Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03367/2012
Első irat érkezett: 09/06/2012
.
Az ügy tárgya: a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/05/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. §-ának " [...] elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerint személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)" szövegrésze, 2. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték.
Az indítványozók részt vettek a Lehet Más a Politika Párt 2011. december 23-i demonstrációjában, melynek során több személy egymáshoz láncolásával lezárták az Országház bejáratait. Az indítványozók ellen nyomozás indult személyi szabadság megsértése bűntettének gyanújával. A közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 2012. március 10-én lépett hatályba, melynek 1. §-ára alapozva a BRFK 2012. április 23-án kelt határozatával megszüntette a nyomozást.
Az indítványozók szerint a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény - alkotmányjogi panasszal támadott egyes rendelkezései tekintetében - sérti az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében biztosított jó hírnévhez való jogot és a XXVIII. cikk (2) bekezdésében biztosított ártatlanság vélelmének elvét, mert anélkül tekinti ténynek, hogy a közkegyelemben részesített indítványozók bűncselekményt követtek el, hogy ez valamely büntetőeljárásban jogerősen megállapítást nyert volna..
.
Támadott jogi aktus:
    a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. § 2. § 4. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (2) bekezdés

.
A döntés száma: 3013/2013. (I. 21.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1198
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); hatékony jogorvoslat
.
A döntés kelte: Budapest, 01/14/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.01.14 10:00:00 1. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. §-ának az “elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)” szövegrésze, valamint a 2. és a 4. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozók meghatalmazott ügyvédjük útján 2012. szeptember 6-án benyújtott alkotmányjogi panaszukban az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdésére hivatkozással kezdeményezték a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának az “elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)” szövegrésze, valamint a 2. és a 4. §-ai alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését.
[2] A támadott Tv.-ben az Országgyűlés közkegyelmet gyakorolt a 2011. december 23. napján az LMP által meghirdetett demonstráció azon résztvevői számára, akik tiltakozásuk kifejezéseként egymáshoz, illetve az Országházat körülvevő elzárt terület egyes kapuihoz láncolták magukat és ezzel lezárták a terület több bejáratát, és ellenük a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §) eljárás indult.
[3] A Tv. sérelmezett rendelkezései egyrészt eljárási kegyelmet adtak a hivatkozott, még folyamatban levő és a még meg nem indult büntető eljárásokban; másrészt végrehajtási kegyelmet a jogerős ítélettel kiszabott büntetések tekintetében (ideértve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést is).
[4] Az indítványozókkal szemben megindult nyomozást az eljáró Budapesti Rendőr-főkapitányság 2012. április 23-án kelt határozatában megszüntette. A határozattal szemben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 195. § (1) bekezdése alapján panasznak lett volna helye, ezzel azonban az indítványozók nem éltek, mivel nem tartották hatékony jogorvoslatnak. Az eredményes jogorvoslati lehetőség hiányával az Alkotmánybíróság 33/2012. (VII. 17.) AB határozatára hivatkozással indokolták a Tv. közvetlen hatályosulását is.
[5] Az indítványozók szerint “a jogszabály megfogalmazása okozza” az alaptörvény-ellenességet, “amely a bűntett elkövetésének tényként kezelésével […] sérti az indítványozók jó hírnévhez való jogát […], valamint vonatkozásukban az ártatlanság vélelmét”. Nem vitatták a Tv.-ben meghatározott cselekményeknek (az Országház parkolója lezárásának) az elkövetését, de álláspontjuk szerint a Tv. “állításával” szemben ezek az eljárások a bíróság előtt “nagy valószínűséggel” az indítványozók felmentésével végződtek volna. Megjegyezték továbbá, hogy a Tv.-ben foglalt “megoldás nincsen összhangban az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény” 6. és 8. cikkeivel sem. A mozaikos megsemmisítés alkalmas volna a “jogalkotói prejudikáció” kiküszöbölésére.
[6] Az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapvető alkotmányjogi jelentősége az indítványozók szerint a megjelölt alkotmányos jogok sérelmén túl az ügynek “a politikai véleménynyilvánítással való szoros összefüggésé”-ben is megnyilvánul.

[7] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az Abtv. szerinti tartalmi követelményeknek nem felel meg, több okból.

[8] 2.1. Az Abtv. 29. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az indítványozók az alaptörvény-ellenességet a Tv. azon – az Alkotmánybíróság álláspontja szerint téves – értelmezésére alapították, miszerint az általuk sem vitatottan elkövetett cselekményeket a Tv. bűncselekménynek minősíti. A Tv. valóban a Btk. szerinti személyi szabadság megsértésének bűntette miatt indult, folytatott és befejezett ügyekben ad (az eljárások szakaszainak megfelelően eljárási és végrehajtási) kegyelmet, ezt azonban nem lehet úgy érteni, hogy a Tv. maga eldönti: az indítványozók elkövették a bűncselekményt. Ez utóbbi értelmezést támasztják alá – többek között – az indítványozók is, amikor az indítványban akként fogalmaznak, hogy “indítványozók ellen 01000/ 14389/2011/bü. számon nyomozás indult a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 175. § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő személyi szabadság megsértése bűntettének gyanújával.” A jogszabály téves értelmezésére alapított alkotmányjogi panasz viszont nem vet fel új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, ezért az Abtv. 29. §-a értelmében annak visszautasítása indokolt.
[9] 2.2. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabály hatályba lépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. A 2012. március 10-én hatályba lépett Tv. esetében ez a határidő 2012. szeptember 5-e volt. Ezt követően az Abtv. 30. § (4) bekezdése szerint alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye. Az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 50. § (1) bekezdése értelmében a beadvány benyújtására nyitva álló törvényi határidő és egyéb határidőhöz kötött eljárási cselekmény esetén a beadványnak és egyéb iratnak a határidő utolsó napjáig a beadvány és egyéb irat érkeztetésére az Abtv. alapján jogosult szervhez be kell érkezni. Az indítványozók az alkotmányjogi panaszt 2012. szeptember 6-án, elkésetten nyújtották be.
[10] Az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott tartalmi és formai követelmények hiányára tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és d)pontja alapján visszautasította.

    Dr. Holló András s. k.,
    tanácsvezető alkotmánybíró
    .
    Dr. Balsai István s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Kiss László s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Bragyova András s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Kovács Péter s. k.,
    előadó alkotmánybíró

    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    09/06/2012
    .
    Number of the Decision:
    .
    3013/2013. (I. 21.)
    Date of the decision:
    .
    01/14/2013
    .
    .