A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 2004. május 1-je és 2007. november 20-a között hatályos 75. § (1) bekezdés b) és j) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve a Fővárosi Törvényszék előtt 13.K.34.220/2007. szám alatt folyó perben alkalmazhatóságuk kizárására irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s I.
[1] 1. Az indítványozó Fővárosi Törvényszék bírája az előtte 13.K.34.220/2007. számon folyamatban lévő eljárásnak a felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján az Alkotmánybírósághoz fordult és a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 75. § (1) bekezdés b) és j) pontjainak alkotmányellenességének megállapítását és jelen perben alkalmazhatóságának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól.
[2] 2. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenessége a következőkben nyilvánul meg:
[3] A bíróság előtt folyamatban lévő, közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló perben a Vtv. indítvánnyal érintett rendelkezéseinek a 2004. május 1-je és 2007. november 20-a között hatályos szövege alkalmazandó. E rendelkezések alapján a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 218/B. §-át kell alkalmazni.
[4] A Vhr. 218/B. §-áról azonban az Alkotmánybíróság a 467/B/2005. AB határozatában kimondta, hogy hatálybalépésétől, 2003. január 1-jétől a hatályon kívül helyezéséig, 2004. április 30-ig alkotmányellenes volt. Az indítványozó ezért úgy vélte, hogy a Vtv. támadott rendelkezései, melyek a per tárgyát képező jogviszonyra a Vhr. 218/B. §-át rendelik alkalmazni, sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a T) cikk (1)–(3) bekezdését és a XIII. cikk (1)–(4) bekezdését. Érvelése szerint sérti a jogbiztonságot és a jogforrási hierarchiát az a körülmény, hogy a Vtv. támadott rendelkezése kifejezetten előírta az Alkotmánybíróság 467/B/2005. AB határozatának közzétételét megelőzően keletkezett jogviszonyok tekintetében a Vhr. alkotmányellenesnek minősített 218/B. §-ának alkalmazását.
[5] A jogbiztonság sérelmét okozza továbbá a közigazgatási és hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény ügyfélegyenlőségre vonatkozó alapelvének megszegése, mivel ugyanarra a jogi helyzetre egy már alkotmányellenesnek minősített jogszabályt kell alkalmazni. Úgyszintén sérül az Alaptörvény XIII. cikke, mivel az utaló jogszabály alapján alkalmazandó jogszabályok lehetővé teszik az alkotmányellenesnek minősített tulajdonelvonást.
II.
[6] 1. Az Alaptörvénynek az indítvánnyal érintett rendelkezései
„B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”
„T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.”
„XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
„15. cikk (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.”
[7] 2. A Vtv.-nek az indítvánnyal támadott, a per tárgyát képező közigazgatási határozat meghozatalakor hatályos rendelkezése:
„75. § (1) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés (a továbbiakban: Csatlakozási Szerződés) IV. Melléklete 5. Vámunió pontjának sérelme nélkül – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:
b) az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőző időszakra vonatkozóan végzett ellenőrzéseknél – ideértve az utólagos ellenőrzéseket is – a jelen törvénnyel hatályon kívül helyezett vámjogszabályok rendelkezései alkalmazandók a vámterhet, kamatot, késedelmi pótlékot, bírságot és az elévülést illetően. A keletkező bevételeket a Magyar Köztársaság javára kell érvényesíteni; […]
j) az i) pontban meghatározott vámbevételek elszámolására és kezelésére az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja előtt hatályos jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a záró rendelkezésekben foglaltak figyelembevételével. A keletkező bevételeket a Magyar Köztársaság javára kell érvényesíteni;”
III.
[8] Az indítvány nem megalapozott.
[9] 1. Az indítvány által támadott jogszabály utaló szabály, melyekről az Alkotmánybíróság korábbi határozatában kifejtette, hogy azok tartalma csak egy másik, vagyis az utalt szabály figyelembe vételével határozható meg. Ez a funkcionális egység szorosan összekapcsolja a két rendelkezést, az utaló szabály az utalt szabály nélkül nem fejt ki jogi hatást. (ld. 880/B/1992. AB határozat, ABH 1996, 803, 805.)
[10] A Vtv. támadott rendelkezése olyan utaló szabály, mely átmeneti szabályként, egyes, Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtt keletkezett jogviszonyokra általános jelleggel írta elő a csatlakozást megelőzően hatályos, időközben hatályon kívül helyezett jogszabályok alkalmazását. E tekintetben tehát a Vtv. támadott rendelkezése nem egyedileg utal egy másik jogszabályi rendelkezésre, hanem hatályon kívül helyezett jogszabályok egész körét rendeli alkalmazni bizonyos feltételek fennállása esetére.
[11] Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem helytálló az indítványozó azon érvelése, amely a Vtv. támadott rendelkezésének Alaptörvénybe ütközőségét abból vezette le, hogy az egy, az Alkotmánybíróság által már alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazását írja elő az előtte folyamatban lévő perben. A Vtv. 75. §-a ugyanis nem kifejezetten utal a Vhr.-re, a Vhr. csupán egyike azoknak a hatályon kívül helyezett jogszabályoknak, amelyeket meghatározott közigazgatási eljárásokban alkalmazni rendel. Az indítványozó által felhívott alaptörvényi rendelkezések és a Vtv. támadott rendelkezései között az indítványozó indokolása alapján érdemi alkotmányossági összefüggés tehát nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523–524.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.], ezért az indítványt elutasította.
[12] 2. Az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálatakor észlelte az indítványozói szándékot arra nézve, hogy az Alkotmánybíróság által a 467/B/2005. AB határozatában alkotmányellenesnek minősített Vhr. 218/B. §-ának az alapul fekvő ügyben eljáró bíróságon 13.K.34.220/2007. számon folyamatban lévő perben történő alkalmazhatósága kizárásra kerüljön. Az indítványozónak az erre vonatkozó, Abtv. 25. §-ára alapított határozott kérelme hiányában azonban az Alkotmánybíróság nem járhatott el.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |