Az indítvány lényege:
Az indítványozók az Abtv. 27. § alapján, az Nsztv. 30. § (5) bekezdése szerinti eljárásban alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, amelyben a Kúria Knk.II.39.057/2023/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.
A népszavazást szervező (továbbiakban: kérelmező) az alábbi népszavazásra javasolt kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) hitelesítés céljából: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?"
A kérelmező által előterjesztett kérdés hitelesítését az NVB 2023. május 9-én kelt 40/2023. számú határozatában megtagadta, kifejtve, hogy a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében meghatározott egyértelműség követelménye nem érvényesül, mert bár a kérdés nyelvtanilag, logikailag egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolható, valójában olyan jogkérdésben és fogalmi rendszerben való jártasságot igényel, amellyel csak a közvetlen érintettek, vagy a szakterületen mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkezhetnek. A kérelmező felülvizsgálati kérelme nyomán eljárt Kúria Knk.II.39.057/2023/3. számú végzésével az NVB határozatát megváltoztatta, és a népszavazási kérdést hitelesítette. A Kúria végzésében elvi éllel mondta ki, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségi vizsgálatánál a szavak általános jelentése alapján annak elsődleges értelmezéséből kell kiindulni, ahogyan azt egy átlagosan tájékozott, társadalmi-gazdasági ismeretekkel rendelkező racionális választópolgár a mondat nyelvtani értelme szerint érthette (elsődleges jelentés elve). Hasonlóképpen elvi éllel mondta ki a Kúria a kompentens választópolgár és az érdemi diskurzus alapelve érvényesülésének követelményét.
Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria a támadott végzésben olyan jogértelmezést és olyan jogi alapelveket dolgozott ki, amelyek kiüresítik a népszavazási kérdések hitelesítése során az Nsztv. alapján feltételként megjelenő egyik követelmény, a választópolgári egyértelműség vizsgálatát. Ezzel álláspontjuk szerint a Kúria átlépte hatáskörét, továbbá megsértette az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerinti hatalommegosztás elvét; contra constitutionem jogértelmezése pedig megsértette az Alaptörvény 28. cikkében rögzített követelményt és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogukat. Az egyik indítványozó vonatkozásában továbbá a XXIII. cikk (7) bekezdésében rögzített népszavazáshoz való jog, a másik indítványozó vonatkozásában pedig a XI. cikk szerint művelődéshez és oktatáshoz, valamint a XVI. cikk szerinti testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges gondoskodáshoz fűződő alapjog sérelmét is okozta..
. |