Hungarian

Ügyszám: .	588/H/2010
Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 132/2010. (VII. 8.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2010/657 .

A döntés kelte: Budapest, 07/06/2010 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!     Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  országos népszavazás  kitűzésére  irányuló  kezdeményezés  aláírásgyűjtő ívének   hitelesítése   tárgyában   hozott   határozata   ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő                                                          határozatot:                                 Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 160/2010. (III.   11.)  OVB  határozatát  a  jelen  határozatban  foglalt indokolással helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I.  A   választási  eljárásról  szóló  1997.  évi  C.  törvény  (a továbbiakban:  Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek kifogást  nyújtottak  be  az  Alkotmánybírósághoz  az  Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 160/2010. (III. 11.) OVB  határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB  vitatott határozatában   megtagadta  annak  az   országos   népszavazási kezdeményezésre  irányuló aláírásgyűjtő ív  mintapéldányának  a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:    "Egyetért-e   azzal,   hogy  az  Országgyűlés   módosítsa   az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt oly  módon, hogy  az  Alkotmánybíróság székhelye Esztergom helyett Budapest legyen?"    Az   OVB   határozatában   az  Alkotmánybíróság   következetes gyakorlatára  hivatkozással rögzíti, hogy a kezdeményezők  –  a népszavazásra  feltenni  kívánt  kérdés  súlyát,  jelentőségét, hatását    tekintve    –   nem   a   népszavazás    alkotmányos rendeltetésére,  a közvetlen hatalomgyakorlás  kivételességére, az  állam  életében betöltött szerepére és súlyára  tekintettel jártak  el.  Az  OVB határozatának indokolásában megállapította továbbá,  hogy  a  kezdeményezés  nem  felel  meg  az  országos népszavazásról  és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi  III. törvény  (a  továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1)  bekezdésében foglalt egyértelműségi feltételnek. Az OVB ezért a Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján megtagadta a hitelesítést.    A  kifogástevők  álláspontja szerint az OVBh. jogszabálysértő, mert az OVB hatáskörét túllépve, jogsértő módon állapította meg a választási eljárás alapelvének megsértését, illetve az Nsztv. 10.  §  b)  és  c)  pontjában, valamint a  13.  §-ában  foglalt hitelesítést kizáró okok nem állnak fenn. Megítélésük szerint a kérdés  megfelel  a törvényi követelményeknek.  A  kifogástevők alapvető,  országos  jelentőségű kérdésnek  tekintik,  hogy  az Alkotmánybíróság  olyan valós székhellyel működjön,  amelyet  a vonatkozó  törvény  megállapít. Mindezek  alapján  a  határozat megsemmisítését,  és  az  OVB  új eljárás  lefolytatására  való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól.                                 II.    Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul:    1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:  „2.  §  (2)  A  Magyar Köztársaságban minden hatalom  a  népé, amely  a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”  „19.  §  (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva   biztosítja  a  társadalom   alkotmányos   rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.  (3) E jogkörében az Országgyűlés  a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;  b) törvényeket alkot;”  „28/B.  §  (1)  Országos  népszavazás  és  népi  kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”  „28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:  (...)  d)   az   Országgyűlés   hatáskörébe   tartozó   személyi   és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,”    2. Az Nsztv. rendelkezései:  „2.  §  Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése  előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani  az Országos Választási Bizottsághoz.”  „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha  a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,  b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,  c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,  d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak,  e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.”    3. A Ve. rendelkezései:  „77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell  a) a jogszabálysértés megjelölését,  b) a jogszabálysértés bizonyítékait,  c)  a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és  – ha  a  lakcímétől  (székhelyétől)  eltér  –  postai  értesítési címét,”  „117.  §  (1)  Az Országos Választási Bizottság a  jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.”  „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási  Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.  (...)  (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”                                III.      A kifogás nem megalapozott.        1.   Az  Alkotmánybíróság  hatáskörét  a  jelen  ügyben   az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.  törvény  1.  §  h)  pontja   alapján   a   Ve.   130.  §-a   határozza   meg.   Az  Alkotmánybíróság  eljárása  ebben a  hatáskörben  jogorvoslati  természetű.   Az   Alkotmánybíróság  az   OVB   határozatában,  valamint  a  kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja,  hogy  az  OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása  során  az  Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-  e  el  [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].  Az   Alkotmánybíróság  feladatát  e  hatáskörben  eljárva   is  alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban  látja  el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].      2. Az Alkotmánybíróság a kifogás elbírálása során a  következőket állapította meg.    Az  Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontja  kizárja  a  népszavazás   tartását  a  kezdeményezők  által  népszavazásra  feltenni  kívánt kérdésben. Az Alkotmány említett rendelkezése  alapján   nem   lehet  népszavazást  tartani  az  Országgyűlés  hatáskörébe   tartozó   személyi  és   szervezetalakítási   (-  átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről.    Az  Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában már  értelmezte  az  Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d)  pontját.  E  határozatában  rámutatott: „Az Országgyűlés döntési  jogkörébe  tartozó  szervezetalakító kérdésekről az  Országgyűlés  számos  formában  és minőségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként  az  Alkotmányban  szereplő állami szervtípusokat  is  alakíthatja,  törvényhozóként  az  alkotmányban  nem  szereplő   kérdésekben  szabályozhat  az  Alkotmány keretei között.  Szerveket  hozhat  létre,  szüntethet  meg, alakíthat át, de határozati  formában  is  hozhat egyes – pl. a saját belső szervezetére vonatkozó  –  szervezetalakító  döntéseket. Az Országgyűlés alkotmányozóként  és  törvényhozóként  is  szabályozhatja  a  saját  létrejötte,  működése   szabályait.   (...)   Az   OVB-nek,   illetve    az  Alkotmánybíróságnak  ezért  esetről  esetre  kell  eldöntenie,  hogy  a  népszavazást kezdeményező által megfogalmazott kérdés  az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés-  e.” (ABH 2004, 380, 385.)    Az  Alkotmánybíróság  ezen határozatából  kitűnően  valamely  konkrét  szerv  vagy szervtípus létrehozására,  átalakítására,  illetőleg  megszüntetésére irányuló kérdés  minősíthető  olyan  szervezetalakítási    kérdésnek,   amelyre    a    népszavazás  elrendelésének  tilalma  kiterjed.  [106/2008.  (IX.  18.)  AB  határozat, ABH 2008, 869, 874.]    A    jelen    eljárásban   vizsgált   kérdés    alapján    a  választópolgároknak olyan törvénymódosításról  kellene  állást  foglalniuk,    amely   megváltoztatná   az    Alkotmánybíróság  székhelyét.  A székhely meghatározása, illetve megváltoztatása  szervezetalakítási   (-átalakítási)  kérdésnek   minősül.   Az  Alkotmánybíróság  ennek  megfelelően megállapította,  hogy  az  államszervezeti  döntés,  így az Alkotmánybíróság  székhelyére  vonatkozó  törvényi szabályozás is az Alkotmány  28/C.  §  (5)  bekezdés  d)  pontjának  hatálya  alá  tartozó  kérdés,  ezért  népszavazás tárgyát nem képezheti.    Mindezek  alapján  az Alkotmánybíróság az eljárása  alapjául  szolgáló kifogást nem találta megalapozottnak, azért az OVBh.-  t a jelen határozatban foglalt indokolással jóváhagyta.        Az   Alkotmánybíróság  a  határozat  közzétételét   az   OVB  határozatának   a   Magyar   Közlönyben   való   megjelenésére  tekintettel rendelte el.                       Dr. Paczolay Péter                   az Alkotmánybíróság elnöke                                           Dr. Balogh Elemér      Dr. Bragyova András           alkotmánybíró                alkotmánybíró                                           Dr. Holló András           Dr. Kiss László           alkotmánybíró                alkotmánybíró                                           Dr. Kovács Péter    Dr. Lenkovics Barnabás           alkotmánybíró                alkotmánybíró                                           Dr. Lévay Miklós      Dr. Trócsányi László           előadó alkotmánybíró         alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	132/2010. (VII. 8.)
Date of the decision: .	07/06/2010
.
.