Hungarian
Ügyszám:
.
1549/B/1990
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 34/1991. (VI. 15.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1991/170
.
A döntés kelte: Budapest, 06/04/1991
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

    Az Alkotmánybíróság  a  Zala  Megyei  Bíróság  jogszabály
    alkotmányellenességének   utólagos    vizsgálata   iránti
    indítványa tárgyában meghozta a következő

                          határozatot:

    Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  az  illetékekről
    szóló 1986. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1989.
    évi LII.  törvény 5.  § (1)  bekezdése   alkotmányellenes
    volt, ezért  e törvény  4. §-ának  a Zalaegerszegi Városi
    Bíróságon a  P. 20.867/1990.  számon indult  perben  való
    alkalmazhatóságát kizárja.

    Az Alkotmánybíróság  e határozatát  a  Magyar  Közlönyben
    közzéteszi.
                              Indokolás

                                 I.

      A Zala  Megyei Bíróság,  mint másodfokú  bíróság az 1990.
      november  14-én   kelt  3.   Pf.   20.868/1990/4.   számú
      végzésével    -     a    per    tárgyalásának    egyidejű
      felfüggesztésével -  az illetékekről  szóló 1986.  évi I.
      törvény ( a továbbiakban: Itv. ) módosításáról rendelkező
      1989. évi  LII. törvény  ( a továbbiakban:  Itvm. ) 5.  §
      (1)   bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata végett
      az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte.

      A peres  ügy tényállása  szerint a felpereseknek az 1989.
      december  30.   napján  kelt   ajándékozási  szerződéssel
      szüleik  nyaralót   ajándékoztak  olyan  módon,  hogy  az
      ingatlanon  -   a  maguk   javára  -   20  évre   szólóan
      haszonélvezeti  jogot   kötöttek  ki.   A  felperesek  az
      ajándékozási szerződést az illetékes földhivatalhoz 1990.
      január    3-án     az    ingatlannyilvántartást    követő
      illetékkiszabásra   bejelentették.    A    Zala    Megyei
      Illetékhivatal  határozatával  -  az  1990.  január  1-én
      hatályba  lépő   Itvm.   4.   §-ában   foglalt   módosító
      rendelkezés alapján - felpereseket személyenként 20.471.-
      Ft  ajándékozási   illeték  megfizetésére   kötelezte.  E
      határozatot a Zala Megyei Tanács VB Közgazdasági Osztálya
      - mint másodfokú államigazgatási szerv - helybenhagyta. A
      felperesek   keresetükben   a   jogerős   államigazgatási
      határozat felülvizsgálatát  és hatályon  kívül helyezését
      kérték azzal az indokkal, hogy az Itvm. - amely szerintük
      megszüntette a 20 évre szóló haszonélvezet fenntartásával
      ajándékozott ingatlanok  illetékmentességét  -  a  Magyar
      Közlönyben  az   ajándékozási  szerződés   bejelentésének
      napjáig  nem   került  kihirdetésre,   így   az   illeték
      megállapításánál e  törvény nem  alkalmazható. Felperesek
      csatolták  a   Posta  Hírlapelőfizetési   és  Lapellátási
      Irodájának igazolását,  amely szerint  a  Magyar  Közlöny
      érintett 1989.  évi 98.  számát 1990.  január  8.  napján
      továbbították  az   előfizetőknek.  Az  elsőfokú  bíróság
      ítéletével a keresetet elutasította.

      Az  Alkotmánybíróság   eljárását  kezdeményező  másodfokú
      bíróság álláspontja  szerint a  kihirdetés  a  jogszabály
      hivatalos közlöny  által  való  nyilávnosságra  hozatalát
      jelenti. Helyesnek  ítélte meg  azt a felperesi érvelést,
      hogy mindaddig,  amíg a  jogszabályt közlő  hivatalos lap
      bárki által  nem hozzáférhető,  a jogszabály  ténylegesen
      nem tekinthető  kihirdetettnek. A peradatok arra utalnak,
      hogy a  sérelmezett  törvényt  kihirdető  Magyar  Közlöny
      1989. évi  98. száma valójában a törvény hatályba lépését
      és az ajándékozási szerződés bejelentését követően jelent
      meg. Így  a Közlönyön  feltüntetett hivatalos  megjelenés
      napját jóval  később követő  nyilvánosságra hozatallal  a
      törvény ténylegesen  a kihirdetését megelőzően állapított
      meg kötelezettséget.  Az Itvm. 5. § (1)   bekezdése pedig
      a hatálybalépés időpontját - 1990. január 1-ét megjelölve
      -  úgy  határozta  meg,  hogy  nem  maradt  kellő  idő  a
      jogszabály alkalmazására  való felkészülésre, illetőleg a
      jogszabályt  -   a  megjelenés   késedelme  miatt   -   a
      hatálybalépés napján,  illetve az  ezt követő  napokban a
      megjelenés hiányában nem is lehetett alkalmazni.

      Mindezekre tekintettel  a másodfokú  bíróság  álláspontja
      szerint   az  Itvm.  5.  §  (1)  bekezdése  -  utalva  az
      Alkotmány   7.  § (2)  bekezdésében   és   a  26.  §  (1)
      bekezdésében   foglalt    rendelkezésekre,   valamint   a
      jogalkotásról   szóló   1987.   évi   XI.   törvény   ( a
      továbbiakban: Jat. )  - mint alkotmányerejű törvény - 12.
      § (2) és (3)   bekezdésében  foglalt  előírások sérelmére
      - alkotmánysértő.  Ezért a bíróság az Alkotmánybíróságról
      szóló 1989. évi XXXII. törvény ( a továbbiakban: AB tv. )
      38. §  (1)   bekezdése  alapján végzésével  a sérelmezett
      törvényi rendelkezésnek a hatálybalépés időpontját érintő
      megsemmisítése érdekében  az  Alkotmánybíróság  eljárását
      kezdeményezte.

                                 II.

      Az  Alkotmánybíróság   a  következők  figyelembevételével
      alakította ki a rendelkező részben foglalt határozatát.

      1. A Zala Megyei Bíróság eljárást kezdeményező végzésének
      meghozatala, illetőleg  annak az Alkotmánybírósághoz való
      előterjesztése időpontjában  az Itvm.  hatályban volt. Az
      illetékekről szóló  1990.  évi  XCIII.  törvény  98.  §-a
      alapján  azonban  e  törvény  hatálybalépésével  -  1991.
      január  1-jével  -  hatályát  vesztette  az  indítvánnyal
      kifogásolt Itvm. is.

      Az Alkotmánybíróságnak  az  AB  tv.  1.  §  b/  pontjában
      foglalt    hatásköre    általában    csak    azoknak    a
      jogszabályoknak az  utólagos alkotmányossági vizsgálatára
      terjed ki,  amelyek az elbírálás időpontjában hatályosak.
      Az   Alkotmánybíróság  azonban -  az AB  tv.  43.  §  (4)
      bekezdése  alapján   -  a  hatályát  vesztett  jogszabály
      alkotmányosságát   is    megvizsgálja,   ha   az   egyedi
      ( konkrét ) esetben az AB tv. 38. §-a alapján az eljárást
      bíró kezdeményezi  az előtte folyamatban lévő ügyben való
      alkalmazhatóság     kérdésében.     Az     alkotmányosság
      visszamenőleges   vizsgálatának    terjedelme   a   vitás
      jogviszony  körülményeitől   függ.  Erre  tekintettel  az
      Alkotmánybíróság  az  indítványt  érdemben  vizsgálta  és
      bírálta el.

      Az Itvm.  kifogásolt 5.  § (1)  bekezdése   szerint "Ez a
      törvény -  a (3)  bekezdés  kivételével - 1990. január 1-
      én  lép   hatályba.  Rendelkezéseit  a  hatályba  lépését
      követően illetékkiszabásra  bejelentett vagy más módon az
      illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben,
      illetőleg   kezdeményezett    eljárások   esetében   kell
      alkalmazni."

      Az Itv. 52. §-ának az Itvm. 4. §-ával   megállapított (2)
      bekezdése szerint  pedig a  meghatározott időre  kikötött
      haszonélvezet, használat  joga esetében  a jog  értéke az
      egy   évi   értéknek   a   (4)  bekezdés   a)   pontjában
      meghatározott  életkor   szerinti   többszörösét,   egyéb
      használati  jog   esetében  pedig   a  húszszorosát   nem
      haladhatja meg.

      2. A  Jat. - az indítvány megállapításától eltérően - nem
      alkotmányerejű törvény, az Alkotmány 7. § (2)   bekezdése
      alapján megalkotandó  új jogalkotási törvény elfogadására
      pedig  még   nem  került   sor.   Erre   figyelemmel   az
      Alkotmánybíróság gyakorlatában azt az elvi állásfoglalást
      követi, amely szerint a Jat. szabályainak megsértése csak
      akkor  valósít   meg  alkotmánysértést,   ha  az   egyben
      alkotmányi alapelvbe, illetve rendelkezésbe is ütközik.

      Az   Alkotmánybíróság    az   Alkotmánynak    a    Magyar
      Köztársaságot jogállamnak minősítő rendelkezése alapján a
      Jat.   12.  § (2)  bekezdésében foglalt azt a garanciális
      rendelkezést, - amely szerint a jogszabály a kihirdetését
      megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem
      nyilváníthat   valamely    magatartást   jogellenessé   -
      alkotmányos jellegű szabálynak tekinti.

      Az Alkotmánybíróság  megállapítása szerint  az Itvm. 5. §
      (1)  bekezdése  azért  volt  alkotmányellenes,   mert   a
      törvényhozó   a   hatály   megállapításánál   nem   vette
      figyelembe a  Jat. hivatkozott  rendelkezését.  Az  Itvm.
      ugyanis csak  1989. december 28-án került kihirdetésre és
      1990. január 1-én már hatályba lépett.

      Az Itvm.  4. §-a  vagyonszerzési ügyekben  állapított meg
      módosító rendelkezést, amelynek alkalmazhatósága vitatott
      a vizsgált ügyben. E módosító rendelkezésre tekintettel a
      törvényhozónak figyelemmel  kellett volna  lennie az Itv.
      végrehajtásáról rendelkező 9/1986. ( IV.11. ) PM rendelet
      ( Itvhr. ) 18.  § (1)  bekezdésében   előírt  bejelentési
      kötelezettség  külön   jogszabályban  -   nevezetesen  az
      ingatlannyilvántartásról  szóló   1972.  évi   31.   tvr.
      végrehajtásáról   rendelkező    27/1972.( XII.31. )   MÉM
      rendelet   73.  § (1)  bekezdésében  -  megállapított  30
      napos időtartamára.

      Az   Itvhr.   e   rendelkezése   szerint   "Az   ingatlan
      tulajdonjogának,  valamint   az  ingatlanhoz   kapcsolódó
      vagyoni értékű  jognak a  megszerzését ( megszüntetését )
      tartalmazó   szerződést    ( okiratot )   illetékkiszabás
      céljából a földhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentést
      az ingatlannyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel
      kell teljesíteni.  Ha az  illeték fizetésére kötelezett a
      kérelmet a

      külön jogszabályban  meghatározott 30  napon túl  nyújtja
      be, vagy  bejelentési kötelezettségét  elmulasztja, a Tv.
      58. §-át kell alkalmazni."

      E    rendelkezésből,   valamint  az   Itvm.  5.   §   (1)
      bekezdésének  második   mondatában   foglalt   előírásból
      ugyanis az  következik, hogy  a törvénynek  csak abban az
      esetben  nincs   visszaható   hatálya,   ha   a   törvény
      kihirdetése  a   hatályba  lépést   legalább  30   nappal
      megelőzi, vagy  a törvény a vagyonszerzési ügyeket érintő
      rendelkezések  tekintetében   ilyen  időtartamú   későbbi
      hatálybalépést   állapít  meg. A Jat. 12. § (1) bekezdése
      szerint  ugyanis   a  jogszabály  egyes  rendelkezéseinek
      hatálybalépésére  különböző   időpontokat  is  meg  lehet
      állapítani.

      A  jogszabály   kihirdetése  és   hatálybalépése  közötti
      időtartam olyan bizalmi időszaknak minősül, amely alatt a
      jogszabály címzettjei még a korábbi rendelkezések szerint
      járhatnak el.

      Mindezekből következően  az Alkotmánybíróság  álláspontja
      szerint  az   Itvm.  4.   §-a  az   1990.   január   3-án
      szabályszerűen     bejelentett     vagyonszerzési     ügy
      tekintetében  nem   alkalmazható,  ezért  e  perben  való
      alkalmazhatóságát  -  az  AB  tv. 43.  § (4) bekezdésének
      második fordulata alapján - kizárta.

      3. A  Jat. 12.  § (3)  bekezdése szerint   `a   jogszabály
      hatálybalépésének időpontját  úgy kell meghatározni, hogy
      kellő  idő   maradjon  a  jogszabály  alkalmazására  való
      felkészülésre. A  Jat.  e  rendelkezése  nem  alkotmányos
      jellegű előírás. Ezzel összefüggő alkotmánysértést csak a
      jogbiztonság súlyos sérelme esetén lehetne megállapítani.
      A vizsgált  ügyben  a  jogbiztonság  súlyos  sérelme  nem
      állapítható meg.

                                * * *

      Az    Alkotmánybíróság    az    indítványban    megjelölt
      alkotmányossági problémák elbírálása kapcsán szükségesnek
      itélte meg,  hogy elvi jelleggel rögzítse a következőket.
      Az    Alkotmány   2.  §  (1)  bekezdésében  megállapított
      jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvének
      maradéktalan  érvényesülése   érdekében  elengedhetetlen,
      hogy a jogszabályok kihirdetése összhangban legyen a Jat.
      12.  §   (2)  bekezdésében    megállapított   alkotmányos
      jellegű  előírással,   amely  szerint   "a  jogszabály  a
      kihirdetését   megelőző    időre   nem   állapíthat   meg
      kötelezettséget és  nem nyilváníthat valamely magatartást
      jogellenessé."

      Az Alkotmánybíróság  az utóbbi időben is többször észlelt
      olyan, a  jogbiztonságot súlyosan  sértő esetet, amikor a
      hivatalos  lap   a   tényleges   kibocsátásánál   korábbi
      dátumozással jelent  meg és  ennek következtében  a benne
      foglalt  jogszabályok   a  Magyar   Közlöny  megjelenését
      megelőző hatálybaléptetéssel  kerültek  kihirdetésre.  Az
      ilyen  eljárás   azzal  a  következménnyel  jár,  hogy  a
      jogalkalmazó szervek,  valamint az  érintett polgárok  és
      jogi személyek  nem tudhatják,  hogy valamely döntésük és
      magatartásuk utólag nem minősül-e jogellenesnek.

      Az Alkotmánybíróság elengedhetetlennek tartja, hogy ez az
      alkotmányellenes  gyakorlat  megszűnjön.  Ezért  hatékony
      intézkedés  megtétele   végett  az   illetékes  szerveket
      megkereste.    Ennek     megfelelően    a    jogszabályok
      kihirdetéséért felelős  állami  szerveknek  biztosítaniuk
      kell, hogy  a hivatalos lap és benne a jogszabályok olyan
      időpontban  jelenyjenek  meg,  amely  nem  sérti  a  Jat.
      hivatkozott előírásait.
                            Dr. Sólyom László
                       az Alkotmánybíróság elnöke

                             Dr. Ádám Antal
                          előadó alkotmánybíró

                            Dr. Herczegh Géza
                              alkotmánybíró

             Dr. Kilényi Géza              Dr. Lábady Tamás
              alkotmánybíró                  alkotmánybíró

            Dr. Schmidt Péter              Dr. Szabó András
              alkotmánybíró                  alkotmánybíró

         Dr. Tersztyánszky Ödön           Dr. Zlinszky János
              alkotmánybíró                  alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        34/1991. (VI. 15.)
        Date of the decision:
        .
        06/04/1991
        .
        .