Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03577/2012
Első irat érkezett: 11/20/2012
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzése ellen benyújtott panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 12/21/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
A vitatott rendelkezések az OBH elnökének állapítanak meg hatáskört az eljáró bíróság kijelölésére. Az indítványozó ellen a Fővárosi Törvényszéken indult büntetőeljárásban az OBH elnöke 248/2012. (VIII.21.) OBHE számú határozatával a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. A Kúria végzésében helybenhagyta az OBH elnökének döntését.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljárához való jogot, a védelemhez való jogot és a jogorvoslathoz való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1)
(3)
(7) bekezdés

.
A határozat száma: 3096/2013. (V. 10.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1665
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
.
A határozat kelte: Budapest, 04/30/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.03.18 10:00:00 1. öttagú tanács
2013.04.23 9:00:00 Teljes ülés

.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27.§-ára hivatkozással – jogi képviselője útján – alkotmányjogi panaszban kezdeményezte a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] Az indítványozó ellen a Fővárosi Törvényszéken indult büntető eljárásban – a Fővárosi Törvényszék elnökének kezdeményezésére – az OBH elnöke a 248/2012. (VIII. 21.) OBHE számú határozatával a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki a büntető eljárás lefolytatására. Az indítványozó a határozat ellen jogorvoslattal élt. Az OBH elnökének határozatát a Kúria a Kpkf.37.589/2012/2. számú végzésével helybenhagyta.
[3] Az indítványozó szerint a Kúria támadott végzése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1), (3) és (7) bekezdéseiben foglalt, a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez és a jogorvoslathoz való jogait sérti. Az indítványozó a beadványában részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint mely alaptörvénybeli joga és miként sérült. Így a jogorvoslati jog sérelmét eredményezte az, hogy a Fővárosi Törvényszék nem értesítette az eljáró bíróság kijelölésének kezdeményezéséről [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 62. § (4) bekezdés]; a fellebbezés benyújtásáig nem kapott hivatalos értesítést az érdekeltek számáról [Bszi. 63. § (3) bekezdés]; nem volt számára megismerhető az eljárásban alkalmazott, az eljáró bíróság kijelölése során az OBT által meghatározandó elvek elfogadásáig követendő eljárásról szóló 36/2012. (VIII. 17.) OBT határozat. A tisztességes eljáráshoz való jog megsértéseként értékelte az indítványozó, hogy a kezdeményező Fővárosi Törvényszék elnöke saját mérlegelése alapján dönthette el, mely ügyben javasolja másik bíróság kijelölését; a “Kúria nem volt tekintettel arra a tényre, hogy a döntés időpontjában nem léteztek azok a Bszi. által megkövetelt OBT-irányelvek, melyek az OBH elnöke kijelölési döntésének objektív szempontjait tartalmazták volna”. Az indítványozó sérelmezte továbbá az OBH elnökének konkrét eljárási cselekményeit is. Az indítványozó külön is kiemelte, hogy a kijelölt bíróságon “az év elején kihirdetett ügyelosztási rend szerint kizárólag egy tanács tárgyalja a hűtlen kezelés bűntettében emelt vádakat, az OBH elnökének döntése konkrét bíró kijelölését jelentette”.

[4] 2. Az indítványozó a büntető ügyében az eljáró bíróságot kijelölő 248/2012. (VIII. 21.) OBHE számú határozat ellen jogorvoslattal élt. A fellebbezést elbíráló, a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzését – állítása szerint – 2012. szeptember 20-án vette át. Az OBH-tól kapott tájékoztatás szerint a végzést – nem tértivevénnyel – 2012. szeptember 17-én adták postára, így vélelmezhető, hogy azt az indítványozó a megjelölt időpontban vette át. Az indítványozó az OBH-nál 2012. november 19-én személyesen adta be az alkotmányjogi panaszt, ezért az Alkotmánybíróság úgy tekintette, hogy a panasz az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül érkezett.
[5] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 51. § (2)–(3) és az 52. § (1) bekezdésében előírt alaki feltételeknek megfelel. Az indítványozó gondoskodott jogi képviseletéről, az indítványban megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó Abtv. rendelkezést (27. §) és az Alaptörvény érintett rendelkezéseit [XXVIII. cikk (1), (3) és (7) bekezdése], kifejtette, hogy álláspontja szerint mely alaptörvényben biztosított jogai és miért sérültek, továbbá kérte a bírói döntés megsemmisítését.

[6] 3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az Abtv. szerinti tartalmi követelményeknek – az alábbiak szerint – nem felel meg.
[7] Az Abtv. 29. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Ebben az indítványban a panaszos az eljárásban résztvevők (mint például az áthelyezést kezdeményező Fővárosi Törvényszék) cselekményeit, illetőleg a jogi szabályozás hiányosságait kifogásolta. AKúria a Bszi. 63. § (4) bekezdése értelmében az OBH elnökének mérlegeléssel hozott döntését annyiban vizsgálhatja felül, amennyiben az OBH elnöke a döntés kialakítására irányadó jogszabályokat megsértette. A Kúria ezt a felülvizsgálatot elvégezte. Az indítványozó a Kúria döntését érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem jelölt meg.
[8] Az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott tartalmi követelmények hiányára tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h)pontja alapján visszautasította.
      Dr. Paczolay Péter s. k.,
      az Alkotmánybíróság elnöke
      .
      Dr. Balogh Elemér s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Bragyova András s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Kovács Péter s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Balsai István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Kiss László s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      11/20/2012
      .
      Number of the Decision:
      .
      3096/2013. (V. 10.)
      Date of the decision:
      .
      04/30/2013
      .
      .