A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos
népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő
ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen
benyújtott kifogás alapján indult eljárásban meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 407/2009.
(X. 8.) OVB határozatát a jelen határozatban foglalt indokok
alapján helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás
érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási
Bizottság (a továbbiakban: OVB) 407/2009. (X. 8.) OVB
határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
Az OVB vitatott határozatában az országos népszavazás
kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának
hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyűjtő íven a következő
kérdés szerepel: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok
módosítását úgy, hogy népszavazási eljárásban a választók
szavazataikat szabad elhatározásuk szerint papíron vagy sms-ben
adhassák le.” Az OVBh. indoklása megállapította, hogy a
kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén sérülne a
szavazás titkosságának elve, mert a mobilszolgáltatók
megismerhetik az sms-ek tartalmát, sérülne emellett a
közvetlenség elve is, mert nem lenne garantálható a
választópolgár minden kétséget kizáró, hitelt érdemlő
azonosítása. Nem teljesülne továbbá az az alkotmányos
követelmény sem, hogy a választópolgár választójogát csak
személyesen gyakorolhatja. Az OVB álláspontja szerint a
kérdésben – annak burkolt alkotmánymódosító jelleg miatt – nem
lehet népszavazást tartani, mert a népszavazási kezdeményezés
több alkotmányos alapelvet érint, így a kérdésben tartott
eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását eredményezné.
Hivatkozott az OVBh. indokolása az Alkotmánybíróság
következetes gyakorlatára, amely szerint a népszavazás
közvetetten sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó
hatáskörét.
A kifogástevő – aki azonos a népszavazás kezdeményezőjével –
beadványában előadta, hogy az OVB tévesen hivatkozott az
Alkotmány 71. § (1) bekezdésére, mivel az a képviselők és
polgármesterek választására vonatkozik, a népszavazásra nem.
Álláspontja szerint az sms útján történő szavazás biztonságossá
tehető, illetve a mobilszolgáltatók szabályosan nem ismerhetik
meg az sms-ek tartalmát. A választók személyes „beazonosítása”,
valamint a választás közvetlenségének kérdése lenne a
népszavazás tárgya, melynek eldöntése a kifogástevő szerint nem
tartozik az OVB hatáskörébe. Véleménye szerint a kezdeményezés
nem jár az Alkotmány módosításával, de a népszavazás kötelező
jelleggel előírhatja az Országgyűlésnek a jogszabály
megalkotását, módosítását, beleértve az Alkotmányt is.
Az OVBh. a Magyar Közlöny 2009. évi 143. számában, 2009.
október 8-án jelent meg, a kifogást 2009. október 19-én – a
jogszabály által meghatározott határidőn belül – terjesztették
elő.
II.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő
jogszabályokat vette alapul:
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.
évi III. törvény rendelkezései:
„2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés
megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az
Országos Választási Bizottsághoz.”
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt
követelményeknek,
d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes
országos népszavazást tartottak,
e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról
szóló törvényben foglalt követelményeknek.”
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell
megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
A Ve. rendelkezései:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az
aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét
követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz
címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az
Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az
Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h)
pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza
meg. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatai ellen benyújtott
kifogások elbírálása során kialakította következetes
gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott
jogorvoslati eljárásban azt vizsgálja, hogy a beérkezett
kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdésének a)-c)
pontjaiban, illetve 130. § (1) bekezdésében foglalt
feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési
eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek
megfelelően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e
feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH
1999, 251, 256.]
2. Az Nsztv. rendelkezései értelmében az OVB-hez hitelesítés
céljából benyújtott aláírásgyűjtő íven konkrét kérdést kell
megfogalmazni. A konkrét kérdésnek olyannak kell lennie, hogy
arra a választópolgárok népszavazás alkalmával egyértelműen
„igennel” vagy „nemmel” tudjanak válaszolni, mivel az Nsztv.
13. § (2) bekezdése szerint a konkrét kérdést a
kezdeményezésben megfogalmazott formában, változtatás nélkül
kell népszavazásra bocsátani. Az Alkotmánybíróság
megállapította, hogy a jelen esetben hitelesítés céljából az
OVB-hez benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő mondat nem
kérdés, hanem kijelentő mondat, és így nem felel meg a
törvényben foglalt követelményeknek, ezért arról az Nsztv. 10.
§ c) pontja alapján népszavazást tartani nem lehet. [Ld.:
13/2010. (II. 4.). AB határozat, MK 2010. 13. 7296.]
3. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az
aláírásgyűjtő íven szereplő, népszavazásra feltenni kívánt
kérdés a vele szemben támasztott alaki jogszabályi
követelményeknek nem felel meg, ezért – az előterjesztett
kifogást érdemben nem vizsgálva – a 407/2009. (X. 8.) OVB
határozatot a jelen határozatban foglalt indokok alapján
helyben hagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB
határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Lenkovics Barnabás
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós Dr. Trócsányi László
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |