A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
Az Alkotmánybíróság a Zala Megyei Bíróság jogszabály
alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti
indítványa tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az illetékekről
szóló 1986. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1989.
évi LII. törvény 5. § (1) bekezdése alkotmányellenes
volt, ezért e törvény 4. §-ának a Zalaegerszegi Városi
Bíróságon a P. 20.867/1990. számon indult perben való
alkalmazhatóságát kizárja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság az 1990.
november 14-én kelt 3. Pf. 20.868/1990/4. számú
végzésével - a per tárgyalásának egyidejű
felfüggesztésével - az illetékekről szóló 1986. évi I.
törvény ( a továbbiakban: Itv. ) módosításáról rendelkező
1989. évi LII. törvény ( a továbbiakban: Itvm. ) 5. §
(1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata végett
az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte.
A peres ügy tényállása szerint a felpereseknek az 1989.
december 30. napján kelt ajándékozási szerződéssel
szüleik nyaralót ajándékoztak olyan módon, hogy az
ingatlanon - a maguk javára - 20 évre szólóan
haszonélvezeti jogot kötöttek ki. A felperesek az
ajándékozási szerződést az illetékes földhivatalhoz 1990.
január 3-án az ingatlannyilvántartást követő
illetékkiszabásra bejelentették. A Zala Megyei
Illetékhivatal határozatával - az 1990. január 1-én
hatályba lépő Itvm. 4. §-ában foglalt módosító
rendelkezés alapján - felpereseket személyenként 20.471.-
Ft ajándékozási illeték megfizetésére kötelezte. E
határozatot a Zala Megyei Tanács VB Közgazdasági Osztálya
- mint másodfokú államigazgatási szerv - helybenhagyta. A
felperesek keresetükben a jogerős államigazgatási
határozat felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését
kérték azzal az indokkal, hogy az Itvm. - amely szerintük
megszüntette a 20 évre szóló haszonélvezet fenntartásával
ajándékozott ingatlanok illetékmentességét - a Magyar
Közlönyben az ajándékozási szerződés bejelentésének
napjáig nem került kihirdetésre, így az illeték
megállapításánál e törvény nem alkalmazható. Felperesek
csatolták a Posta Hírlapelőfizetési és Lapellátási
Irodájának igazolását, amely szerint a Magyar Közlöny
érintett 1989. évi 98. számát 1990. január 8. napján
továbbították az előfizetőknek. Az elsőfokú bíróság
ítéletével a keresetet elutasította.
Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező másodfokú
bíróság álláspontja szerint a kihirdetés a jogszabály
hivatalos közlöny által való nyilávnosságra hozatalát
jelenti. Helyesnek ítélte meg azt a felperesi érvelést,
hogy mindaddig, amíg a jogszabályt közlő hivatalos lap
bárki által nem hozzáférhető, a jogszabály ténylegesen
nem tekinthető kihirdetettnek. A peradatok arra utalnak,
hogy a sérelmezett törvényt kihirdető Magyar Közlöny
1989. évi 98. száma valójában a törvény hatályba lépését
és az ajándékozási szerződés bejelentését követően jelent
meg. Így a Közlönyön feltüntetett hivatalos megjelenés
napját jóval később követő nyilvánosságra hozatallal a
törvény ténylegesen a kihirdetését megelőzően állapított
meg kötelezettséget. Az Itvm. 5. § (1) bekezdése pedig
a hatálybalépés időpontját - 1990. január 1-ét megjelölve
- úgy határozta meg, hogy nem maradt kellő idő a
jogszabály alkalmazására való felkészülésre, illetőleg a
jogszabályt - a megjelenés késedelme miatt - a
hatálybalépés napján, illetve az ezt követő napokban a
megjelenés hiányában nem is lehetett alkalmazni.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság álláspontja
szerint az Itvm. 5. § (1) bekezdése - utalva az
Alkotmány 7. § (2) bekezdésében és a 26. § (1)
bekezdésében foglalt rendelkezésekre, valamint a
jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény ( a
továbbiakban: Jat. ) - mint alkotmányerejű törvény - 12.
§ (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások sérelmére
- alkotmánysértő. Ezért a bíróság az Alkotmánybíróságról
szóló 1989. évi XXXII. törvény ( a továbbiakban: AB tv. )
38. § (1) bekezdése alapján végzésével a sérelmezett
törvényi rendelkezésnek a hatálybalépés időpontját érintő
megsemmisítése érdekében az Alkotmánybíróság eljárását
kezdeményezte.
II.
Az Alkotmánybíróság a következők figyelembevételével
alakította ki a rendelkező részben foglalt határozatát.
1. A Zala Megyei Bíróság eljárást kezdeményező végzésének
meghozatala, illetőleg annak az Alkotmánybírósághoz való
előterjesztése időpontjában az Itvm. hatályban volt. Az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 98. §-a
alapján azonban e törvény hatálybalépésével - 1991.
január 1-jével - hatályát vesztette az indítvánnyal
kifogásolt Itvm. is.
Az Alkotmánybíróságnak az AB tv. 1. § b/ pontjában
foglalt hatásköre általában csak azoknak a
jogszabályoknak az utólagos alkotmányossági vizsgálatára
terjed ki, amelyek az elbírálás időpontjában hatályosak.
Az Alkotmánybíróság azonban - az AB tv. 43. § (4)
bekezdése alapján - a hatályát vesztett jogszabály
alkotmányosságát is megvizsgálja, ha az egyedi
( konkrét ) esetben az AB tv. 38. §-a alapján az eljárást
bíró kezdeményezi az előtte folyamatban lévő ügyben való
alkalmazhatóság kérdésében. Az alkotmányosság
visszamenőleges vizsgálatának terjedelme a vitás
jogviszony körülményeitől függ. Erre tekintettel az
Alkotmánybíróság az indítványt érdemben vizsgálta és
bírálta el.
Az Itvm. kifogásolt 5. § (1) bekezdése szerint "Ez a
törvény - a (3) bekezdés kivételével - 1990. január 1-
én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését
követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az
illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben,
illetőleg kezdeményezett eljárások esetében kell
alkalmazni."
Az Itv. 52. §-ának az Itvm. 4. §-ával megállapított (2)
bekezdése szerint pedig a meghatározott időre kikötött
haszonélvezet, használat joga esetében a jog értéke az
egy évi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában
meghatározott életkor szerinti többszörösét, egyéb
használati jog esetében pedig a húszszorosát nem
haladhatja meg.
2. A Jat. - az indítvány megállapításától eltérően - nem
alkotmányerejű törvény, az Alkotmány 7. § (2) bekezdése
alapján megalkotandó új jogalkotási törvény elfogadására
pedig még nem került sor. Erre figyelemmel az
Alkotmánybíróság gyakorlatában azt az elvi állásfoglalást
követi, amely szerint a Jat. szabályainak megsértése csak
akkor valósít meg alkotmánysértést, ha az egyben
alkotmányi alapelvbe, illetve rendelkezésbe is ütközik.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánynak a Magyar
Köztársaságot jogállamnak minősítő rendelkezése alapján a
Jat. 12. § (2) bekezdésében foglalt azt a garanciális
rendelkezést, - amely szerint a jogszabály a kihirdetését
megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem
nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé -
alkotmányos jellegű szabálynak tekinti.
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az Itvm. 5. §
(1) bekezdése azért volt alkotmányellenes, mert a
törvényhozó a hatály megállapításánál nem vette
figyelembe a Jat. hivatkozott rendelkezését. Az Itvm.
ugyanis csak 1989. december 28-án került kihirdetésre és
1990. január 1-én már hatályba lépett.
Az Itvm. 4. §-a vagyonszerzési ügyekben állapított meg
módosító rendelkezést, amelynek alkalmazhatósága vitatott
a vizsgált ügyben. E módosító rendelkezésre tekintettel a
törvényhozónak figyelemmel kellett volna lennie az Itv.
végrehajtásáról rendelkező 9/1986. ( IV.11. ) PM rendelet
( Itvhr. ) 18. § (1) bekezdésében előírt bejelentési
kötelezettség külön jogszabályban - nevezetesen az
ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.
végrehajtásáról rendelkező 27/1972.( XII.31. ) MÉM
rendelet 73. § (1) bekezdésében - megállapított 30
napos időtartamára.
Az Itvhr. e rendelkezése szerint "Az ingatlan
tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jognak a megszerzését ( megszüntetését )
tartalmazó szerződést ( okiratot ) illetékkiszabás
céljából a földhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentést
az ingatlannyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel
kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a
kérelmet a
külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja
be, vagy bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Tv.
58. §-át kell alkalmazni."
E rendelkezésből, valamint az Itvm. 5. § (1)
bekezdésének második mondatában foglalt előírásból
ugyanis az következik, hogy a törvénynek csak abban az
esetben nincs visszaható hatálya, ha a törvény
kihirdetése a hatályba lépést legalább 30 nappal
megelőzi, vagy a törvény a vagyonszerzési ügyeket érintő
rendelkezések tekintetében ilyen időtartamú későbbi
hatálybalépést állapít meg. A Jat. 12. § (1) bekezdése
szerint ugyanis a jogszabály egyes rendelkezéseinek
hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet
állapítani.
A jogszabály kihirdetése és hatálybalépése közötti
időtartam olyan bizalmi időszaknak minősül, amely alatt a
jogszabály címzettjei még a korábbi rendelkezések szerint
járhatnak el.
Mindezekből következően az Alkotmánybíróság álláspontja
szerint az Itvm. 4. §-a az 1990. január 3-án
szabályszerűen bejelentett vagyonszerzési ügy
tekintetében nem alkalmazható, ezért e perben való
alkalmazhatóságát - az AB tv. 43. § (4) bekezdésének
második fordulata alapján - kizárta.
3. A Jat. 12. § (3) bekezdése szerint `a jogszabály
hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy
kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való
felkészülésre. A Jat. e rendelkezése nem alkotmányos
jellegű előírás. Ezzel összefüggő alkotmánysértést csak a
jogbiztonság súlyos sérelme esetén lehetne megállapítani.
A vizsgált ügyben a jogbiztonság súlyos sérelme nem
állapítható meg.
* * *
Az Alkotmánybíróság az indítványban megjelölt
alkotmányossági problémák elbírálása kapcsán szükségesnek
itélte meg, hogy elvi jelleggel rögzítse a következőket.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megállapított
jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvének
maradéktalan érvényesülése érdekében elengedhetetlen,
hogy a jogszabályok kihirdetése összhangban legyen a Jat.
12. § (2) bekezdésében megállapított alkotmányos
jellegű előírással, amely szerint "a jogszabály a
kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg
kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást
jogellenessé."
Az Alkotmánybíróság az utóbbi időben is többször észlelt
olyan, a jogbiztonságot súlyosan sértő esetet, amikor a
hivatalos lap a tényleges kibocsátásánál korábbi
dátumozással jelent meg és ennek következtében a benne
foglalt jogszabályok a Magyar Közlöny megjelenését
megelőző hatálybaléptetéssel kerültek kihirdetésre. Az
ilyen eljárás azzal a következménnyel jár, hogy a
jogalkalmazó szervek, valamint az érintett polgárok és
jogi személyek nem tudhatják, hogy valamely döntésük és
magatartásuk utólag nem minősül-e jogellenesnek.
Az Alkotmánybíróság elengedhetetlennek tartja, hogy ez az
alkotmányellenes gyakorlat megszűnjön. Ezért hatékony
intézkedés megtétele végett az illetékes szerveket
megkereste. Ennek megfelelően a jogszabályok
kihirdetéséért felelős állami szerveknek biztosítaniuk
kell, hogy a hivatalos lap és benne a jogszabályok olyan
időpontban jelenyjenek meg, amely nem sérti a Jat.
hivatkozott előírásait.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal
előadó alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter Dr. Szabó András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |