Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01951/2022
Első irat érkezett: 08/29/2022
.
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 105.K.701.060/2021/16. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szolgálati járandóság szüneteltetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/11/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) 11. §-a és 11/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és konkrét ügyben való alkalmazása kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó 2006. évtől szolgálati nyugdíjban részesült, melyet 2012. évtől szolgálati járandóságként folyósítottak részére.
2020. évben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozatával elrendelte az indítványozó részére folyósított havi juttatás szüneteltetését 2020. május 1-től 2020. december 31-ig arra hivatkozással, hogy a jövedelme 2020 áprilisában meghaladta a minimálbér 18-szorosát.
Az indítványozó keresetet terjesztett elő a bírósághoz, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság - megismételt eljárásban hozott ítéletével - a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Knymt. és a Tny. sérelmezett rendelkezései sértik az emberi méltósághoz való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a tulajdonhoz való jogot és az Alaptörvény XIX. cikkét, mert a szolgálati járandóságot annak ellenére megvonták tőle, hogy keresőtevékenységet a megjelölt időszakban nem tudott folytatni, hiszen a munkaviszonya munkáltatói felmondással 2020. május 15. napjával megszűnt..
.
Támadott jogi aktus:
    a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdés
    a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §, 11/A. §

    Budapest Környéki Törvényszék 105.K.701.060/2021/16. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
M) cikk (2) bekezdés
II. cikk
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XIX. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1951_2_2021_Ind.egys.szerk.anonim.pdfIV_1951_2_2021_Ind.egys.szerk.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3156/2023. (III. 27.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 03/07/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.03.07 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3156_2023 AB végzés.pdf3156_2023 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék 105.K.701.060/2021/16. számú ítéletével összefüggésben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdésének, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § és 11/A. § alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó, csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője (dr. Karsai Dániel András ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekez­dése alapján alkotmányjogi panasszal élt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. § (1) bekezdésének, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) 11. § és 11/A. § alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt, mivel azok sértik az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való jog érvényesülését, az Alaptörvény XV. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot és az Alaptörvény XIX. cikkét. Kérte továbbá az Alkotmánybíróságot, hogy a Knymt. 11. § és 11/A. §-át, az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg, továbbá a Tny. 83/B. § (1) bekezdését az Abtv. 41. § (3) bekezdése alapján, mint már nem hatályos, de a konkrét ügyben még alkalmazott jogszabályi rendelkezés alkalmazását zárja ki.
      [3] Az alapul szolgáló ügy lényege röviden összefoglalva a következő: az indítványozó részére 2006. május 11. napjától szolgálati nyugdíjat állapítottak meg, melyet 2012. január 1. napjától szolgálati járandóságként folyósítottak. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: NYUFIG) 2020. június 11. napján kelt határozatával a szolgálati járandóság folyósítását 2020. május 1. napjától 2020. december 31. napjáig szüneteltette, mivel az indítványozó bejelentette, hogy 2020. április 30. napjáig az éves keretösszeget meghaladó jövedelmet szerzett. Az indítványozó munkaviszonya munkáltatói felmondással 2020. május 15. napjával megszűnt, melyről írásban tájékoztatta a NYUFIG-ot. Annak ellenére azonban, hogy az indítványozó a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állt, a szolgálati járandóságát nem folyósították 2020. december 31-ig. Az indítványozó ezért keresetet terjesztett elő a határozat jogszerűségét vitatva. A NYUFIG megismételt eljárásban benyújtott védiratában kifejtette, hogy a folyósítás szüneteltetésének időtartamára nincs hatással, ha a tárgyév közben megszűnik a biztosítással járó jogviszony, a törvény a tárgyévi keretösszeg elérését szabja a szüneteltetés feltételéül, mely a tárgyév december 31-ig tart. A bíróság az indítványozó keresetét – főként alkotmány­bírósági határozatokra, valamint EJEB döntésekre hivatkozva – elutasította.
      [4] Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal élt. Hiánypótlásra felhívást követően kiegészített indítványában az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való jog érvényesülését, a XV. cikkben foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a XIII. cikkben foglalt tulajdonhoz való jogot és a XIX. cikket sértőnek vélte a kifogásolt jogszabályi rendelkezéseket, ezért kérte azok alaptörvény-ellenességének megállapítását, vala­mint az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló konkrét ügyben alkalmazásuk kizárását.

      [5] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a értelmében, tanácsban eljárva megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadásának törvényi feltételeit.
      [6] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó alkotmányjogi panasz beadványában a Knymt. 11/A. §-a alaptörvény-ellenességének vizsgálatát is kérte, azonban az ítéletben a sérelmezett jogszabályi rendelkezés nem szerepel, a bíró­ság döntését nem arra alapozva hozta meg, az indítvány ezért ezen részében nem felel meg a törvényi feltételeknek, így érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
      [7] Az indítványozó az alapügy tárgyát képező eljárásban felperes volt, így az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti érintettsége fennáll, az alkotmányjogi panasz tekintetében indítványozói jogosultsággal rendelkezik. A rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget kimerítette.
      [8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az ítéletet 2022. július 6-án vette át a perbeli jogi kép­viselő, míg az alkotmányjogi panaszt 2022. augusztus 8-án – határidőben – adták postára. Az ügyben rendkívüli jogorvoslati eljárás nincs folyamatban.
      [9] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be, míg az Abtv. 52. §-a szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Abtv. 26. § (1) bekezdését, amely alapján az alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezte, és a sérelmezett jogszabályi rendelkezéseket, valamint az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, ezzel a határozott kérelem követelményének eleget tett.
      [10] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában alapvetően azt sérelmezte, hogy a szolgálati járandóságának folyósítását szüneteltették, és az erre vonatkozó szabályozást kifogásolta. A szolgálati járandóság szüneteltetésével, és a korengedményes nyugdíj szolgálati járandósággá való átalakításával – ennek jogi szabályozásával – az Alkotmánybíróság korábban már több ügyben foglalkozott.
      [11] Legutóbb a 3507/2022. (XII. 20.) AB végzésben utasított vissza az Alkotmánybíróság a jelen indítvánnyal tartalma szerint alkotmányjogi szempontból lényegileg azonos alkotmányjogi panaszt. Az Abtv. 31. § (1) bekezdése értelmében amennyiben alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak – nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezésnek. A ­jelen ügyben előterjesztett alkotmányjogi panaszt illetően ezért vizsgálni kellett, hogy van-e a panaszban olyan érv, amely eltérő döntést indokol, akár az ítélt dolog, akár az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést (Abtv. 29. §) illetően.
      [12] Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok (alkotmányjogi panasz beadvány, bírósági ítélet) arra a meg­állapításra jutott, hogy jelen alkotmányjogi panaszban – és annak alapjául szolgáló ügyben – nem szerepel olyan új érv, amely a korábbiaktól eltérő alkotmánybírósági döntést indokolna a konkrét esetben. Az indítványozó által is jelzett jogszabály-módosítás értelmében 2020. július 1-jétől hatályon kívül helyezésre került a Tny. 83/B. §-a – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 135. § 6. pontja értelmében – azonban ez a jelen ügyben nem értékelhető a körülményekben bekövetkezett olyan változásként amely az alkotmányossági vizsgálatot indokolná, mivel a bíróságnak eljárása során az akkor hatályos szabályokat kellett alkalmazni, így az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszban is csak az lenne vizsgálható. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság nem látott okot a ko­rábbi döntéseitől való eltérésre, így fenntartva a legutóbb a 3507/2022. (XII. 20.) AB végzésben elfoglalt álláspontját – utalva az ebben a végzésben kifejtettekre és a 3061/2015. (IV. 10.) AB határozatra, valamint a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozatra, továbbá a 3236/2019. (X. 11.) AB végzésre, a 3183/2020. (V. 21.) AB végzésre, a 3378/2020. (X. 22.) AB végzésre, a 3303/2022. (VI. 24.) AB végzésre – az érdemi vizsgálatra nem látott lehetőséget.

      [13] 3. Erre tekintettel a Tny. 83/B. § (1) bekezdését és a Knymt. 11. §-át illetően a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Abtv. 31. § (1) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés b) pontja alapján ítélt dolog címén, míg a Knymt. 11/A. §-a tekintetében az Abtv. 26. § (1) bekezdésében rögzített feltétel hiánya miatt az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének h) pontja alapján, az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseire figyelemmel visszautasította.
          Dr. Márki Zoltán s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          előadó alkotmánybíró




          . Dr. Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Márki Zoltán s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/29/2022
          .
          Number of the Decision:
          .
          3156/2023. (III. 27.)
          Date of the decision:
          .
          03/07/2023
          .
          .