Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03463/2012
Első irat érkezett: 10/05/2012
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.I.35.429/2011/12. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/28/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott Kfv.I.35.429/2011/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását, és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontja szerint a bíróság döntése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonsághoz való jogát, mivel az ítélkező bíróság csupán a tagállami jogi szabályozást vette figyelembe, az E) cikk (2)-(3) bekezdéseiben foglalt Magyarország külpolitikai alapelveihez fűződő jogát, mivel a bírósági eljárások során nem érvényesülhetett az Európai Unióról szóló szerződés indítványozó ügyére vonatkozó rendelkezése, a XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőség elvét, a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmának elvét, mivel az indítványozót érintő bírósági eljárásokban nem juthatott érvényre a közvetlen hatállyal bíró, az Európai Unió tagállamainak bíróságai előtt kötelezően alkalmazandó, a tagállamokra kötelező jogi szabályozás, a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel az eljáró bíróság nem biztosított költségkedvezményt az indítványozónak, így az elesett az igazságügyi szakértő kirendelésének lehetőségétől, valamint a 28. cikkben foglalt bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogát, mivel az eljáró bíróság jogértelmezése nem tette lehetővé a közvetlen hatállyal is rendelkező jogi szabályozás érvényesítését. .
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Kfv.I.35.429/2011/12. számú ítélete
    a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 9.K.27.198/2010/14. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
E. cikk (2-3) bekezdés
XV. cikk (1-2) bekezdés
28. cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
A határozat száma: 3009/2013. (I. 21.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1186
.
A határozat kelte: Budapest, 01/14/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.01.14 10:00:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.I.35.429/2011/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az alkotmányjogi panaszra okot adó ügy lényege szerint a Nemzeti Közlekedési Társaság Központi Hivatala az indítványozó által Németországból behozott Fiat Ducato 230 típusú gépjárművet, a 2008. október 7-én kelt 3791/5/2008. számú másodfokú határozatával, a 87.03 vámtarifaszám szerinti M1 kategóriába tartozó személygépkocsinak minősítette. Az indítványozó a Hivatal közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálatát azért kezdeményezte, mert álláspontja szerint a jármű “betegszállító jármű (mentő)”, így tehergépkocsiként helyezendő forgalomba. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 10.K.27.345/2008/25. számú ítélete elutasította az indítványozó keresetét. Majd az indítványozó által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.37.175/2010/8. számú ítéletében hatályában fenntartotta a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítéletét, azaz a gépjárműnek a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény értelmében személygépkocsi-kategóriába való besorolását.
    [2] Az indítványozó 2008. március 31-én regisztrációs adóigazgatási eljárás lefolytatása nélkül forgalomba helyezte a gépjárművet, erre tekintettel az elsőfokú hatóság (a Győri Vám- és Pénzügyőri Hivatal) a 2010. január 19-én kelt 61100BOA000092. számú határozatával az indítványozót 642 285 Ft regisztrációs adó megfizetésére kötelezte. Az indítványozó fellebbezéssel élt, a másodfokon eljárt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága a 1290-1/2010.VPNYDRP. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indítványozó (felperes) a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt terjesztett elő keresetet, kérve a Főigazgatóság határozatának hatályon kívül helyezését. Hivatkozott arra, hogy a közlekedési hatóság a határozatában az Európai Unió jogába ütközően döntött a gépjármű besorolásáról, egyrészt azért, mert – szerinte – arra már sor került Németországban (és az Unió egyik tagállamában eszközölt vámtarifa szerinti besorolás érvényes a többi tagállamban), másrészt azért, mert a magyar hatóság személygépkocsinak minősítve a gépjárművet eltért a németországi besorolástól (amely a gépjárművet tehergépjárműnek minősítette). Az alperes közlekedési hatóság ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló okmányok és adatok alapján döntött, figyelembe véve a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság fentiekben említett, a gépjármű minősítését jogerősen eldöntő 10.K.27.345/ 2008/25. számú ítéletét, jogszerűen állapította meg a regisztrációs adófizetési kötelezettséget, amelyet a perbeli gépjármű mentőnek nem minősülő személygépkocsi forgalomba helyezése keletkeztet.
    [3] A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2011. március 8-án kelt 9.K.27.198/2010/14. sz. jogerős ítéletével elutasította az indítványozó keresetét. Indokolásában kiemelte, hogy az indítványozó nem támasztotta alá, hogy a gépjárművet Németországban tarifálták volna, a magyar tarifálás alapján pedig – tekintettel a Legfelsőbb Bíróság által felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.III.37.175/2010/8. számú ítéletére – a gépjármű személygépkocsinak minősül. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozta a fenti ítéletét, következésképpen a besorolás ítélt dolog, azt támadni már nem lehet. A gépjármű személygépkocsinak minősülő besorolása eldőlt, a felperes (indítványozó) azt forgalomba helyezte, így az alperes közlekedési hatóság jogszerűen szabta ki a regisztrációs adót.
    [4] A jogerős ítélet ellen az indítványozó felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és vagy az elsőfokú bíróság, vagy a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy állatorvos, és az állatok biztonságos ellátásához szükséges a gépjármű. Érvelése szerint kötelezően kellett alkalmazni az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK és 882/2004/EK számú rendeleteit, a Tanács 89/662/EGK, 90/425/EGK és 91/496/EGK irányelveit. Hivatkozott továbbá az Európai Bíróság C-232/03. és C-54/05. sz. ítéleteiben foglalt elvi megállapításokra. A német tarifális besorolásra jogsegélyt kért, illetve megismételte az elsőfokú bíróság előtt tett előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kezdeményezést. A jogerős ítéletben alperesként szereplő másodfokú hatóság felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, mivel az érdemben helyes, megfelel a jogszabályoknak.
    [5] A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján döntött. Megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos és hatályában fenntartotta a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 9.K.27.198/2010/14. sz. ítéletét. Megállapította, hogy a gépjármű a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti besorolásának ténybeli kérdése a közlekedési hatósági eljárással jogerősen eldőlt, így a felperesnek (indítványozónak) az osztályba sorolást vitató indítványai és előadásai (pl. a postán “elveszett határozatról”) az adófizetési kötelezettség szempontjából nem értékelhetők, a regisztrációs adófizetési kötelezettség jogszerűen, a hatályos jogszabályok alapján történt, az uniós joggal való konformitását pedig a Kúria az Európai Bíróság a C-290/05 és C-333/05. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletében foglalt elvi megállapításokkal támasztotta alá.
    [6] Ezzel az ítélettel szemben nyújtott be alkotmányjogi panaszt az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára hivatkozással.

    [7] 2. Az indítványozó szerint a Kúria ítélete a jogállamiság követelményét [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés], az uniós jog megsértésének tilalmát [Alaptörvény E) cikk (2)–(3) bekezdés], a jogegyenlőséget és a diszkrimináció tilalmát [Alaptörvény XV) cikk (1) és (2) bekezdés] sérti, a tisztességes eljáráshoz való jogot [Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdés], valamint az Alaptörvény 28. cikkét sértette meg.
    [8] Az indítványozó azt állítja, hogy a megtámadott kúriai ítélet alaptörvény-ellenesen és az uniós jogba ütköző módon döntött az általa behozott gépjármű személygépkocsi-kategóriába besorolásáról, holott azt tehergépjárműnek vagy mentőautónak kellett volna minősíteni, ami kihatással lenne a regisztrációs adófizetési kötelezettségére. Valamennyi – általa állított – alapjogsérelmet, illetve alaptörvény-ellenességet az ítélet ezen értelmezéséből vezeti le. Hivatkozik az EU szerződések egyes rendelkezéseire, továbbá az Európai Bíróság esetjogára. Az indítványozó érvelése alapvetően arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a bírói ítéletet és számára kedvező döntést hozzon.

    [9] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról kell döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.
    [10] Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt csak az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés ellen lehet benyújtani, az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
    [11] Az Abtv. 52. § (1) bekezdés e) pontja alapján az indítványnak tartalmaznia kell indokolást arra nézve, hogy a kifogásolt bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
    [12] A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete az indítványozó regisztrációs adófizetési kötelezettségét megállapító bírósági határozatot tartja fenn hatályában. Ezzel szemben az indítványozó a gépjárműnek a személygépkocsiként való besorolását sérelmezi, erről viszont már korábban a Legfelsőbb Bíróság ugyancsak felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.III.37.175/2010/8. számú ítélete döntött kétfokú közigazgatási eljárást és a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát végző bírósági eljárást követően. A Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen – annak meghozatalától számított 60 napon belül – az indítványozó nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt. A jelen alkotmányjogi panasz által felvetett vitás kérdésről tehát nem a megtámadott kúriai ítélet döntött, indokolásában azt ténybeli kérdésként ítélt dolognak minősíti. Az Abtv. hivatkozott 27. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség esetén fogadja be. Jelen esetben az indítványozó által állított alaptörvény-ellenesség nincs összefüggésben a megtámadott kúriai ítélettel.
    [13] A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Kfv.I.35.429/2011/12. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. §-ában szabályozott befogadási feltételeknek, ezért az indítványt az Ügyrend 30. § (2) a) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Holló András s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Balsai István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Kiss László s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Bragyova András s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Kovács Péter s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      10/05/2012
      .
      Number of the Decision:
      .
      3009/2013. (I. 21.)
      Date of the decision:
      .
      01/14/2013
      .
      .