Hungarian
Ügyszám:
.
II/03299/2012
Első irat érkezett: 08/03/2012
.
Az ügy tárgya: a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény megsemmisítése iránt előterjesztett utólagos normamontroll
.
Eljárás típusa: Utólagos normakontroll eljárás
.
Indítványozók típusa:alapvető jogok biztosa
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/27/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az alapvető jogok biztosa a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szaktv.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
A biztos álláspontja szerint a jogalkotó úgy határozta meg a Szaktv. hatálybalépésének időpontját, hogy nem biztosított kellő időt a jogalkalmazásra való felkészüléshez, ezért az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményét sérti. A pedagógusoknak, szülőknek és gyermekeknek ugyanis nincs lehetőségük arra, hogy a Szaktv. rendelkezéseit kellő mélységben megismerjék, és annak alapján hozhassák meg döntéseiket.
Rávilágít arra, hogy a Szaktv. alkotmányossági vizsgálata során felmerülő további kérdés, hogy az első szakképesítés során biztosított ingyenességnek a Szaktv.-ben meghatározott esetekben, az egyéni szempontok mérlegelése nélküli elvesztése összhangban van-e az Alaptörvény XI. cikk (2) bekezdéséből kötelező, az ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatás lehetőségének biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel vagy fennáll-e a jogalkotói mulasztás. .
.
Indítványozó:
    Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa
Támadott jogi aktus:
    a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
XI. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
2012_3299-0.pdf
.
A döntés száma: 3111/2013. (VI. 4.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2013/1762
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: jogbiztonság mint kellő felkészülési idő; jogbiztonság mint normavilágosság; mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség alapvető jogok biztosának indítványában
.
A döntés kelte: Budapest, 05/27/2013
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
B) cikk (1) bekezdés
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.04.22 15:00:00 2. öttagú tanács
2013.05.27 11:00:00 2. öttagú tanács

.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
    h a t á r o z a t o t:

    Az Alkotmánybíróság a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
      I n d o k o l á s

      I.

      [1] Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: indítványozó) az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24. § (2) bekezdése alapján absztrakt, utólagos normakontroll indítványt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 41. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében semmisítse meg a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) egészét, mivel az álláspontja szerint sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését („jogállamiság elve”). Az indítványozó „az Alkotmánybíróság figyelmébe ajánlotta” annak a vizsgálatát is, hogy az első szakképesítés során biztosított ingyenességnek a Szaktv.-ben meghatározott esetekben az egyéni mérlegelések nélküli elvesztése összhangban van-e az Alaptörvény XI. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal vagy jogalkotói mulasztás áll fenn. Az indítványozó szerint a Szaktv. egésze azért ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, mert azt a törvényalkotó úgy léptette hatályba, hogy nem biztosított „kellő felkészülési időt” az érintettek számára az új törvényi szabályozás rendelkezéseinek az alkalmazására való felkészüléshez. Az indítványozó utalt arra, hogy a Szaktv.-t az Országgyűlés a 2011. december 19-i ülésnapján fogadta el, és azt a Magyar Közlönyben 2011. december 27-én hirdették ki. A Szaktv. egyes rendelkezései 2012. január 1-jén hatályba léptek, míg további rendelkezései több különböző időpontban – 2012. szeptember 1-jén, 2013. január 1-jén és 2013. szeptember 1-jén – léptek/lépnek hatályba. Az Országgyűlés a 2012. június 4-én elfogadott és a Magyar Közlönyben 2012. június 19-én kihirdetett, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról rendelkező 2012. évi LXXI. törvénnyel módosította a Szaktv. „számos” hatályba még nem lépett rendelkezését. Az indítványozó szerint a Szaktv. a korábbi szabályozáshoz képest [a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.)] alapjaiban és jelentős mértékben alakította át a szakképzés rendszerét. A Szaktv. tartalma alapján megállapítható, hogy a törvényalkotó egy alapjaiban új rendszert vezetett be úgy, hogy az új rendszerre való átálláshoz szükséges felkészülési időt nem biztosította. Az indítványozó a Szaktv. egyes, az indítványban felhívott rendelkezéseivel összefüggésben a jogalkalmazásban potenciálisan felmerülő értelmezési bizonytalanságokat kifogásolta, illetve a Szaktv. átmeneti rendelkezéseinek a hiányára hivatkozott. A Szaktv. 91. § (6) és 92. § (2) bekezdéseire hivatkozással az indítványozó azt kifogásolta, hogy nem egyértelmű az, hogy a 2012 szeptemberében – a még korábban hatályban volt – Sztv. alapján induló képzésekre milyen szabályozás vonatkozik. Nem egyértelmű az indítványozó szerint továbbá az sem, hogy az Sztv. alapján megkezdett képzést milyen szabályok alapján lehet sikeresen lezárni és ehhez az állam milyen költségvetési támogatást, illetve hozzájárulást köteles biztosítani. Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy szerinte a Szaktv. 92. § (28) bekezdésében foglalt szabályozás nem áll összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 29. § (2) bekezdésében foglaltakkal. Ebből álláspontja szerint az következik, hogy a két tanítási nyelvű, illetve az idegen nyelvből vagy nemzetiségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítést biztosító szakközépiskolákban – figyelemmel arra, hogy ezekben a nevelő és oktató munka a tizenharmadik évfolyamon is befejeződhet és ezt követi a szakmai vizsgára felkészítő tanfolyam – nem teljesíthetők a Szaktv. 92. § (28) bekezdésében meghatározott, a szakmai vizsga, illetve a javító-pótló vizsga letételére vonatkozó határidők. Az indítványozó a Szaktv. 84. § (5) és (6) bekezdéséhez és 92. § (32) bekezdéséhez kapcsolódóan azt kifogásolta, hogy a Szaktv. átmeneti rendelkezései hiányosak. Emiatt szerinte nem egyértelmű az, hogy a 2012/2013-as tanévben megkezdett képzések esetében a Szaktv. biztosítja-e a folyamatos finanszírozást, vagy az említett képzések esetében a költségvetési hozzájárulás – a 2013-as évtől – a Kormány döntése alapján elvonható. Az indítványozó szerint különösen bizonytalan azon intézmények jogi helyzete, és a költségvetési hozzájárulásra való jogosultsága, amelyek fenntartója az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény előírásai alapján nem minősül egyháznak. A Szaktv. nem rendezi azt a kérdést sem, hogy az említett intézmény fenntartók a tevékenységüket a korábbi szabályozás alapján kötött megállapodásban foglaltak szerint folytathatják-e, illetve a finanszírozásukhoz az állam hogyan járul hozzá. Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy a Szaktv. számos kormány- és miniszteri rendelet megalkotását írja elő, amelyek megalkotására vagy egyáltalán nem került sor, vagy azok csak a törvényi határidő jelentős túllépésével kerültek kiadásra. Mindez véleménye szerint azért okoz nehézséget a jogalkalmazóknak, mert az említett jogszabályokat a 2012. szeptember 1-jétől induló tanév megszervezéséhez ismerni, illetve részben már alkalmazni is kellett volna az érintetteknek. Az indítványozó összegzésként kifejtette, hogy szerinte a Szaktv. nem biztosított kiszámítható jogszabályi környezetet, mert számos kérdést nem szabályozott kellő részletességgel, így ezeknek a kérdéseknek az értelmezése a joggyakorlatra marad. A pedagógusoknak, a szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a Szaktv. lényeges rendelkezéseit kellő mélységben megismerhessék, és döntéseiket, magatartásukat az új törvényi szabályozás előírásaihoz igazítsák. Az indítványozó megismételte azt, hogy szerinte a törvényalkotó nem biztosított „kellő felkészülési időt” a jogalkalmazásra való felkészüléshez, ami sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését.
      [2] Az indítványozó alaptörvény-ellenes mulasztásra is felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét a Szaktv. 29. §-ában foglalt szabályozáshoz kapcsolódóan. A Szaktv. 29. §-a az első szakképesítés iskolai rendszerű szakképzés keretén belül történő megszerzését – az itt szabályozott keretek között – ingyenesen biztosítja a tanulók számára. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a Szaktv. 29. §-ában foglalt szabályozás alapján azok a tanulók, akik az elméleti és a gyakorlati képzést nem végzik el a Szaktv.-ben meghatározott időszakon belül, elvesztik az állam által biztosított ingyenes szakképzéshez való hozzáférés lehetőségét. A kifogásolt szabályozás ugyanakkor nincs tekintettel arra, hogy milyen okból került sor a képzés elhúzódására, nem kezeli és mérlegeli az egyéni, adott esetben méltányosságra alapot adó szempontokat. A szabályozás jelzett hiányossága miatt arra is sor kerülhet, hogy a tanuló neki fel nem róható okból – például egészségügyi alkalmatlanság miatt – kényszerül egy már megkezdett képzésről egy másik képzésre váltani, és emiatt veszti el az ingyenes középfokú oktatás lehetőségét (az első szakképesítés megszerzésének az ingyenességét). Az indítványozó szerint az első szakképesítés során biztosított ingyenességnek a Szaktv.-ben meghatározott esetekben az egyéni szempontok mérlegelése nélküli elvesztése nem áll összhangban az Alaptörvény XI. cikk (2) bekezdésében foglalt, az ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatás lehetőségének a biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel, e téren a törvényalkotót mulasztás terheli. Az indítványozó utalva arra, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmet önálló indítványként nem terjeszthet elő az Alkotmánybíróságnál, az Alkotmánybíróság „figyelmébe ajánlotta” a hivatalbóli eljárás megindításának a lehetőségét, az állított mulasztás megvizsgálására.

      II.

      [3] 1. A Szaktv. indítványban megjelölt, az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:

      „84. § (5) A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója
      a) korlátozás nélkül beiskolázhat,
      b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,
      c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait.
      (5a) Azon szakképesítésre és szakközépiskolai ágazatra, amelyre a bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése szerint nem terjed ki, az érintett szakképesítésért felelős miniszter – a honvédelemért felelős miniszter kivételével – megyénként és a fővárosra tekintettel tesz a 81. § (3)–(5) bekezdése szerinti tartalmú javaslatot az érintett tanévet megelőző év március utolsó munkanapjáig.
      (5b) Az állami intézményfenntartó központ a bizottságnak a megyénként és a fővárosra tett, 81. § (3)–(5) bekezdése szerinti javaslatában és a szakképesítésért felelős miniszter (5a) bekezdés szerinti javaslatában foglalt keretszámoknak a megyén, a fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására – az (5c) bekezdés szerinti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok kivételével – tesz javaslatot az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.
      (5c) A keretszámok fenntartók közötti elosztásáról az 5. § (14) bekezdése szerinti, továbbá a rendészeti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter – az (5b) bekezdés szerinti tartalommal – tesz javaslatot megyénként és a fővárosra tekintettel az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.
      (5d) A Kormány (5) bekezdés c) pontja szerinti, a keretszámok fenntartónkénti elosztására vonatkozóan megyénként és a fővárosra tekintettel hozott döntését az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében az (5a)–(5c) bekezdés alapján tett javaslatok alapján hozza meg az érintett tanévet megelőző év július utolsó munkanapjáig. A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése nem terjed ki a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre.
      (6) A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése kiterjed minden olyan szakképző iskolai fenntartóra, amelynek a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van, továbbá amely szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására. A szakképző iskolai fenntartó a Kormány (5) bekezdés szerinti döntése alapján a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra. […]”

      „91. § (6) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell folytatni és befejezni. […]”

      „92. § (2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) és az Szt. szabályai szerinti szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as tanévben indulhat. A 2013/2014-es tanévtől kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott szakiskolai és szakközépiskolai képzés indítható. Ahol e törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezésére utal, azon a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének hatálybalépéséig a Kt. azonos kérdést szabályozó rendelkezését kell érteni. […]”

      „92. § (28) Az Szt. alapján szakmai vizsgát az iskolai rendszerű szakképzésben utoljára a 2012/2013-as tanévben az Szt. alapján indított képzésben, de legkésőbb 2017. július 31-ig, javító- és pótló vizsgát legkésőbb 2017. december 31-ig lehet tenni. A 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli szakképzések szakmai vizsgáinak az Szt. alapján történő megszervezésére és lebonyolítására legfeljebb a képzésnek a felnőttképzési szerződésben rögzített befejezését követő egy évig, a javító-, pótlóvizsgák megszervezésére és lebonyolítására a szakmai vizsgát követő egy évig kerülhet sor. Az e törvény hatálybalépését követően az Szt. szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján indult képzések szakmai vizsgáit az Szt. szakmai vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni és lebonyolítani az e törvény alapján kiadott vizsgaszabályzatban foglalt eltérésekkel. A szakmai vizsgát szervező intézmény a 16. § (2) bekezdése szerinti törzslapokat 2013. augusztus 31-ig papír alapon állítja ki, amelyeknek egy-egy eredeti példányát az utolsó vizsganapot követő harminc napon belül köteles az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével egyidejűleg felhívja a beküldőt az észlelt hibák harminc napon belüli kijavítására. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a 16. § (3) bekezdés szerint jár el az e bekezdés alapján papír alapon is kiállított törzslapokkal kapcsolatban is. […]”

      [4] 2. Az Alaptörvény indítványban hivatkozott rendelkezései:

      „B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”

      „XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
      (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.”

      III.

      [5] Az indítvány nem megalapozott.

      [6] 1. Az indítvány előterjesztését – 2012. augusztus 3-át – követően a Szaktv. átfogó módosítására került sor. Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) számos ponton módosította a Szaktv.-t. A Módtv. nem érinti a Szaktv. egészével szemben, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének a sérelmére (jogállami klauzula/„kellő felkészülési idő hiánya”) alapított indítvány elbírálását. Az indítványban példálózóan megjelölt egyes törvényi rendelkezések tekintetében – az Alkotmánybíróság összefoglalóan – a következőket állapította meg:
      [7] – A Szaktv. 91. § (6) bekezdését és 92. § (2) bekezdését a Módtv. nem érintette, ezek a törvényi rendelkezések nem módosultak.
      [8] – A Szaktv. 92. § (28) bekezdésének az indítványozó által kifogásolt első mondatát a Módtv. nem érintette, ez a törvényi rendelkezés nem módosult.
      [9] – A Szaktv. 92. § (32) bekezdését a Módtv. 45. § 6. pontja – 2013. január 1-jével – hatályon kívül helyezte, az indítvány elbírálásakor az említett törvényi rendelkezés már nincs hatályban.
      [10] – A Szaktv. 84. § (5)–(6) bekezdéseit a Módtv. 39. § (1)–(3) bekezdései módosították, ez azonban érdemben nem érintette az indítványozó által felvetett problémát. Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy a Szaktv. felhatalmazása alapján nem, vagy csak számottevő késedelemmel kerültek megalkotásra a törvény végrehajtását szolgáló miniszteri, illetve kormányrendeletek. E tekintetben az indítványozó nem jelölte meg, hogy konkrétan mely rendeletek hiányát, illetve késedelmes megalkotását kifogásolja, de ettől függetlenül megállapítható, hogy az indítvány előterjesztését követően több végrehajtási tárgyú rendelet is kiadásra került. Az Alkotmánybíróság megállapította azt, hogy a Módtv. 21. § (1) és (2) bekezdései – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – módosítják és kiegészítik a Szaktv. 29. § (1) bekezdését. A Szaktv. említett időponttal hatályba lépő új 29. § (1b) és (1c) bekezdései az indítványozó által kifogásolt és az Alkotmánybíróság „figyelmébe ajánlott” mulasztást orvosolják. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel megállapította: attól függetlenül, hogy az indítványozó önálló mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességre irányuló indítványt nem terjeszthet elő, az indítványban szereplő „figyelem felhívás” a hivatkozott módosítás miatt okafogyottá vált. Az Alkotmánybíróság – irányadó gyakorlatának megfelelően – a Szaktv. Módtv.-el módosított, az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezéseit vette figyelembe az indítvány elbírálása során.

      [11] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként a Szaktv. egészének alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján (jogállami klauzula/„kellő felkészülési idő” sérelme) állító indítványt vizsgálta meg és megállapította, hogy a törvény egészének alaptörvény-ellenessége a „kellő felkészülési idő” követelményének az indítványban állított sérelme miatt nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő jogállami követelmény, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy „kellő idő” maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Az Alkotmánybíróság a 6/2013. (III. 1.) AB határozatában a „kellő idő” alaptörvényi követelményének a sérelmét állító indítványok tartalmát érintően a következőkre mutatott rá.
      [12] „Egyrészt, a felkészülési idő mérése valóban a jogszabály kihirdetésétől kezdődik. Annak vizsgálatát azonban, hogy a felkészülési idő megfelelő-e, illetve, hogy sérti-e a jogbiztonság követelményét, a szabályozás tartalmi változásaira figyelemmel kell elvégezni. A formailag új jogszabályban található, de tartalmilag a korábban kihirdetett rendelkezésekkel azonos szabályok nem minősíthetőek a tartalmilag is új szabályokkal megegyezően. Másrészt, mivel az Alkotmánybíróságnak nem feladata teljes jogszabályok alkalmazására való felkészüléshez szükséges idő hivatalból történő pontos felmérése, az indítványozónak kell részletesen indokolnia, hogy a sérelmezett jogszabály egyes rendelkezéseivel összefüggésben a felkészülési időt miért nem tekinti megfelelőnek, azok hatályba lépése hogyan vezet vagy vezetett a jogbiztonság sérelmére. Ennek keretében az indítványozónak a felelőssége – szükség esetén – megküldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják. Ha az indítványozó ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget, a kellő felkészülési idő hiányára hivatkozó indítványa érdemi vizsgálatára nem kerül sor. [vö. Abtv. 52. § (1) bekezdés e) pont, (4) bekezdés, (6) bekezdés, 55. § (3) bekezdés]” {6/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [241]–[242]}. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Szaktv. egésze tekintetében a „kellő idő” indítványozó által állított sérelme nem értelmezhető. A törvény rendelkezései nem egységesen egy időpontban léptek, illetve lépnek hatályba, hanem több egymástól eltérő időpontban. (Vannak olyan törvényi rendelkezések is, amelyek csak 2013. szeptember 1-el fognak hatályba lépni). Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Szaktv. egyes rendelkezéseinek „lépcsőzetes” (több, egymástól eltérő időpontban történő) hatályba léptetésével a törvényalkotó épp azt kívánta biztosítani, hogy az érintetteknek megfelelő idő álljon rendelkezésre az eltérő időtartamot igénylő egyes törvényi rendelkezések alkalmazására való felkészüléshez. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a vizsgált esetben az indítványozó csak állította, de nem igazolta azt, hogy az Sztv. korábbi szabályozásához képest a Szaktv. hatályba lépése olyan mérvű változást (a szakképzés rendszerének alapvető, rendszer szintű átalakítását) jelentette, ami – figyelemmel az említett lépcsőzetes hatályba léptetésre is – az irányadó alkotmánybírósági gyakorlat értelmében a kifogásolt törvény egésze tekintetében megalapozza a „kellő idő” állított sérelmét. Az indítványozó nem fejtette ki azt, hogy a törvény egésze tekintetében a kihirdetés és az eltérő időpontokban hatályba lépő egyes törvényi rendelkezések hatályba lépése között eltelt, illetve eltelő idő miért tekinthető kirívóan rövidnek, a jogalkalmazásra történő felkészülést ellehetetlenítőnek. A fent kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Szaktv. egészének az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése sérelmére alapított alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

      [13] 3. A Szaktv. egyes, az indítványban példálózóan megjelölt rendelkezéseire vonatkozó kifogások elbírálását az Alkotmánybíróság mellőzte, mivel azokat nem tekintette önálló, tartalmi (érdemi) elbírálásra alkalmas indítványnak. Az indítványozó nem állította a példálózóan megjelölt egyes törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességét és nem kérte azok megsemmisítését. Az indítvány nem tartalmaz határozott kérelmet: az indítványozó nem jelölte meg az Alaptörvény sérelmet szenvedett rendelkezését/rendelkezéseit és nem indokolta meg azt sem, hogy a Szaktv. indítványban felhívott egyes rendelkezései miért alaptörvény-ellenesek. Az indítványozó a Szaktv. egészének az alaptörvény-ellenességét a példálózóan megjelölt egyes törvényi rendelkezésekkel összefüggésben megfogalmazott kifogásokkal kívánta alátámasztani. Az indítványozó kifogásai alapvetően a törvényalkotó mulasztására, illetve önmagában (alkotmányossági probléma kifejtése nélkül) a jogalkalmazás során eldöntendő jogértelmezési kérdésekre vonatkoztak. Az indítványban kifejtett, a Szaktv. egészének az alaptörvény-ellenességére vonatkozó indokolás a „kellő idő” hiányára vonatkozott, ez az indokolás azonban sem tartalmilag, sem logikailag nem kapcsolódik a Szaktv. példálózóan megjelölt egyes rendelkezéseivel kapcsolatban felvetett „mulasztásos”, illetve jogértelmezési kifogásokhoz. Az Alkotmánybíróság megjegyzi: a kifogásolt jogértelmezési problémák nem abból fakadnak, hogy az Szaktv. példálózóan megjelölt egyes rendelkezései eleve értelmezhetetlenek a törvény címzettjei és a jogalkalmazók számára. Önmagában az, hogy a Szaktv. egyes rendelkezéseit a Szaktv. vagy más törvények rendelkezéseivel együttesen és egymásra tekintettel kell alkalmazni, ami jogértelmezési kérdéseket/nehézségeket vethet fel, nem sérti a normavilágosság követelményét, így nem eredményez alaptörvény-ellenességet.

      [14] 4. Az Alkotmánybíróság a Szaktv. felhatalmazása alapján kibocsátásra kerülő végrehajtási rendeletekkel kapcsolatos jogalkotói mulasztásra, és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességre történt indítványozói „figyelem felhívásra” vonatkozóan az alábbiakat jegyzi meg. Az indítványozó – amint arra az indítványában is hivatkozott – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását nem kérheti az Alkotmánybíróságtól. A „figyelem felhívás” tekintetében az indítványozó külön is hivatkozott arra, hogy az indítvány említett eleme „nem minősül önálló, külön kérelemnek”. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a hivatkozott indítványi elemek elbírálását mellőzte.
      Dr. Balogh Elemér s. k.,
      tanácsvezető,
      előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Paczolay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      08/03/2012
      .
      Number of the Decision:
      .
      3111/2013. (VI. 4.)
      Date of the decision:
      .
      05/27/2013
      .
      .