoz  az  Országos
      Választási  Bizottság (a továbbiakban: OVB) 39/2010.  (I.  29.)
      OVB  határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB  vitatott
      határozatában   megtagadta  annak  az   országos   népszavazási
      kezdeményezésre  irányuló aláírásgyűjtő ív  mintapéldányának  a
      hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:

      „Egyetért-e   azzal,   hogy   az  Országgyűlés   módosítsa   az
      Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt oly  módon,
      hogy  az  Alkotmánybíróság  székhelye  ne  Esztergomban,  hanem
      Székesfehérvárott legyen?”

      Az OVB eljárása során vizsgálta, hogy a kezdeményezés megfelel-
      e   a  Ve.  3.  §-ában  meghatározott  alapelveknek,  köztük  a
      jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.  Az
      OVB  határozatának indokolásában többek között  megállapította,
      hogy  a  kezdeményezők – a népszavazásra feltenni kívánt kérdés
      súlyát,  jelentőségét, hatását tekintve  –  nem  a  népszavazás
      alkotmányos   rendeltetésére,  a   közvetlen   hatalomgyakorlás
      kivételességére,  az  állam  életében  betöltött  szerepére  és
      súlyára   tekintettel  jártak  el,  így   nem   a   népszavazás
      alkotmányos  rendeltetésének megfelelően  éltek  népszavazáshoz
      való jogukkal.

      Az OVB határozatának indokolásában megállapította továbbá, hogy
      a  kezdeményezés  nem felel meg az országos  népszavazásról  és
      népi   kezdeményezésről  szóló  1998.  évi  III.   törvény   (a
      továbbiakban:  Nsztv.)  13.  §-ának  (1)  bekezdésében  foglalt
      egyértelműségi feltételnek.

      A  kifogástevők  álláspontja szerint az OVBh.  jogszabálysértő.
      Úgy vélik, az OVB megalapozatlanul hivatkozott az OVBh.-ban  az
      Nsztv.  10.  §-ára  és  13. §-ára, mivel  az  aláírásgyűjtő  ív
      mintapéldányán  kizárólag  egy kérdés  szerepel,  amely  kérdés
      érthető,  egyértelmű,  mind nyelvtani, mind  jogalkotási,  mind
      pedig  a „választópolgári megérthetőség” tekintetében. Mindezek
      alapján   az  OVBh.  megsemmisítését,  és  az  OVB  új  eljárás
      lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól.

                                    II.

      Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő
      jogszabályokat vette alapul:

      1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
      „2.  § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely
      a   népszuverenitást  választott  képviselői  útján,   valamint
      közvetlenül gyakorolja.”
      „19.  §  (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő  jogait
      gyakorolva   biztosítja  a  társadalom   alkotmányos   rendjét,
      meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
      (3) E jogkörében az Országgyűlés
      a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
      b) törvényeket alkot;”
      „28/B.  § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya
      az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”
      „28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
      (...)
      d)    az   Országgyűlés   hatáskörébe   tartozó   személyi   és
      szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,”

      2. Az Nsztv. rendelkezései:
      „2.  §  Az  aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés
      megkezdése  előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani  az
      Országos Választási Bizottsághoz.”
      „10.   §   Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az
      aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
      a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
      b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
      c)  a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt
      követelményeknek,
      d)  ugyanazon  tartalmú kérdésben három éven  belül  eredményes
      országos népszavazást tartottak,
      e)  az  aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási  eljárásról
      szóló törvényben foglalt követelményeknek.”

      3. A Ve. rendelkezései:
      „77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell
      a) a jogszabálysértés megjelölését,
      b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
      c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha
      a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,”
      „117.  §  (1)  Az Országos Választási Bizottság  a  jogszabályi
      feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a
      benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.”
      „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási   Bizottságnak   az
      aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével
      kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét
      követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz
      címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
      (...)
      (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az
      Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
      Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
      és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az
      Országgyűlést új eljárásra utasítja.”

                                   III.

      A kifogás nem megalapozott.

      1.   Az   Alkotmánybíróság  hatáskörét  a   jelen   ügyben   az
      Alkotmánybíróságról  szóló 1989. évi XXXII.  törvény  1.  §  h)
      pontja   alapján   a   Ve.   130.   §-a   határozza   meg.   Az
      Alkotmánybíróság  eljárása  ebben  a  hatáskörben  jogorvoslati
      természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában,  valamint
      a  kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az  OVB  az
      aláírásgyűjtő   ív   hitelesítésének   megtagadása   során   az
      Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e  el
      [63/2002.  (XII.  3.) AB határozat, ABH 2002,  342,  344.].  Az
      Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos
      jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el  [25/1999.
      (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].

      2.   Az   Alkotmánybíróság  a  kifogás   elbírálása   során   a
      következőket állapította meg.

      Az  Alkotmány  28/C.  § (5) bekezdésének d)  pontja  kizárja  a
      népszavazás   tartását  a  kezdeményezők  által   népszavazásra
      feltenni  kívánt kérdésben. Az Alkotmány említett  rendelkezése
      alapján   nem   lehet  népszavazást  tartani  az   Országgyűlés
      hatáskörébe   tartozó   személyi   és   szervezetalakítási   (-
      átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről.

      Az  Alkotmánybíróság  25/2004. (VII. 7.) AB  határozatában  már
      értelmezte  az  Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés  d)  pontját.  E
      határozatában  rámutatott: „Az Országgyűlés  döntési  jogkörébe
      tartozó  szervezetalakító kérdésekről  az  Országgyűlés  számos
      formában  és  minőségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként  az
      Alkotmányban  szereplő  állami szervtípusokat  is  alakíthatja,
      törvényhozóként   az  alkotmányban  nem  szereplő   kérdésekben
      szabályozhat  az  Alkotmány keretei  között.  Szerveket  hozhat
      létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati formában  is
      hozhat  egyes  –  pl.  a saját belső szervezetére  vonatkozó  –
      szervezetalakító  döntéseket. Az Országgyűlés  alkotmányozóként
      és   törvényhozóként  is  szabályozhatja  a  saját  létrejötte,
      működése    szabályait.   (...)   Az   OVB-nek,   illetve    az
      Alkotmánybíróságnak ezért esetről esetre kell eldöntenie,  hogy
      a  népszavazást  kezdeményező által  megfogalmazott  kérdés  az
      Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási  kérdés-e.”
      (ABH 2004, 380, 385.)

      Az   Alkotmánybíróság  ezen  határozatából  kitűnően   valamely
      konkrét  szerv  vagy  szervtípus létrehozására,  átalakítására,
      illetőleg  megszüntetésére irányuló  kérdés  minősíthető  olyan
      szervezetalakítási    kérdésnek,    amelyre    a    népszavazás
      elrendelésének  tilalma  kiterjed.  [106/2008.  (IX.  18.)   AB
      határozat, ABH 2008, 869, 874.]

      A     jelen    eljárásban    vizsgált    kérdés    alapján    a
      választópolgároknak  olyan törvénymódosításról  kellene  állást
      foglalniuk,    amely    megváltoztatná   az    Alkotmánybíróság
      székhelyét.  A  székhely meghatározása, illetve megváltoztatása
      szervezetalakítási   (-átalakítási)   kérdésnek   minősül.   Az
      Alkotmánybíróság  ennek  megfelelően  megállapította,  hogy  az
      államszervezeti  döntés,  így  az Alkotmánybíróság  székhelyére
      vonatkozó  törvényi  szabályozás is az Alkotmány  28/C.  §  (5)
      bekezdés  d)  pontjának  hatálya  alá  tartozó  kérdés,   ezért
      népszavazás tárgyát nem képezheti.

      Mindezek  alapján  az  Alkotmánybíróság  az  eljárása  alapjául
      szolgáló kifogást nem találta megalapozottnak, azért az OVBh.-t
      a jelen határozatban foglalt indokolással jóváhagyta.

      Az   Alkotmánybíróság   a   határozat   közzétételét   az   OVB
      határozatának    a   Magyar   Közlönyben   való   megjelenésére
      tekintettel rendelte el.
                              Dr. Paczolay Péter
                          az Alkotmánybíróság elnöke
                                       
                   Dr. Balogh Elemér     Dr. Bragyova András
                   alkotmánybíró               alkotmánybíró
                                       
                   Dr. Holló András          Dr. Kiss László
                   alkotmánybíró               alkotmánybíró
                                       
                   Dr. Kovács Péter   Dr. Lenkovics Barnabás
                   alkotmánybíró               alkotmánybíró
                                       
                   Dr. Lévay Miklós     Dr. Trócsányi László
                   előadó alkotmánybíró        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        131/2010. (VII. 8.)
        Date of the decision:
        .
        07/06/2010
        .
        .