Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01289/2017
Első irat érkezett: 06/15/2017
.
Az ügy tárgya: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 72/A. §-a és 72/B. §-a elleni alkotmányjogi panasz (kölcsönös biztosító egyesület egészség- és önsegélyező állományának átruházása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/27/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 72/A. §-a és 72/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
A sérelmezett jogszabályi rendelkezéseket az egyes egészség- és önsegélyező szolgáltatások védelméről szóló 2016. évi CXLVII. törvény állapította meg.
Az Öpt. 72/A. §-a alapján a biztosítási és egyéb tevékenséget egyaránt folytató kölcsönös biztosító egyesület egészség- és önsegélyező állománya a felügyeleti biztos döntésével egészség- és önsegélyező pénztárakhoz átruházható, ha a kölcsönös biztosító egyesületnek a biztosítási tevékenység végzésére vonatkozó engedélye visszavonásra kerül. Az Öpt. 72/A. §-a tartalmazza az állományátruházás részletes szabályait is, melyeket az Öpt. 72/B. §-a szerint a folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kell.
Az indítványozó előadja, hogy közvetelen és aktuális érintettsége fennáll, mert a felügyeleti biztosok megindították és lefolytatták az egyesület önsegélyező állománya áthelyezésére irányuló eljárásokat, mely teljes vagyonvesztéshez vezetett.
Az indítványozó szerint a sérelmezett rendelkezések sértik az egyesület és a tagok tulajdonhoz való jogát, mivel kártalanítás nélküli vagyonelvonásra irányuló beavatkozási lehetőséget adnak a kirendelt állami biztosok kezébe.
Álláspontja szerint a jogalkotó egy egyedi döntés jogszabályba foglalásával megsértette a jogállamiság elvét, és a sérelmezett rendelkezések a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek.
.
Indítványozó:
    Dimenzió Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület
Támadott jogi aktus:
    az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 72/A. § 72/B. §
    az egyes egészség- és önsegélyező szolgáltatások védelméről szóló 2016. évi CXLVII. törvény 1. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1289_0_2017_indítvany_anonim.pdfIV_1289_0_2017_indítvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3336/2017. (XII. 8.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: közvetlenül hatályosuló norma
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/28/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.11.28 16:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
      .
      A határozat szövege:
      .
      A határozat szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 72/A. és 72/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztői (a Dimenzió Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Felügyelőbizottságának tagjai) jogi képviselőjük (dr. Csőzik László ügyvéd, 1054 Budapest, Bank utca 6., 3. emelet 10. ajtó) útján 2017. június 13. napján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságtól az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 72/A. és 72/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérelmezték.
        [2] Az egyes egészség- és önsegélyező szolgáltatások védelméről szóló 2016. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. és 2. §-a iktatta be az 72/A. és 72/B. §-ait. Ezek 2016. december 15-től egyrészt lehetővé teszik a felügyeleti biztos számára a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 445. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyesület biztosítási tevékenység körébe nem tartozó egyéb tevékenységgel kapcsolatos – tagsági jogviszonyon alapuló – jogai és kötelezettségei összességének (a továbbiakban: egészség- és önsegélyező állomány) átruházását – a szolgáltatást igénybe vevő tagok érdekeinek védelme érdekében – meghatározott egészség- és önsegélyező pénztárhoz, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosítási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét visszavonták [Öpt. 72/A. § (1) bekezdés]. Az állományátruházás szabályairól a 72/A. § (2)–(9) bekezdései, valamint a kölcsönös biztosító egyesület és az egészség- és önsegélyező pénztár között létrejött megállapodás rendelkeznek. Másrészt kimondják, hogy a fenti rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kell [Öpt. 72/B. §].
        [3] Az indítványozók a Dimenzió Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Felügyelőbizottságának tagjai. Álláspontjuk szerint a fenti rendelkezések (az önsegélyező üzletág állományának átruházása mint a biztosítási tevékenységi engedély visszavonásához kapcsolódó újabb, a folyamatban lévő eljárásban alkalmazandó hátrányos jogkövetkezmény) sértik az általuk képviselt Egyesület Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében garantált tulajdonhoz való jogát. A kifogásolt rendelkezések azért sértik az Egyesület tulajdonhoz való jogát, mert megnyitották az utat a Magyar Nemzeti Bank által kirendelt felügyeleti biztosok számára, hogy az Egyesület önsegélyező ágának vagyonát állami-hatósági kényszer alkalmazásával elvonják, és azt más pénztárhoz helyezzék át. A szabályozás – az indítványozók szerint – semmilyen feltételt nem szab az intézkedés megtételéhez, és ezzel szabad kezet ad a biztosok számára az Egyesület önsegélyező ága vagyonának átruházásához.
        [4] Az indítványozók az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmére is hivatkoztak, mivel a sérelmezett törvényi rendelkezések „a fennálló egyesületi státust feldúlják, alapjaiban forgatják fel az egyesületi működést, megfosztván az önsegélyező tagokat attól, hogy az általuk létrehozott egyesületet tovább működtessék, fenntartsák.” Az indítványozók a visszamenőleges hatályú és diszfunkcionális jogalkotás tilalmára is hivatkoztak. Álláspontjuk szerint a jogállamiság és jogbiztonság sérelmét idézi elő a szabályozás azzal, hogy utólag kibővítette a biztosítási tevékenységi engedély visszavonásához kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményeket. Ezen túlmenően a jogalkotó a „lex Dimenzió2.” elfogadásával egyedi jogalkalmazói aktust hozott, amikor kizárólag az Egyesületre szabott törvénnyel olyan jogkört rendelt a felügyeleti biztosokhoz, amely a Magyar Nemzeti Bank hatásköre hiányában is lehetővé teszi a biztosok formális döntésével az Egyesület megfosztását önsegélyező tagságától és vagyonától.
        [5] Az indítványozók érintettségük alátámasztására előadták, hogy ők az Egyesület öttagú Felügyelőbizottságának tagjai és ebbéli minőségükben, valamint együttesen, testületként (a hatásköreiben felfüggesztett Igazgatóság hiányában is) képviselik az egyesületet, amely a kifogásolt rendelkezések közvetlen érintettje. Az aktuális érintettség alátámasztására előadták, hogy a felügyeleti biztosok megindították az önsegélyező állomány áthelyezésére irányuló eljárást, ezzel előidézve az ún. clear and present danger-helyzetet.

        [6] 2. Az Abtv. 56. § értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
        [7] Az indítványozók alkotmányjogi panaszukat az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapították, amely szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás.
        [8] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti kivételes panasz esetében, mivel az közvetlenül a norma ellen irányul, különös jelentősége van az érintettség vizsgálatának. Amint arra az Alkotmánybíróság már több esetben rámutatott „a panaszos alapjogában való személyes, közvetlen és aktuális (jelenvaló) sérelme különbözteti meg a kivételes panaszt az actio popularis-tól.” Az Alkotmánybíróság az érintettség kritériumai kapcsán a következőket állapította meg: „A személyes érintettség az érintett saját alapjogában való sérelmét jelenti. […] Ha a norma címzettje harmadik személy […], a személyes érintettség követelménye akkor teljesül, ha az indítványozó alapjogi pozíciója és a norma között szoros kapcsolat áll fenn. […] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése által kifejezetten nevesített közvetlenség követelménye szempontjából az a meghatározó, hogy a kifogásolt jogszabály maga érinti-e az indítványozó alapjogát. Ha a jogszabály érvényesüléséhez konstitutív hatályú végrehajtási aktus szükséges, az indítványozónak először a jogsértést közvetlenül megvalósító államhatalmi aktust kell megtámadnia, amelyet követően lehetővé válik a norma közvetett vizsgálata is. […] Az aktuális érintettség követelménye azt jelenti, hogy az érintettségnek az alkotmányjogi panasz benyújtásakor fenn kell állnia” {először 3110/2013. (VI. 4.) AB határozat, Indokolás [27]–[31], megerősítette: 3123/2015. (VII. 9.) AB végzés, Indokolás [12]}.

        [9] 3. Az indítványozók az Egyesület Felügyelőbizottságának tagjaiként, az Egyesület képviseletében fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozók az Egyesület hatályos Alapszabályának csatolásával igazolták, hogy a Felügyelő Bizottság tagjai, azt azonban nem igazolták, hogy jogosultak eljárni az Egyesület nevében.
        [10] Az Egyesület hatályos Alapszabálya 13.1. pontja szerint a Felügyelőbizottság az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület. Az Igazgatóság az Egyesület – a jogszabályok, az Alapszabály, a Felügyelet által meghatározott feltételek, így a szakmai és üzleti megbízhatósági követelmények alapján engedélyezett személyekből álló – választott ügyintéző és képviseleti szerve (12.1. pont). A Magyar Nemzeti Bank MNB H-JÉ-60/2016. számú határozata az Egyesülethez az igazgatóság tagjai jogait és kötelezettségeit gyakorló, teljes jogkörű felügyeleti biztosként kirendelte a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, illetve az általa kijelölt felügyeleti biztost (biztosokat). Az Öpt. 72/A. § (6) bekezdése pedig kimondta, hogy a Felügyelet az állományátruházás sikeres lebonyolítása céljából felügyeleti biztost rendel ki, vagy a már kijelölésre került felügyeleti biztos megbízólevelét haladéktalanul módosítja. Az Öpt. 68/C. §-a értelmében a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a pénztár vezető tisztségviselői e törvényben és az alapszabályban rögzített feladataikat, képviseleti jogaikat nem gyakorolhatják. Ezen jogokat a kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja. Ettől eltérően, a vezető tisztségviselő a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénztárral szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban a vezető tisztségviselő a pénztárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
        [11] A fentiek értelmében az Egyesület Felügyelőbizottságának tagjai nem jogosultak az Egyesület képviseletére, ezért alkotmányjogi panasz előterjesztésre sem jogosultak az Egyesület nevében.
        [12] Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezések önmagukban egyébként sem érintik az indítványozók jogait, mivel csupán jogalkalmazói döntés közbejöttével, közvetetten vezethetnek az állított jogsérelemhez. Ilyen jogalkalmazói döntés mindenek előtt a Felügyelet határozata, amelyben az állományátruházás sikeres lebonyolítása céljából felügyeleti biztost rendel ki, vagy a már kijelölésre került felügyeleti biztos megbízólevelét módosítja [Öpt. 72/A. § (6) bekezdés]; a felügyeleti biztosok döntése az önsegélyező állomány átruházásáról [Öpt. 72/A. § (1) bekezdés]; az állományátruházás során megállapodás kötése a kölcsönös biztosító egyesület és az egészség- és önsegélyező pénztár között [Öpt. 72/A. § (2) bekezdés].
        [13] Tekintettel tehát arra, hogy az indítványozóknak a támadott jogszabályok sérelmesnek feltételezett tartalma általi személyes és közvetlen érintettsége nem volt megállapítható, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
            Dr. Schanda Balázs s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Pokol Béla s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Szívós Mária s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Stumpf István s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Varga Zs. András s. k.,
            előadó alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            06/15/2017
            .
            Number of the Decision:
            .
            3336/2017. (XII. 8.)
            Date of the decision:
            .
            11/28/2017
            .
            .