A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által
országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív
mintapéldánya, és az azon szereplő kérdés hitelesítése
tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján
meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 91/2010.
(II. 11.) OVB számú határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
1. Az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB)
országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítés
céljából benyújtott mintapéldánya az alábbi kérdést
tartalmazza: „Kívánja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére
tűzze a köztársasági elnök megválasztása módjának kérdését,
miszerint az elnökválasztás jogkörét a jövőben már közvetlenül
a választópolgárok közössége, vagy továbbra is az Országgyűlés
gyakorolja?”
Az OVB 91/2010. (II. 11.) OVB számú határozatában
megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben
meghatározott formai, valamint a megtárgyalásra javasolt
kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért
az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. Az OVB
határozatának indokolása szerint a határozat az országos
népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III.
törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-án, valamint a választási
eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
117. § (1) bekezdésén, és 131. §-án alapul.
Az OVB kifogásolt határozata a Magyar Közlöny 2010. évi 16.
számában 2010. február 11-én jelent meg, a kifogást 2010.
február 18-án, a törvényes határidőn belül terjesztették elő.
2. A kifogástevő álláspontja szerint a népi kezdeményezés nem
felel meg az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésében foglalt
követelménynek, amely szerint országos népszavazás és népi
kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés
lehet. Érvelése szerint maga az Alkotmány választja ketté az
Országgyűlés alkotmányozó és törvényalkotási hatáskörét, amikor
is 19. § (3) bekezdése külön pontokban rögzíti a két, egymástól
minőségileg különböző hatáskört. A népi kezdeményezés pedig
alkotmányozásra nem, hanem csak törvényhozási jogkörre
vonatkozhat. Nézete szerint „az alkotmányozó hatalom
korlátozhatatlansága, mindenek feletti szuverenitása és védelme
nem csak azt jelenti, hogy az alkotmányozó hatalom nem
kötelezhető meghatározott tartalmú döntés meghozatalára
(országos népszavazás), hanem azt is, hogy nem kötelezhető
meghatározott kérdéskörben való tárgyalásra és határidőben
történő döntéshozatalra (országos népi kezdeményezés). Az
alkotmányozó hatalom cselekvési szabadsága abszolút, és
korlátozása – mértékétől függetlenül – nem lehetséges.”
II.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő
jogszabályokat vette alapul:
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„19. § (…)
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait
gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét,
meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
b) törvényeket alkot;
(…)”
„28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya
az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”
„28/C. § (…)
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
(…)
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és
szervezetalakítási (-átalakítási,
-megszüntetési) kérdésekről,”
„28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000
választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra
irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az
Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi
kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles
megtárgyalni.”
„29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre
választja.”
2. Az Nsztv. rendelkezései:
„2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés
megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az
Országos Választási Bizottsághoz.”
„4. § (1) Az Országos Választási Bizottság gondoskodik a
népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés,
illetőleg a népi kezdeményezés aláírásainak ellenőrzéséről.”
„17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen
tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.”
„18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt
követelményeknek,
c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról
szóló törvényben foglalt követelményeknek.”
3. A Ve.-nek az országos népi kezdeményezésre irányuló
aláírásgyűjtő ív hitelesítésére vonatkozó szabályai:
„117. § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi
feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a
benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.”
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az
aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét
követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz
címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az
Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az
Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
„131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117-121. § és a
130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
III.
A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h)
pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza
meg. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatai ellen benyújtott
kifogások elbírálása során kialakította következetes
gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott
jogorvoslati eljárásban azt vizsgálja, hogy a beérkezett
kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdésének a)-c)
pontjaiban, illetve 130. § (1) bekezdésében foglalt
feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési
eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek
megfelelően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e
feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH
1999, 251, 256.]
Az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdése szerint a köztársasági
elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Az Alkotmánybíróság
korábbi határozatának megállapítása szerint az országos
népszavazás nem irányulhat az Alkotmány – akárcsak burkolt –
módosítására sem [2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993,
37.]. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontja kizárja a
népszavazás lehetséges tárgyköreiből az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó személyi kérdéseket. Jelen ügyben azonban a
köztársasági elnök megválasztásának módjára vonatkozó kérdés
Országgyűlés általi megvitatása nem népszavazás, hanem országos
népi kezdeményezés tárgya. Az Alkotmánybíróság korábbi
határozataiban már megállapította, hogy az Országgyűlést a népi
kezdeményezés nem köti oly módon, mint a legalább 200 000
választópolgár kezdeményezésére elrendelt ügydöntő és
eredményes népszavazás alapján hozott döntés [Alkotmány 28/C. §
(3) bekezdés]. Az eredményes népszavazással hozott döntés az
Országgyűlés Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt
jogkörének – az Alkotmányban rögzített – korlátozása: az
Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő
döntéseket meghozni. Népi kezdeményezés esetén ezzel szemben az
Országgyűlésnek a kérdés napirendre tűzésére, megtárgyalására
és döntéshozatalra van kötelezettsége, de ennek a döntésnek a
tartalmát a népi kezdeményezés nem köti meg. Éppen ezért a népi
kezdeményezésnek mindaddig, amíg az alkotmányosság keretében
marad – ellentétben a népszavazással – az Alkotmányban
megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, és a kérdésnek nem
kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia. A népi
kezdeményezésből csupán törvényhozási kérdésben való vita és
döntés következik. Így a népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén
szereplő kérdéssel szemben is mindössze annyi az elvárás, hogy
törvényhozási tárgykörre vonatkozzon. [42/2002. (X. 11.) AB
határozat (ABH 2002, 316, 318.)]
Az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése szerint országos népszavazás
és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe
tartozó kérdés lehet. Az alkotmányozásra vonatkozó, az
Alkotmánybíróság által meghatározott eljárási és
határozathozatali követelmények [30/1998. (VI. 25.) AB
határozat, ABH 1998, 220, 234.] természetszerűleg csak az
országgyűlési eljárásban értelmezhetők, az Alkotmány 28/C. §
(5) bekezdésében felsorolt – tiltó – tárgykörök [ideértve a
burkolt alkotmánymódosítás tilalmát is, ld.: 2/1993. (I. 22.)
AB határozat, ABH 1993, 37.] csak az országos népszavazásra
vonatkoznak, országos népi kezdeményezés akadályát nem
jelentik.
Minderre tekintettel a kifogást az Alkotmánybíróság nem találta
megalapozottnak, és megállapította, hogy az OVB jogszerű
döntést hozott, amikor az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott
kérdést hitelesítette. Ezért a kifogást elutasította, és a
91/2010. (II. 11.) OVB határozatot helyben hagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB
határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bihari Mihály
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András Dr. Holló András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László Dr. Kovács Péter
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás Dr. Lévay Miklós
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Stumpf István
alkotmánybíró
. |