Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03253/2012
Első irat érkezett: 07/20/2012
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 22.K.31.869/2011/10. számú ítélete és a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet tárgyában előterjesztett alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/27/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete "Kitöltési útmutató az adatlap 8. oszlopához" cím alábbi szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását kéri:
"Az igazolt munkaórák száma 0, ha a tárgyévben ellátott, az Szt. 65/. C §-ának (4) bekezdése szerint szociális rászorultnak minősülő személyek száma nem éri el a 30 főt, illetve - ha a normatív állami hozzájárulást nem az egész évre vették igénybe - annak időarányos részét".
Az indítványozó szerint a fenti - már hatályon kívül helyezett rendelkezés - sérti a jogállamiság elvét, az emberi méltósághoz való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a szociális biztonsághoz való jogot.
Az indítványozó kéri továbbá a Fővárosi Törvényszék 22.K.31.869/2011/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését..
.
Támadott jogi aktus:
    188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 7. sz. melléklet
    Fővárosi Törvényszék 22.K.31.869/2011/10. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
II. cikk
XV. cikk (2) bekezdés
XIX. cikk (1)-(2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
    .
    Egyéb mellékletek (pdf):
      .
      A határozat száma: 3030/2013. (II. 12.) AB végzés
      .
      ABH oldalszáma: 2013/1277
      .
      Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); érintettség; egyesület érintettsége; jogbiztonság mint jogsérelem alapja
      .
      A határozat kelte: Budapest, 02/04/2013
      .
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      2013.02.04 15:00:00 2. öttagú tanács
      .
      A határozat szövege:
      .
      A határozat szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 22.K.31.869/2011/10. számú ítéletével összefüggésben, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 7. számú melléklete “Kitöltési útmutató az adatlap 8. oszlopához” cím “Az igazolt munkaórák száma 0, ha a tárgyévben ellátott, az Szt. 65/C. §-ának (4) bekezdése szerint szociális rászorultnak minősülő személyek száma nem éri el a 30 főt, illetve – ha a normatív állami hozzájárulást nem az egész évre vették igénybe – annak időarányos részét.” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] 1. Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő érdekvédelmi szervezet (a továbbiakban: indítványozó) 2012. július 20. napján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Fővárosi Törvényszék 22.K.31.869/2011/10. számú ítélete, és az ennek alapjául szolgáló, a Magyar Államkincstár Központ ÖF-2651/3/2010. számú közigazgatási határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó álláspontja szerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 7. számú melléklete “Kitöltési útmutató az adatlap 8. oszlopához” cím megjelölt – azóta már hatályon kívül helyezett – szövegrésze konkrét esetben való alkalmazása sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, II. cikkét, XV. cikk (2) bekezdését, XIX. cikk (1)–(2) bekezdéseit.
        [2] Az Szmr. 7. számú melléklete a nem állami és egyházi fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók és intézmények 2008 évre igényelt feladatellátási normatív hozzájárulásának elszámolásához szükséges adatlapot tartalmazta. A “Kitöltési útmutató az adatlap 8. oszlopához” indítványozó által kifogásolt szövegrésze pedig kimondta: “Az igazolt munkaórák száma 0, ha a tárgyévben ellátott, az Szt. 65/C. §-ának (4) bekezdése szerint szociális rászorultnak minősülő személyek száma nem éri el a 30 főt, illetve – ha a normatív állami hozzájárulást nem az egész évre vették igénybe – annak időarányos részét.”
        [3] Az indítványozó a központi költségvetésből jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az egyedi ügyben a Fővárosi Törvényszék a 2012. április 26-án kelt, 22.K.31.869/2011/10. számú jogerős ítélettel döntött. A jogerős ítélet megállapította, hogy a per tárgyát képező közigazgatási határozat jogszerű és megalapozott. Az indítványozó álláspontja szerint a hatósági eljárásban, illetve a bírósági peres eljárásban alaptörvény-ellenes (a hatósági eljárásban még alkotmányellenes) jogszabály alkalmazására került sor, és ennek a következménye a visszafizetési kötelezettség előírása.
        [4] Az indítványozó az Alaptörvény II. cikke és XV. cikk (2) cikke összefüggésében elsősorban a diszkrimináció tilalmára hivatkozott, utalva az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatára. Kifejtette, hogy a kifogásolt rendelkezésben előírt 30 fős korlát nem adott teret az egyes támogató szolgálatok esetén az egyéni szempontok – pédául a szolgáltató akár tőle teljesen független okból nem tudja az előírt létszámot teljesíteni – figyelembe vételére.
        [5] Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében garantált jogállamiságból eredő jogbiztonság sérelmére is. Az indítványozó előadta, hogy a támogatási feltételek egyoldalúak, “diktátum jellegűek” voltak, a szolgáltatónak semmilyen mozgásteret nem biztosítottak a támogatási feltétek kialakításban. Azt is sérelmezte, hogy a kifogásolt rendelkezés nem határozza meg, hogy milyen személyi kör számítható be a 30 fős létszámba, hanem csak utal szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 65/C. §-ának (4) bekezdése szerinti szociális rászorultnak minősülő személyekre. Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés utaló szabálya nem biztosítja az ellátotti minőség pontos behatárolhatóságát, ezért sérti a normavilágosság követelményét.
        [6] Az indítványozó végül azt is kifejtette, hogy érdekképviseleti tevékenységére tekintettel, az értelmi fogyatékkal élő személyek képviseletében azt is kifogásolja, hogy a Szmr. hivatkozott rendelkezése közvetetten sérti az értelmi fogyatékkal élő személyek – Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében és XIX. cikk (1)–(2) bekezdésében biztosított – hátrányos megkülönböztetéstől mentes, szociális ellátáshoz és biztonsághoz való jogát.

        [7] 2. Az alkotmányjogi panasz hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányul. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja 2010. január 1. napjával hatályon kívül helyezte az Szmr.-t.
        [8] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Szmr. 7. számú melléklete Kitöltési útmutató az adatlap 8. oszlopához kifogásolt rendelkezését azon az alapon támadta, hogy az egyedi ügyében a bíróság alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmazott, és ennek következménye a visszafizetési kötelezettség. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 3. számú mellékletének 11. g) pontja értelmében a támogató szolgáltatás normatív állami hozzájárulásának törvény által előírt feltétele nemcsak a jogerős működési engedély, hanem előírás az is, hogy a támogató szolgálat megfeleljen a Szoc.tv. 65/C. §-ában és a külön jogszabályban, így az Szmr. 7. számú mellékletében foglalt szakmai követelményeknek is. A fenti követelmények az állami forrásokból való gazdálkodás előre lefektetett, objektív kritériumai, amelyek azt a gazdaságpolitikai célt szolgálják, hogy a hatékonyan működő támogató szolgálatokat finanszírozzák. Annak megállapítása, hogy egy támogató szolgálatnak egy évben hány főt kell ellátnia, nem alkotmányjogi kérdés. A konkrét esetben pedig mindegyik szolgáltató több mint 30 főt látott el, ezt azonban adminisztratív hibák miatt nem tudta igazolni. Ezért a szabályozás diszkriminatív, végső soron az emberi méltóságot sértő volta nem merül fel. Mivel az alkotmányjogi panasz nem alkotmányossági probléma vizsgálatára irányul, megállapítható, hogy nem felel meg az Abtv. 29. §-ában előírt egyik feltételnek sem: nem tartalmaz olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely érdemi alkotmánybírósági eljárásra okot adhatna és nem áll fenn a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség sem.
        [9] Az indítványozó a kifogásolt rendelkezés “az Szt. 65/C. §-ának (4) bekezdése szerint szociális rászorultnak minősülő személyek száma” utaló szabálya kapcsán hivatkozott a jogállamiságból eredő jogbiztonság, és kifejezetten a normavilágosság követelményére is. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése azonban nem jog, hanem alkotmányos alapelv. Az indítványozó a kifogásolt rendelkezés utaló szabálya kapcsán tehát nem hivatkozott valamely, az Alaptörvényben biztosított jogának sérelmére. Az indítvány ezért nem felel meg az alkotmányjogi panasz eljárás törvényi feltételeinek.
        [10] Az indítványozó – érdekképviseleti tevékenysége alapján – a fogyatékkal élő személyek képviseletében eljárva is kérte a kifogásolt jogszabály vizsgálatát. Az indítványozó azonban más személyek nevében nem járhat el, a fogyatékkal élők önállóan, saját nevükben nyújthatnának be Alaptörvényben biztosított jogaik sérelmére hivatkozással alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz ezért a fogyatékkal élő személyek jogaival összefüggésben sem bírálható el érdemben.
        [11] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság Ügyrendje 30. § (2) bekezdésének a) és c) pontja alapján visszautasította.
            Dr. Paczolay Péter s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Balogh Elemér s. k.,
            előadó alkotmánybíró

            Dr. Stumpf István s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Pokol Béla s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Szívós Mária s. k.,
            alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            07/20/2012
            .
            Number of the Decision:
            .
            3030/2013. (II. 12.)
            Date of the decision:
            .
            02/04/2013
            .
            .