A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság a Szombathelyi Törvényszék Pkf.20.178/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 143. § (1) bekezdés d) pontja, 217/A. § (4) bekezdésének „– a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül –” szövegrésze, 217/B. §-a, valamint 222. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A személyesen eljáró, önálló bírósági végrehajtó indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
[2] Az indítványozó egyfelől – az Abtv. 27. §-a alapján – kérte a Szombathelyi Járásbíróság 1801-75.Vh.800/2021/15. számú végzése, valamint a Szombathelyi Törvényszék Pkf.20.178/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó által kifogásolt határozat szerint a bíróság megsemmisítette az önálló bírósági végrehajtóként eljáró indítványozó ingatlan árveréssel kapcsolatos intézkedéseit és elrendelte annak ismételt kitűzését.
[3] Az indítványozó másfelől – az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján – kérte a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 143. § (1) bekezdés d) pontja, 217/A. § (4) bekezdésének „– a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül –” szövegrésze, 217/B. §-a, valamint 222. §-a alaptörvény-ellenességének, valamint a jogalkotói mulasztás megállapítását, továbbá megsemmisítését.
[4] 1.1. Az indítványban kifogásolt ügy lényege a következő.
[5] A 2011-ben indult végrehajtási eljárásban az önálló bírósági végrehajtóként eljáró indítványozó 2022. június 3-án az adós tulajdonát képező két ingatlan vonatkozásában árverési hirdetményt készített, a vételi időtartam 2021. június 7-től 2021. augusztus 6-ig került meghatározásra.
[6] Az ingatlanokra 2021. június 18-án vételi ajánlat érkezett, az érvényes ajánlatok alapján az indítványozó elkészítette az árverési jegyzőkönyveket, amelyeket az indítványozó és az árverési vevő 2021. július 8-án aláírtak. Az indítványozó 2021. augusztus 9-én arról tájékoztatta az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyvek még nem jogerősek, de azokban a vételár megfizetésére hatvan nap halasztás engedélyezésre került. A vételár megfizetését követően 2021. szeptember 22-én sor került az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésére. Az indítványozó 2021. október 20-án elkészítette az ingatlan árverésből származó összeggel kapcsolatos felosztási tervet, amely tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a jogorvoslati határidő leteltét követően intézkedik az összeges kifizetéséről.
[7] Az árverési vevő 2021. október 25-én az indítványozó által elkészített árverési jegyzőkönyvekkel szemben végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a megvásárolt ingatlanokkal kapcsolatban 2021. október 12-én értesült arról, hogy az ingatlanok nem tehermentesek. Kérelme szerint az árverési hirdetmények nem feleltek meg a Vht. 143. § (1) bekezdés d) pontjának, mivel azok nem tartalmaztak információt az ingatlanokra vonatkozó 23 850 000 forintnyi közműfejlesztési hozzájárulási-kötelezettségről. Előadta, hogy az összesen 10 800 000 forintnyi vételár összegét magasan meghaladó összegű fizetési kötelezettség olyan körülmény, amelyről az árverési vevőt az indítványozónak tájékoztatnia kellett volna.
[8] A Szombathelyi Járásbíróság 2022. március 29-én meghozott 1801-75.Vh.800/2021/15. számú végzésével az árverési vevő végrehajtási kifogásának helyt adott, az indítványozó intézkedéseit megsemmisítette, kötelezve a végrehajtót az árverési vevő által megfizetett vételár visszatérítésére. A járásbíróság kötelezte továbbá az indítványozót a lényegesen jogszabálysértő intézkedése miatt munkadíja 20%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetésére a végrehajtói letéti számlára [a Vht. 217/B. § (1) bekezdése szerint]. A járásbíróság indokai szerint árverési vevőt olyan összeg megfizetése terhelte volna, amiről nem volt tudomása, és ezen fizetési kötelezettség összege aránytalanul magas a vételárhoz képest.
[9] Az indítványozó fellebbezése alapján eljáró Szombathelyi Törvényszék Pkf.20.178/2022/3. számú 2022. augusztus 3-án meghozott végzésével helybenhagyta a Szombathelyi Járásbíróság 2022. március 29-én meghozott 1801-75.Vh.800/2021/15. számú végzését és rendelkezett arról, hogy meg kell ismételni a végrehajtói intézkedéseket. A törvényszék a járásbíróság végzését azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az árverési jegyőzkönyvek megsemmisítését az árverési hirdetményekre kiterjedő hatállyal semmisíti meg.
[10] A törvényszék szerint az indítványozó nem jelölte meg a végzés hatályon kívül helyezését megalapozó eljárási szabálysértést és ilyet a másodfokú bíróság sem észlelt. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróság által elfoglalt végső jogi állásponttal, a járásbíróság által felhívott jogszabályi rendelkezéseket ugyanakkor részben módosította. A törvényszék szerint az indítványozó elkésettségre vonatkozó kifogása nem volt alapos.
[11] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének, valamint XXVIII. (1) és (7) bekezdéseinek sérelmét állította.
[12] 1.2. Az indítványozó elsőként az Abtv. 27. §-a alapján kérte a támadott végzések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[13] Indokai szerint a kifogásolt bírói döntések – az Alkotmánybíróság 3124/2022. (III. 23.) AB végzésének megállapításai ellenére – sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mivel az ügyben illetékességgel nem rendelkező bíróság hozott érdemi döntést.
[14] Az indítványozó szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga amiatt is sérült, hogy a bíróság kiterjesztő – és álláspontja szerint nem az Alaptörvénnyel összhangban álló – jogértelmezést választott. A támadott döntés lehetővé teszi azt, hogy bármely végrehajtói intézkedés jogorvoslati határidő nélkül támadhatóvá váljon, figyelmen kívül hagyva a kifogás előterjesztésére nyitva álló objektív határidőt, amelyre mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság eljárásában hivatkozott.
[15] Az indítványozó szerint a bíróság eljárása során figyelmen kívül hagyta a fegyverek egyenlősége elvét emiatt eljárása nem felelt meg a tisztességes eljárás követelményeinek. Ezzel összefüggésben hivatkozott arra, hogy a bíróság a tulajdonjog bejegyzését követően helyt adott az árverési vevő elkésett igazolási kérelmének, miközben az indítványozónak a Vht. alapján fennálló intézkedési kötelezettségei ellenére nem függesztette fel a végrehajtási eljárást.
[16] Az indítványozó szerint a végrehajtási kifogás alapján a bíróság olyan végrehajtói intézkedéseket (árverési hirdetményeket) semmisített meg, amelyre a végrehajtási kifogás nem irányult és amelyekkel kapcsolatban nem lett volna lehetőség igazolási kérelem előterjesztésére. Kifogásolta továbbá a bíróság Vht. 143. § (1) bekezdés d) pontjának álláspontja szerint kiterjesztő értelmezését, az eljáró bíróságok álláspontja szerint nem indokolták, hogy a közműfejlesztési hozzájárulási-kötelezettség milyen okból jellemző sajátossága az ingatlannak.
[17] Az indítványozó a támadott döntésekkel összefüggésben tulajdonhoz való jogának sérelmére is hivatkozott a – már felosztott – vételár visszafizetésének elrendelésére, valamint munkadíjának 20%-os elvonására tekintettel.
[18] 1.3. Az indítványozó kérte továbbá az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Vht. megjelölt rendelkezései vonatkozásában a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítását, továbbá a rendelkezések megsemmisítését is.
[19] Indokai szerint az árverési hirdetmény tartalmára vonatkozó Vht. 143. § (1) bekezdés d) pontja kapcsán fennállhat a jogalkotói mulasztás arra tekintettel, hogy nem teljesül a normavilágosság követelménye. Ezzel összefüggésben hivatkozott a támadott végzések indokolására, amely álláspontja szerint a józan észnek és a törvény céljának megfelelő jogértelmezés követelményének nem felelnek meg.
[20] Az indítványozó szerint a Vht. 217/A. § (4) bekezdés támadott – a végrehajtó intézkedésének bíróság általi megsemmisítését a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül lehetővé tevő – szövegrésze kapcsán a jogalkotó elmulasztott figyelemmel lenni arra, hogy a polgári eljárásjog részeként a végrehajtási eljárásra is irányadó legyen a kérelemhez kötöttség elve, a bíróság előtti egyenlőség elve és a rendelkezési elv. Álláspontja szerint az alapelveket sértő törvényi rendelkezés nem lehet tisztességes, továbbá a jogalkotó olyan szabályt alkotott, amely megnyitotta annak a lehetőségét, hogy a bíróság közvetlen felügyeletet gyakoroljon a végrehajtás eljárás során.
[21] A jogszabálysértő végrehajtói intézkedés miatt előirányzott törvényi szankcióra, azaz a Vht. 217/B. §-ára vonatkozó indítványozói érvelés szerint a jogalkotói mulasztás abban nyilvánul meg, hogy a jogalkotó szem elől tévesztette a bírói függetlenség alkotmányos követelményét. Álláspontja szerint megválaszolatlan problémát jelent a ne bis in idem elve, ha ugyanabból a jogalapból eredően kártérítési per tárgya lesz a már szankcionált végrehajtói intézkedés. Ezen érvelésre tekintettel kérte, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 31. § (1) bekezdése és a támadott rendelkezés kapcsán meghozott alkotmánybírósági határozatok ellenére vizsgálja a kifogásolt szabályt.
[22] Az indítványozó szerint a Vht. 222. §-át, a végrehajtási kifogás esetleges halasztó hatályát a jogalkotó nem dolgozta ki megfelelő alapossággal. Ezzel összefüggésben az indítványozó arra hivatkozott, hogy a bíróság helyt adott az árverési vevő igazolási kérelmének, mivel a jogalkotó nem hozta összhangba a végrehajtási kifogás határidejét az egyéb törvényi határidőkkel, így az árverési vevő ellenérték nélkül jutott tulajdonhoz.
[23] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi – formai és tartalmi – feltételeknek, különösen a 26–27. § szerinti érintettség, a jogorvoslat kimerítése, valamint a 29–31. § szerinti követelményeknek.
[24] 2.1. Az indítványozó számára további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre, az indítványozó önálló bírósági végrehajtó, a bíróságok által elbírált végrehajtási kifogás a végrehajtás során tett indítványozói intézkedéshez kapcsolódó.
[25] A Szombathelyi Törvényszék támadott végzéséből kitűnően a kifogásolt jogszabályi rendelkezések a bírósági eljárásban alkalmazásra kerültek {3022/2020. (II. 10.) AB határozat, Indokolás [29]}.
[26] Az indítványozó a Szombathelyi Törvényszék végzését 2022. szeptember 14-én vette át. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 2022. november 11-én benyújtott indítvány – az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint – határidőben érkezett.
[27] 2.2. Az indítványozói jogosultság Abtv. 51. § (1) bekezdése szerinti vizsgálata az ügy érdemi vizsgálatának előkérdése. Az Alkotmánybíróság ezért elsőként az indítványozói jogosultság kérdését vizsgálta az Abtv. 27. §-ával összefüggésben.
[28] 2023. június 1-én hatályba lépett az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 13. §-a, amely – átmeneti rendelkezés nélkül – módosította az Abtv. 27. §-át.
[29] A módosítás következtében a közhatalmi jogkörben eljáró indítványozók indítványozói jogosultsága az Abtv. 27. §-át illetően megszűnt {3538/2023. (XII. 21.) AB végzés, Indokolás [15]}.
[30] Az önálló bírósági végrehajtó indítványozó – az Alkotmánybíróság gyakorlatára tekintettel – közhatalmat gyakorló indítványozóként fordult az Alkotmánybírósághoz, a közhatalom gyakorlásával járó eljárása kapcsán bejelentett végrehajtási kifogásokkal összefüggő bírósági döntéseket támadott az Abtv. 27. §-a alapján {vö. 3076/2017. (IV. 28.) AB határozat, Indokolás [28]}.
[31] Az Alkotmánybíróság 3442/2023. (X. 25.) AB végzésében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdésére és arra figyelemmel, hogy a Módtv. nem terjesztette ki a folyamatban lévő ügyekre a 13. § alkalmazhatóságát megállapította, hogy „a módosított szabályozást csak a hatálybalépését követően az Alkotmánybírósághoz érkezett indítványok esetén kell alkalmaznia, vagyis a 2023. június 1-jét követően érkezett indítványokra.”
[32] Következésképpen az indítványozónak a Módtv. hatálybalépését megelőzően – 2022. november 11-én – benyújtott indítványára a módosított szabályozás nem vonatkozik, indítványozói jogosultságát nem érinti.
[33] 2.3. Az Alkotmánybíróság ezt követően az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz befogadhatóságát vizsgálta.
[34] Az Alkotmánybíróság főtitkára 2022. november 29-én, valamint 2022. december 12-én kelt leveleiben tájékoztatta az indítványozót, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz előterjesztésének nincs helye, mert a támadott végzések nem tekinthetőek az ügy érdemében hozott vagy a bírósági eljárást befejező döntésnek.
[35] Az indítványozó a tájékoztatásra adott 2023. január 25-én érkezett válaszában ismételten arra hivatkozott, hogy a bíróság az árverési jegyzőkönyv szerinti vételár visszafizetéséről és munkadíjának elvonásáról rendelkezett, alapjogi sérelme ennek folytán következett be, ezért a támadott végzések az ügy érdemében hozott döntések. Hivatkozott továbbá újfent arra is, hogy a végzés ellen további jogorvoslati lehetősége nincsen, valamint arra is, hogy az árverést követően a vételár felosztásra, a tulajdonjog pedig bejegyzésre került, emiatt álláspontja szerint megismételt árverésre nincs lehetőség.
[36] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a végrehajtási kifogás a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó intézkedésével szemben igénybe vehető jogorvoslat, amelynek tárgyában meghozott jogerős végzést a bíróság nem az ügy érdemében, de nem is a végrehajtási eljárás befejezése tárgyában, hanem a végrehajtási eljárás során hozta meg {3164/2022. (IV. 12.) AB végzés, Indokolás [24]; 3060/2019. (III. 25.) AB végzés, Indokolás [10]; 3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [9]} A „végrehajtási kifogás elutasítását tartalmazó bírósági döntés, vagy akár az adott tárgykörben a végrehajtási kifogásnak helytadó döntés nem minősülnek eljárást befejező határozatnak, mivel a bírósági döntés meghozatalát követően – függetlenül annak tartalmától – a végrehajtó további eljárási cselekmények végzésére válik kötelessé. A végrehajtónak a végrehajtási eljárást tehát a végrehajtási kifogást követően folytatni kell, annak érdekében, hogy a végrehajtási eljárás be tudja tölteni a célját, a jogalkotó által meghatározott funkcióját” {vö. 3168/2018. (V. 16.) AB végzés, Indokolás [46]}. Az indítványozó által hivatkozott – a Vht. 217/B. §-a szerinti, lényeges jogszabálysértés miatti – vagyoni szankciót a Vht. mind a szabályozásából, mind a kapcsolódó indokolásból is kitűnően a kifogás elbírálásához kapcsolódó járulékos kérdésként szabályozza. Arról – a feltételek fennállása esetén – a végrehajtást foganatosító bíróságnak hivatalból kell döntenie. Az alkotmányjogi panasz nem a már felosztásra került vételár visszatérítése miatt keletkező igény jogérvényesítésének eszköze, az indítványozó pedig a visszatérítés érdekében – az iratokból kitűnően – értesítette a végrehajtást kérőt.
[37] Ennélfogva az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott végzések nem a végrehajtási eljárás érdemében hozott, és nem is az azt befejező, hanem a végrehajtási eljárás során hozott bírói döntések, ezért az Abtv. 27. §-a alapján alkotmánybírósági eljárás lefolytatásának nincs helye {vö. 3197/2016. (X. 11.) AB végzés, Indokolás [30]}.
[38] 3. Az Alkotmánybíróság ezt követően az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz befogadhatóságát vizsgálta.
[39] Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az indítvány benyújtását követően – 2023. július 1-jével – a támadott Vht. 217/B. §-a kiegészült két új bekezdéssel [(1a) és az (1b) bekezdések], a támadott rendelkezés jogalkotó általi kiegészítése ugyanakkor az indítványban foglaltakat nem érinti.
[40] 3.1. A főtitkár említett tájékoztatása kiterjedt arra is, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panasz tartalmilag jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányul, amire az indítványozó nem jogosult. A főtitkár továbbá arra is felhívta az indítványozó figyelmét, hogy az indítványa hiányos, mert nem tartalmaz – a határozott kérelem követelményeinek megfelelő – részletes, alapjogi érveléssel ellátott indokolást arra nézve, hogy az indítványban támadott jogszabályi rendelkezések miért ellentétesek az Alaptörvénnyel.
[41] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz – a főtitkárság felhívása ellenére küldött indítványkiegészítésre is figyelemmel – tartalmilag valójában arra irányult, hogy a Vht. egyes szabályait a jogalkotó pontosítsa, egészítse ki. Az indítványkiegészítés e körben is csupán a bírói jogértelmezést kifogásolta.
[42] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 46. § (1)–(2) bekezdésére vonatkozó gyakorlata szerint a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére az Abtv. hatálybalépése óta nincs jogszabályi lehetőség {lásd például: 3009/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [62]; 3212/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [13]–[15]; 3169/2022. (IV. 12.) AB végzés, Indokolás [24]}. Ilyen indítvány benyújtására az indítványozó sem kapott törvényi lehetőséget, ennélfogva az Alkotmánybíróság a Vht. kifogásolt rendelkezéseit sem vizsgálhatta érdemben az indítvány alapján. Hivatalbóli eljárás lefolytatását az Alkotmánybíróság nem tartotta indokoltnak.
[43] Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz vonatkozásában az indítványozó – a főtitkárság felhívása ellenére – nem adott elő alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indokolást az indítványkiegészítésben sem.
[44] Ennélfogva az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz nem felelt meg a befogadhatóság Abtv. szerinti feltételeinek.
[45] 3.2. Az Alkotmánybíróság az indítványozó Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasza kapcsán megjegyzi a következőket.
[46] Az árverési hirdetmény tartalma kapcsán utal arra az Alkotmánybíróság, hogy egy végrehajtónak az ingatlant terhelő kötelezettségének nem ingatlanhoz tartozása kérdésében nem lehetnek kétségei.
[47] Megjegyzi továbbá az Alkotmánybíróság, hogy a Vht. 217/A. § (4) bekezdés támadott – a végrehajtó intézkedésének bíróság általi megsemmisítését a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül lehetővé tevő – szövegrésze és a rendelkezés címzettje egyértelmű, rendeltetése nyilvánvalóan jogvédelmi.
[48] 4. Ekként az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (1) és (2) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdése alapján eljárva – az Abtv. 27. §-ára, 46. § (1)–(2) bekezdésére, 52. § (1) bekezdésére és (1b) bekezdésének e) pontjára, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) és h) pontjára tekintettel visszautasította.
Dr. Márki Zoltán s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
. | Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |