Hungarian

Ügyszám: .	1/H/1993
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 34/1993. (V. 28.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1993/457 .

A döntés kelte: Budapest, 05/18/1993 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!      Az  Alkotmánybíróság   önkormányzati  rendeleti   előírások felülvizsgálatára  és  megsemmisítésére  irányuló  kezdeményezés alapján meghozta a következő                          határozatot :      Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  Nyíregyháza Megyei Jogú  Város   közgyűlésének  a   helyi  népszavazásról  és  népi kezdeményezésről   szóló  14/1992. (IV.6.)  rendelete  4. §  (4) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.      A  megsemmisített   rendelkezés  e  határozatnak  a  Magyar Közlönyben való közzétételével veszti hatályát.      Az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendelet 5. §  (1)  és (2) bekezdése,  valamint   a   10. §  (2)   és   (3)   bekezdése törvényellenességének   megállapítására    és   megsemmisítésére irányuló kezdeményezést elutasítja.      Az Alkotmánybíróság  ezt a  határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                I.      A köztársasági megbízott - mivel a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott  felhívásával Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város közgyűlése nem  értett egyet  - a  nyíregyházi önkormányzatnak a helyi   népszavazásról    és   népi    kezdeményezésről    szóló 14/1992.(IV.6.) rendelete   (  a továbbiakban  :  Ör. ) bizonyos rendelkezései    törvényellenességének     megállapítását     és megsemmisítését  kezdeményezte.  Kifogásolta,  hogy  az Ör. 4. § (4)  bekezdése - a helyi önkormányzatokról szóló 1990.  évi LXV. törvény (  a továbbiakban  :   Ötv. )  46. §   (4)  bekezdésében meghatározott tárgykörökön  túl  -  a  helyi  népszavazásra  nem bocsátható ügyek  közé sorolta az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok   elidegenítésével,    valamint   az   önkormányzatok vállalkozásával kapcsolatos döntéseket.      A köztársasági  megbízott azt is sérelmezte, hogy az Ör. 5. § (1)  és  (2)  bekezdése,  valamint   a   10. §  (2)   és   (3) bekezdése a  helyi népszavazás kezdeményezésére, illetve a helyi népi    kezdeményezés     indítványozására    jogosultak    köre megállapításánál "számszerűség  helyett csak  százalékos  arányt rögzít". Arra hivatkozott, hogy "az abszolút számszerűség hiánya akadályozza az  önkormányzati jogok  érvényesülését,  ugyanakkor nehezíti   a    helyi   népszavazásra   irányuló   kezdeményezés elbírálását". Álláspontja  szerint az Ör. -nek ez a szabályozása törvényellenes, mivel  az Ötv.  47. §  (  1  ) bekezdésének  d ) pontja, valamint  e §  (2)  bekezdése a helyi népszavazásnál, az Ötv. 49. §  (2)  bekezdése pedig a népi kezdeményezés esetében a választópolgárok meghatározott számához köt joghatást.                               II.      Az Alkotmánybíróság  álláspontja szerint  a felülvizsgálati és megsemmisítés iránti kezdeményezés részben megalapozott.      1. Az    Alkotmánybíróságnak   az  Ör. 4.  § (4)  bekezdése törvényellenességének megítéléséhez azt kellett vizsgálnia, hogy önkormányzati  rendelettel   bővíthetők-e  azok   a  tárgykörök, amelyek tekintetében nem rendelhető el helyi népszavazás. Az Ör. 4. §  (4)  bekezdése ugyanis kinyilvánítja :  "Nem rendelhető el népszavazás   az  Ötv.  46.  § (4)   bekezdésében  meghatározott ügyekben, valamint :      -   az    önkormányzat   tulajdonában    álló    ingatlanok elidegenítésével és      -    az     önkormányzat    vállalkozásával     kapcsolatos döntéskörökben. "      Az  Alkotmánybíróság  a  feltett  kérdésre  adott  nemleges válaszának  indokolásához  egyrészt  figyelembe  vette  a  helyi népszavazáshoz   való    jog   jellegét,    másrészt   annak   a felhatalmazásnak  a   terjedelmét,  amelyet   az  Ötv.  a  helyi önkormányzatok   számára    tartalmaz   a    helyi   népszavazás önkormányzati rendeleti szabályozására vonatkozóan.      Az Alkotmánybíróság  már több határozatában megállapította, hogy az  Alkotmány 42.  §-ában megjelölt települések és területi egységek   választópolgárainak    közösségét   megillető   helyi önkormányzáshoz   való    jognak   az   Alkotmány   44.   §-ában megállapított  mindkét  összetevője,  tehát  mind  a  választott képviselőtestület  útján,   mind  pedig   helyi   népszavazással gyakorolható  megnyilvánulása  alapjognak  minősül   [  18/1993. (III.19.)  és  a  22/1993.  (IV.2.)  AB  határozat ] . A  magyar önkormányzati rendszer  egyik kiemelkedő  értéke és  sajátossága testesül meg  abban, hogy  a  helyi  önkormányzati  hatalom  nem pusztán   az    államhatalom    decentralizálásán,    hanem    a választópolgárok Alkotmányban  meghatározott közösségeinek helyi önkormányzáshoz való  alapjogán nyugszik.  Természetes,  hogy  a helyi önkormányzáshoz  való alapjogra is vonatkozik az Alkotmány 8.  §-ának  (2)  bekezdése,   amely   szerint  :    " A   Magyar Köztársaságban az  alapvető jogokra  és kötelességekre vonatkozó szabályokat  törvény   állapítja  meg,   alapvető  jog  lényeges tartalmát  azonban  nem  korlátozhatja".  Az  Ötv.  ennek  helyi népszavazási összetevőjére nézve is több rendelkezést tartalmaz. Emellett  az   Ötv.  a  helyi  adottságok  figyelembevétele,  az önkormányzatiságnak a  helyi  népszavazás  tekintetében  történő kibontakoztatása  érdekében  kiterjedt  önállóságot  biztosít  a helyi népszavazásra  vonatkozó önkormányzati  rendeletalkotásra, és a  helyi népszavazással  összefüggő egyéb  képviselőtestületi döntések  meghozatalára.   Az  Ötv.  -ben  kapott  felhatalmazás alapján   a    képviselőtestület    önkormányzati    rendeletben szabályozhatja   a    helyi   népszavazás    gyakorlásának    az önkormányzati   törvényben   meghatározott   feltételeken   túli "további feltételeit, az eljárás rendjét" ( 50. § ). Önkormányzati rendelettel  bővíthetők a  helyi népszavazásnak az Ötv. 46. §  (1)  bekezdésében meghatározott kötelező tárgykörei. Az  Ötv.   47.  §  (1)   bekezdésének   keretei   között   pedig önkormányzati rendelet meghatározhatja a választópolgároknak azt az   arányát,    amelynek   megfelelő    számú    választópolgár kezdeményezésére a  képviselőtestület köteles  kitűzni  a  helyi népszavazást. A  képviselőtestület az  Ötv.  -ben,  valamint  az általa alkotott önkormányzati rendeletben meghatározott kötelező helyi   népszavazási  tárgykörökön  kívül  - az  Ötv. 46.  § (4) bekezdésében megjelölt  négy tárgykör kivételével - népszavazást rendelhet el a képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyben, sőt önkormányzati rendelet megerősítésére is.      A helyi  népszavazás tiltott  tárgyköreinek  kiegészítésére azonban éppen  a helyi népszavazás védelme érdekében az Ötv. nem adott és  nem is  adhatott felhatalmazást.  A helyi  népszavazás tiltott  tárgyainak   kiterjesztésére  vonatkozó   felhatalmazás lehetővé  tétele   úgyanis  a   helyi  népszavazás   alapjogának kiűrítéséhez vezethetne  és ezért  az  ilyen  tartalmú  törvényi szabályozás   sértené    az   alapjog    lényeges    tartalmának korlátozhatatlanságára vonatkozó alkotmányi tilalmat.      Az   Ör.  4. §  (4) bekezdése tehát az Ötv.  felhatalmazása nélkül, törvényellenesen, valamint az Alkotmány 42. és 44. §-ban meghatározott helyi  önkormányzáshoz való  alapjog sérelme miatt alkotmányellenesen  nyilvánította   ki,  hogy   az  önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok elidegenítésével és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos  döntéskörökben  nem  rendelhető  el helyi  népszavazás.   Annak   önkormányzati   rendeletben   való kimondása   pedig,   hogy   az   Ötv.  46.  §  (4)  bekezdésében meghatározott ügyekben  nem  rendelhető  el  helyi  népszavazás, felesleges, hiszen azt a mindenkire kötelező Ötv. írja elő. Sérti az Ör. 4. §  (4)  bekezdése az Ötv. 80. §  (2)  bekezdését is, amely  kifejezetten megállapítja, hogy "a helyi önkormányzat meghatározott  vagyontárgy   vagy   vagyonrész   elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba  való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását  önkormányzati  rendeletben  helyi  népszavazáshoz kötheti". Ez  a rendelkezés  ugyan magában  foglalja a választás lehetőségét atekintetben,  hogy a helyi önkormányzat a felsorolt kérdésekben a  döntést esetenként  helyi  népszavazáshoz  köti-e vagy sem,  de nem engedi meg, hogy a helyi népszavazásos döntést ezekben az  ügyekben önkormányzati rendelet általános előírással kizárja.      Mindezek   alapján  az  Alkotmánybíróság  az Ör.  4. §  (4) bekezdése második  és harmadik mondatrészét törvényellenesnek és alkotmányellenesnek,    első    részét    pedig    okafogyottnak nyilvánította és ezért az egész bekezdést megsemmisítette.      2. A  felülvizsgálati és megsemmisítés iránti kezdeményezés kérelmet   tatalmazott   az   Ör.  5. §  (1)  és  (2) bekezdése, valamint a  10. §  ( 2  ) és  ( 3  ) bekezdése  törvényességének vizsgálatára    is.  Az Ör.  5. §  (1)  és  (2)   bekezdése   a következőket állapítja meg.      "  (1)  Helyi népszavazást az Ötv. 47. §  (1)  bekezdés a )           - c ) pontjában meghatározottakon  túlmenően  a  város           választópolgárainak 20 %-a aláírásával kezdeményezheti           a polgármesternél.        (2)  A közgyűlés köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha           azt  a  város  -  vagy  az  érintett  településrész  -           választópolgárainak 20 %-a kezdeményezte. "      Az Ötv. 47. §  (1)  bekezdésének d ) pontja szerint a helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti "az önkormányzati rendeletében meghatározott  számú választópolgár,  ami nem lehet kevesebb a  választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a  választópolgárok   huszonöt   százalékánál".   E   §-nak   az indítványban hivatkozott  (2)  bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik.  "A   képviselőtestület  köteles  kitűzni  a  helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. "      A népi  kezdeményezés indítványozására  vonatkozóan az  Ör. kifogásolt előírásai megállapítják :      "  (1)  Népi kezdeményezés útján közgyűlés elé terjeszthető           minden olyan  ügy - a rendelet 4. §  (1)  bekezdésében           foglaltak kivételével - melynek elbírálása a közgyűlés           hatáskörébe tartozik.         (2)  Népi   kezdeményezéshez  a  város  választópolgárai           legalább  5   %-ának  írásbeli  indítványa  szükséges,           melyet a polgármesterhez kell benyújtani. "      Az   Ötv.  49. §  (2)  bekezdése  ebben  a  tárgykörben   a következő   rendelkezést   tartalmazza.   "A   képviselőtestület önkormányzati rendeletében meghatározott - a választópolgárok öt százalékánál nem  kevesebb és  tíz százalékánál  nem  nagyobb  - számú választópolgár  a népi  kezdeményezést  a  polgármesternek nyújthatja  be.   A  képviselőtestület   a  népi   kezdeményezés tárgyalásáról a  legközelebbi ülésén,  de legkésőbb  egy hónapon belül dönt.  A képviselőtestület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet  a képviselőtestület  által meghatározott számú választópolgár indítványozott. "      Az Alkotmánybíróság  álláspontja szerint az Ör. előbbiekben idézett  előírásai   törvényellenességének  megállapítására   és megsemmisítésére  irányuló   indítvány  nem   megalapozott.  Nem tekinthető  ugyanis   törvényellenesnek  az   az   önkormányzati rendeleti szabályozás,  amely az érintett választópolgároknak az Ötv. -ben  meghatározott kereten  belüli arányához  köti a helyi népszavazás kezdeményezésének  és  a  helyi  népi  kezdeményezés indítványozásának   jogát.    Nem   törvényellenes    az   olyan önkormányzati rendeleti  előírás sem,  amely a helyi népszavazás kötelező kitűzése,  valamint a helyi népi kezdeményezés kötelező napirendre  tűzése  feltételei  megállapításánál  az  Ötv.  -ben meghatározott keretek  között  nem  a  választópolgárok  számát, hanem a  figyelembe vehető  választópolgárok  arányát  határozza meg.      Az  Ötv.   idézett  rendelkezései   is  a  választópolgárok százalékban kifejezett arányához fűznek joghatást. Önkormányzati rendeletben -  a rendelet  normatív tartalmánál  fogva - a helyi népszavazás   kitűzése    és   népi   kezdeményezés   tárgyalása vonatkozásában a  döntés kiváltásához szükséges jogosulti kör az érintett választópolgárok  százalékos arányában határozható meg. A település  lakossága, az összes választópolgárok száma ugyanis állandóan  változik.  A  választópolgárok  bizonyos    százaléka ( aránya ) pedig a helyi népszavazás  kezdeményezése, illetve  a népi kezdeményezés  indítványozása esetén  az  adott  időpontban mindig pontosan meghatározott választópolgári létszámot jelent.      Mindezek alapján az  Alkotmánybíróság  az Ör. 5. §  (1)  és (2)  bekezdése, valamint  a   10.  § (2)    és    (3)  bekezdése megsemmisítésére irányuló  kezdeményezést a  rendelkező  részben foglaltak szerint elutasította.                          Dr. Ádám Antal                       előadó alkotmánybíró           Dr. Kilényi Géza           Dr. Schmidt Péter            alkotmánybíró               alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	34/1993. (V. 28.)
Date of the decision: .	05/18/1993
.
.