Hungarian

Ügyszám: .	838/B/1998
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 32/2000. (X. 20.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2000/215 .

A döntés kelte: Budapest, 10/17/2000 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az    Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének utólagos  vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában  meghozta az alábbi                         határozatot :                               Az  Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997.  évi C. törvény 51. § (1), (2) és (3) bekezdései, valamint az 53., 55.  és  56. §-ai alkotmányellenességének megállapítására  és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja. Az   Alkotmánybíróság  e  határozatát  a  Magyar   Közlönyben közzéteszi.                                                         Indokolás                              I. Az  indítványozó  véleménye szerint a  választási  eljárásról szóló  1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)  51.,  53., 55.  és 56. §-ainak rendelkezései sértik az Alkotmány  8.  és 42. §-aiban, továbbá a 70. § (1) és a 71. § (1) bekezdéseiben foglalt   szabályokat.  Az  indítványozó   az   önkormányzati választáson  a  független jelöltek kompenzációs listaállítási lehetőségének hiányát kifogásolja. A Ve. nem teszi  lehetővé, hogy   az  önkormányzati  választáson  nyilvántartásba   vett független jelöltek – amennyiben választási szövetséget kötnek egymás   között  –  független  (közös)  kompenzációs   listát állítsanak.  “Ha  a  választópolgárok  arra  szavaznak,  hogy független  képviselőjük legyen, akkor alkotmányos  joguk  van ahhoz,   hogy  a  független  jelöltekre  leadott   szavazatok ugyanannyit  érjenek,  mint  a jelölő  szervezetekre  leadott szavazatok,  mert  így valósul meg ... az  esélyegyenlőség  a független  jelöltek  és  a  jelölő  szervezetek  között.”  Az indítványozó  szerint  így  végső  soron  a  választópolgárok között jön létre esélyegyenlőtlenség. Az  indítványozó a Ve. és az Alkotmány általa megjelölt  §-ai közötti ellentmondás okát és indokát egyébként nem ismerteti, azonban  azt  kéri, hogy az Alkotmánybíróság “alkotmányossági szempontból vizsgálja meg” azokat. Az   indítványozó  ugyanebben  a  tárgykörben  kérésével   az Országos Választási Bizottsághoz is fordult. Beadványában azt kérte,   hogy   az   Országos   Választási   Bizottság   elvi állásfoglalás  kiadásával tegye lehetővé,  hogy  a  független jelöltek  listát is állíthassanak a választáson. Az  Országos Választási Bizottság a beadványt 238/1998. számú döntésével – az  Alkotmánybíróság 274/B/1990/2. AB határozatára (ABH 1990. 305, 307.) való hivatkozással – elutasította.                              II. A vizsgált jogszabályi rendelkezések: 1. Alkotmány “8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és  elidegeníthetetlen  alapvető  jogait,  ezek  tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2)   A   Magyar  Köztársaságban  az  alapvető   jogokra   és kötelességekre  vonatkozó szabályokat törvény állapítja  meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. ... (4)  Rendkívüli  állapot, szükségállapot vagy  veszélyhelyzet idején  az  alapvető jogok gyakorlása – az 54-56.  §-ban,  az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és  a 70/E.  §-ban  megállapított  alapvető  jogok  kivételével   – felfüggeszthető vagy korlátozható.” “42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint  a megye   választópolgárainak  közösségét  megilleti  a   helyi önkormányzás  joga.  A helyi önkormányzás a  választópolgárok közösségét   érintő   helyi  közügyek  önálló,   demokratikus intézése,  a  helyi közhatalomnak a lakosság  érdekében  való gyakorlása.” “70. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar  állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az  országgyűlési és  a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon  választható  és – ha  a  választás,  illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik – választó legyen,  valamint országos vagy helyi népszavazásban és  népi kezdeményezésben részt vegyen.” “70/A.  §  (1)  A Magyar Köztársaság biztosítja  a  területén tartózkodó  minden  személy számára  az  emberi,  illetve  az állampolgári  jogokat, bármely megkülönböztetés,  nevezetesen faj,  szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más  vélemény, nemzeti  vagy  társadalmi származás, vagyoni, születési  vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”   “71.  §  (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a  helyi önkormányzati   képviselő-testület   tagjait,    továbbá    a polgármestert    és    a    fővárosi    főpolgármestert     a választópolgárok  általános és egyenlő  választójog  alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.” 2.   A   helyi  önkormányzati  képviselők  és  polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény “29.  § (1) A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát  az  a  jelölő  szervezet indíthat,  amely  az  egyéni választókerületek  legalább  egynegyedében   (3.   melléklet) jelöltet állított.” “54/A. § E törvény alkalmazásában: ... d)  független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít; k)  jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló  1989.  évi  XXXIII. törvény szerint  bejegyzett  párt, valamint  az  egyesülési jogról szóló 1989. évi  II.  törvény szerint   bejegyzett  társadalmi  szervezet   és   kisebbségi szervezet;” 3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény “51.  §  (1)  Azt a jelölő szervezetet, amely  jelöltet  vagy listát   kíván   állítani,  bírósági  bejegyzésének   hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak szerint: a)  ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros  és valamely  megye  területén  is  jelöltet  vagy  listát  kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál, b)  ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén    belül,    de    több    országgyűlési     egyéni választókerületben, illetőleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál, c)  ha  a  jelölő  szervezet  csak egy  országgyűlési  egyéni választókerületben,  illetőleg  csak  egy  településen  kíván jelöltet  állítani, az országgyűlési egyéni  választókerületi választási   bizottságnál,  illetőleg  a   helyi   választási bizottságnál. (2)  A  bejelentett, illetőleg a nyilvántartásba vett  jelölő szervezetekről  az  Országos Választási Iroda  nyilvántartást vezet. (3)  Jelöltet, illetőleg listát csak az (1) bekezdés  szerint bejelentett  és az 55. § szerint nyilvántartásba vett  jelölő szervezet állíthat.” “53. § (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetőleg  lista  bejelentését vagy  nyilvántartásba  vételét igazoló,  az 55. § (1) bekezdése szerint kiállított  igazolás átadásával kell bejelenteni. (2)  Az  52.  §  (2)  bekezdésének  rendelkezéseit  a  listán szereplő jelöltekre is alkalmazni kell. (3)  A  listán  legfeljebb háromszor annyi jelölt  állítható, mint  a  listán  megszerezhető  mandátumok  száma.  A  listán szereplő  jelöltek  sorrendjét a jelölő  szervezet  határozza meg,  azt  a lista bejelentése után nem lehet módosítani.  Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán  soron következő jelölt lép.” “55.  §  (1) A jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a  lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba  vételéről a választási bizottság igazolást ad ki. (2)  Az  illetékes választási bizottság minden,  a  törvényes feltételeknek   megfelelő   jelölő   szervezetet,   jelöltet, illetőleg listát – a bejelentését követő három napon belül  – nyilvántartásba vesz.”   “56.  §  (1) A választási bizottság visszautasítja  a  jelölő szervezet  nyilvántartásba vételét, ha a jelölő  szervezet  a törvényes feltételeknek nem felel meg. (2)   A   választási   bizottság  visszautasítja   a   jelölt nyilvántartásba   vételét,   ha   a   jelölés   a   törvényes feltételeknek  nem  felel meg, vagy  a  jelölt  a  törvényben előírt nyilatkozatait nem tette meg. (3)   A   választási   bizottság   visszautasítja   a   lista nyilvántartásba   vételét,   ha   a   jelölés   a   törvényes feltételeknek nem felel meg.”                             III.                               Az indítvány megalapozatlan. 1.   A  Ve.  első  részének  (általános  rendelkezések,  I-X. fejezet)  rendelkezéseit  mind  az  országgyűlési,  mind   az önkormányzati választásokra alkalmazni kell. Az önkormányzati választásokra  vonatkozó  különleges  rendelkezéseket  a  Ve. második  része  (XII. fejezet) tartalmazza.  Az  indítványozó által  támadott rendelkezések a Ve. első részében találhatók. Az  Alkotmánybíróság  már  korábban megállapította,  hogy  “a Ve.  51.  §  (3)  bekezdésében foglalt szabály  az  Alkotmány 70/A.    §    (1)    bekezdése   alapján    nem    tekinthető alkotmányellenesnek. A Ve. VII. fejezetében “A jelölő szervezet bejelentése” alcím alatt  szereplő,  valamennyi jelölő szervezetre  vonatkozó  s azok  regisztrációjával  kapcsolatos  garanciális  szabályok, amelyek  a  bejelentés  [Ve.  51.  §  (1)  bekezdés]   és   a nyilvántartásba-vétel  (Ve.  55.  §)  szabályainak   együttes feltételét   írják  elő  a  jelölő  szervezetek  számára.   E rendelkezések – az azonos csoportba tartozó jogalanyok között – semmiféle diszkriminációt nem tartalmaznak” (408/H/1998. AB határozat,  ABK  2000. január, 10, 11.). Az  Alkotmánybíróság ezen  megállapításai az országgyűlési képviselők választására vonatkoztak,  míg az indítványozó ugyanazt a rendelkezést  az önkormányzati    választások    oldaláról     támadja.     Az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályhelyet az önkormányzati választás szempontjából még nem vizsgálta meg. 2.  Az  indítványozó  a választási eljárás  egyes  szabályait támadja,  annak érdekében, hogy a független jelöltek  (közös) kompenzációs    listát   állíthassanak    az    önkormányzati választáson, azonban az ezt kizáró rendelkezéseket nem a Ve., hanem  az érdemi (anyagi jogi) szabályokat magába foglaló,  a polgármesterek  és  önkormányzati  képviselők   választásáról szóló   1990.  évi  LXIV.  törvény  (a  továbbiakban:  Övjt.) tartalmazza.   Ezért   az   Alkotmánybíróság   az    eljárási rendelkezések   vizsgálata  előtt   –   e   vonatkozásban   – áttekintette az Övjt. anyagi jogi rendelkezéseit. Az  indítványozó által támadott jogintézmény, a  kompenzációs lista az ún. vegyes választási rendszer egyik összetevője. Az Övjt.  43-45.  §-ai  szerint ezt  a  választási  rendszert  a fővárosi   kerületekben   és  a  10   000-nél   több   lakosú településeken kell alkalmazni. A választópolgárok  az  egyéni választókerületekben  jelölteket ajánlással  állítanak  és  a szavazás   napján   az  egyéni  választókerületi   jelöltekre szavaznak. A jelölt lehet független [Övjt. 54/A. §  d)  pont] vagy  jelölő szervezet [Övjt. 54/A. § k) pont] nevében induló választópolgár. A szavazólapra jelöltként való  felkerülésnek mind  a  két  esetben  azonos feltétele  meghatározott  számú ajánlás    összegyűjtése,   azonban   a   jelölő    szervezet jelöltjeként  való  indulásnak  további  feltétele  a   párt, társadalmi   vagy  kisebbségi  szervezettel  való  konszenzus kialakulása.  A  független  jelölt  saját  nevében  indul   a választáson,  míg  a  jelölő  szervezet  jelöltje  a   jelölő szervezet  nevét  is  használhatja  a  szavazólapon.  Míg   a független  jelölt  saját  magát  képviseli,  addig  a  jelölő szervezet  jelöltje a bíróságon bejegyzett  jelölő  szervezet nevében  lép fel a választásokon. Minden választópolgár  maga dönt  arról, hogy az ajánlásokat független jelöltként gyűjti- e,  és a többi választópolgáron múlik, hogy a szükséges számú ajánlással támogatják-e ezt a törekvést. A  vegyes választási rendszerben a választópolgárok  csak  az egyéni  választókerületi jelöltekre szavaznak, a kompenzációs listára   nem.   Az  egyéni  választókerületben  egyfordulós, relatív  többségű a választási rendszer. Az a jelölt  lesz  a képviselő,  aki  a legtöbb szavazatot kapta. Ha  a  független jelölt  kapta  a  legtöbb szavazatot, akkor ő  szerzi  meg  a mandátumot.  Ebben  a fajta vegyes választási  rendszerben  a jelölő   szervezetek  jelöltjeire  leadott,  mandátumot   nem eredményező   szavazatokat   –   jelölő   szervezetenként   – összesítik  és a mandátumok meghatározott része a  mandátumot nem  eredményező  szavazatok  arányában  kerül  kiosztásra  a jelölő  szervezetek között. A kompenzációs  lista  célja  az, hogy    ne    jöhessen   létre   egy   olyan    önkormányzati képviselőtestület, amely kizárólag független  vagy  kizárólag egy jelölő szervezethez tartozó képviselőkből áll. Az  Alkotmány  70.  §  (1)  bekezdése  alapvető  állampolgári jogként  szabályozza az aktív és passzív választójogot  és  a 71.   §   (1)   bekezdése  pedig  meghatározza  a  választási alapelveket,  de  ezen kívül nem tartalmaz rendelkezéseket  a választójog  gyakorlásának  módjára.  “Ebből  következően  az Országgyűlés   széles  döntési  szabadsággal  rendelkezik   a választási  rendszer  megválasztása,  a  választási   eljárás szabályainak  megállapítása  során.  A  törvényhozó  szabadon határozza    meg    a   választókerületi   rendszereket,    a jelöltállítás,  a szavazás és a mandátumszerzés  rendjét.  Az Országgyűlés   ezt  a  döntési  szabadságát  a   választójogi szabályok  megalkotása során is, csak  az  Alkotmány  keretei között   gyakorolhatja,  úgy  köteles  ezeket  a  szabályokat meghozni,   hogy   azok  az  Alkotmány  rendelkezéseivel   ne ütközzenek,   Alkotmányban   szabályozott   alapvető    jogot alkotmányellenes  módon  ne  korlátozzanak.”  (63/B/1995.  AB határozat, ABH 1996. 509, 513.) Az  Övjt. 54/A. § d) pontja és a Ve. 149. § c) pontja szerint független jelölt az a jelölt, akit nem jelölő szerv állít.  A független  jelölt  tehát az egyéni választókerületi  rendszer szabályai  szerint,  a  választópolgárok  ajánlása   alapján, független   minőségére   tekintettel   szerezheti    meg    a választásokon  való  indulás jogát, és  e  rendszer  szerinti szabályok alapján szerezhet mandátumot. “A független  jelölti minőség  tehát önmagában, fogalmilag kizárja, hogy  a  jelölő szervezetek  (pártok) számára biztosított  listás  választási rendszer  alapján az ilyen minőségben induló jelöltek  listát állítsanak.  A  független jelöltek és a pártok  a  választási rendszerben   a  listaállítás  kérdésében  nem   tekinthetőek összehasonlítható  csoportnak,  ezért  nem  állapítható   meg alkotmányellenesség  az  Alkotmány  70/A.  §  (1)   bekezdése tekintetében.” (408/H/1998. AB határozat, ABK  2000.  január, 10, 12.) Az   indítványozó  által  támadott  Ve.  51.  §  (1)  és  (3) bekezdése,  továbbá 55. § (1) és (2) bekezdése az  Övjt.  43- 46.  §-ban  foglalt  anyagi  jogi  rendelkezések  eljárásjogi vetületét   tartalmazzák.   Tekintettel   arra,    hogy    az Alkotmánybíróság nem állapította meg az alkotmányellenességét annak,  hogy független jelöltek kompenzációs listát az  Övjt. alapján  nem  állíthatnak,  ezért  az  Alkotmánybíróság   nem állapította  meg  a  Ve. 51. § (1) és (3) bekezdése,  továbbá 55. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességét sem, így  az indítvány e részét elutasította.   3.  Az  indítványozó  támadta a Ve.  51.  §  (2)  bekezdését, továbbá  az  53.  és  az  56.  §-t  is.  Az  Alkotmánybíróság megállapította,   hogy  a  támadott   rendelkezések   és   az indítványozó  által az Alkotmányból megjelölt 8.  §,  42.  §, továbbá  a  70. § (1) és a 71. § (1) bekezdése  között  nincs értékelhető összefüggés, mivel a Ve. támadott rendelkezései a jelöltek   nyilvántartásba  vételének   (technikai)   módját, illetőleg   a  nyilvántartásba  vétel  hatásköri   szabályait tartalmazzák.   Az   Alkotmánybíróság   az    indítványt    e vonatkozásban is elutasította. 4.  Az  Alkotmánybíróság a határozat Magyar  Közlönyben  való közzétételét a közérdeklődésre tekintettel rendelte el.                       Dr. Németh János                  az Alkotmánybíróság elnöke   Dr. Bagi István                         Dr. Bihari Mihály   alkotmánybíró                        előadó alkotmánybíró   Dr. Czúcz Ottó                            Dr. Erdei Árpád   alkotmánybíró                               alkotmánybíró   Dr. Harmathy Attila                      Dr. Holló András   alkotmánybíró                               alkotmánybíró   Dr. Kiss László                         Dr. Strausz János   alkotmánybíró                               alkotmánybíró              Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva                         alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	32/2000. (X. 20.)
Date of the decision: .	10/17/2000
.
.