A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.175/2012/5. sz. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozó – jogi képviselője útján – alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] 1. Az indítványozó pervesztes lett az APEH adóhiányt megállapító (és ezzel összefüggésben késedelmi pótlékot és adóbírságot is kiszabó) másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatára irányuló perben. Ezt követően felülvizsgálati kérelemmel élt. Mivel hiányzott a jogi képviselő meghatalmazása, hiánypótlási eljárásra került sor (Kfv.I.35.175/2012/3. sz. végzés, kelt 2012. március 19-én), de az ennek során becsatolt meghatalmazás hiányos volt: nem szerepelt rajta a meghatalmazott ügyvéd aláírása, s így nem felelt meg az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 26. § (1) bekezdésének. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelmet 2012. április 5-én kelt, Kfv.I.35.175/2012/5. sz. végzésével hivatalból elutasította. Az ügyvéd később (2012. április 18-án) becsatolta az eredeti, „saját aktámban másodpéldányban fellelt” meghatalmazást, s a Kúria ennek nyomán újból megvizsgálta a rendelkezésre álló iratokat: ez a vizsgálat már kiterjedt a felterjesztett iratokon túl a Pest Megyei Bíróságon pótborítóban maradt iratokra is. Mivel a meghatalmazást itt sem találták meg, s a hiánypótlási felhívásra benyújtott meghatalmazás tényszerűen hiányos volt, az április 18-i kiegészítés pedig elkésett, a Kúria nem látott okot a végzés hivatalból történő hatályon kívül helyezésére (2012. április 25-én kelt Kfv. I.35.175/ 2012/7. sz. elutasító végzés).
[3] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria Kfv.I.35.175/2012/5. sz. végzésével szemben, mivel az szerinte sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése által védett tisztességes eljáráshoz, illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdése által biztosított jogorvoslathoz való jogot. Indokolása szerint az alapperben nyilvánvalóan rendelkezésre állt meghatalmazás, hiszen a Pest Megyei Bíróság eljárása során a szóban forgó ügyvéd képviseleti jogával kapcsolatban kétség nem merült fel, az ügyvédet az ítélet is mint jogi képviselőt tüntetette fel. Ezért a Kúria egyrészt jogszabálysértően kérte a jogi képviselet újbóli igazolását, másrészt nem érvelhetett volna az elutasító végzésben a jogi képviselet hiányával. Rámutat továbbá az indítványozó arra is, hogy a meghatalmazás hiánya kihat arra a kérdésre is, hogy a Pest Megyei Bíróság ítéletét mikor lehet közöltnek tekinteni, s így a felülvizsgálati határidő mely időponttól számítandó. Emellett pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 119/A. §-ának az elveszett (megsemmisült) iratok pótlásáról szóló előírásaira is hivatkozik.
[4] 2. Az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján tanácsban eljárva – megvizsgálta, hogy a kérelem a befogadhatóság törvényben előírt feltételeinek megfelel-e.
[5] Megállapítható volt, hogy a támadott kúriai végzés indítványozónak történő kézbesítésére 2012. június 12-én került sor, jogi képviselője azt június 13-án vette át. A panasz 2012. augusztus 10-én – tehát az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt határidőben – érkezett meg a Budapest Környéki Törvényszékre (korábban: Pest Megyei Bíróság). Az indítványozó szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselő útján jár el [Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdés]. A panasz megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó előírást (Abtv. 27. §).
[6] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadásának nincs akadálya akkor (feltéve, hogy az indítványozó a jogerős döntést az Alkotmánybíróság előtt nem támadta meg), ha az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb döntésről van szó. Ilyennek minősül a döntés, ha a Kúria a) a megtámadott határozatot hatályában fenntartja, vagy b) a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett új és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz, vagy c) a jogerős határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő új határozatot hoz, vagy d) a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.
[7] Az Alkotmánybíróság megítélése szerint viszont – ellentétben az indítványozó érvelésével – nincs helye az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz benyújtásának, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet például azért utasítja el, mert a hiánypótlás vagy kiegészítés kétségkívül elmaradt. Az alkotmányjogi panasz lényege és célja ugyanis az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, az említett esetekben azonban – tehát ha a hiánypótlás elmaradása az eljárás nyilvánvaló akadályát képezi – a Kúria alapjogokkal összefüggő kérdéseket nem dönt el.
[8] Jelen ügyben a Kúria végzése szerint a hivatalból történő elutasítás indoka a hiánypótlás elmaradása volt: a jogi képviselő hiánya miatt kibocsátott hiánypótlási felhívásra nem került sor szabályszerű meghatalmazás benyújtására az előírt határidőben [a Kúria által hivatkozott jogszabályi előírások: a Pp.-nek az elbíráláskor hatályos 272. § (3) bekezdése, 73/B. § (1) bekezdése és 95. § (2) bekezdése a 270. § (1) bekezdésével összefüggésben].
[9] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. §-ában írt feltételeknek, tehát nem befogadható. Ezért a kérelmet az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdései alapján – az Abtv. 47. §-a és az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – visszautasította.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |