A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta
a következő
határozatot :
Az Alkotmánybíróság a külföldiek magyarországi
befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15. §-a, a
vállalkozói nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 14. §
(1) bekezdése, az általános forgalmi adóról szóló 1989.
évi XL. törvény 69. § (1) bekezdésének a 13. sz.
mellékletre utaló szövegrésze és a 13. sz. melléklet 6.
pontja megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság az anyagi érdekeltségi rendszer egyes
kérdéseiről szóló 84/1988. ( XII. 15. ) MT rendelet 1. §
(2) bekezdésének c ) pontja alkotmányellenességének
utólagos megállapítására irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I. A külföldi részvétellel működő társaságok adókedvezménye
1. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988.
évi XXIV. törvény ( a továbbiakban: KBtv. ) 1991. december
31-éig hatályban volt 15. §-ának rendelkezése szerint a
külföldi részvétellel működő társaság jogosult mindazokra az
adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdálkodó
szervezetet megilletnek.
A külföldi részvétellel működő társaságot illető
kedvezményeket a vállalkozói nyereségadóról szóló, 1991.
december 31-ig hatályban volt 1988. évi IX. törvény ( a
továbbiakban: VÁNYAtv. ) 14. § (1) bekezdése, illetve az
általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény ( a
továbbiakban: ÁFAtv. ) 69. § (1) bekezdésére figyelemmel
az ÁFAtv. 13. mellékletének 6. pontja határozta meg.
1992. január 1-től e rendelkezések helyébe ( hasonló
tartalommal ) a KBtv. 14. § (2) bekezdésének, illetve a
társasági adóról szóló, 1991. évi LXXXVI. törvény ( a
továbbiakban TAtv. ) 12. §-ának rendelkezései léptek. Így a
külföldi részvétellel működő gazdasági társaság jogosult az
e társaságokra külön meghatározott, valamint az egyéb
feltételek fennállása esetén mindazokra a kedvezményekre,
amelyek más belföldi társaságot megilletnek. Az
adókedvezmény a számított adóból - legfeljebb annak
mértékéig - adóvisszatartás formájában vehető igénybe.
2. Az indítványozók kérelmükben a KBtv. 15. §-a, a VÁNYAtv.
14. § (1) bekezdése, és az ÁFAtv. 13. melléklet 6. pontja,
illetve 69. §-ának a 13. mellékletre utaló szövegrésze
alkotmányellenességének utólagos megállapítását, és
megsemmisítését kérték.
Álláspontjuk szerint e rendelkezések - azzal, hogy
különbséget tesznek a különböző tulajdonok között aszerint,
hogy azokban részes-e külföldi személy vagy sem - sértik az
Alkotmány 9. §-ában biztosított gazdasági verseny
szabadságát, a 70/A . §-ában írt diszkrimináció tilalmát,
valamint a 70/B. §-ában deklarált azon jogot, hogy
mindenkinek egyenlő munkáért egyenlő bér jár.
3. A felülvizsgálni kért rendelkezések közül 1992. január
1-étől már csak az ÁFAtv. -ben szereplő rendelkezések vannak
hatályban. Tekintettel azonban arra, hogy
1. a felülvizsgálni kért rendelkezések szerinti
adókedvezmények a TAtv. 12. § (6) bekezdésében írt
időpontokig változatlanul igénybe vehetők, illetve
2. a felülvizsgálni kért, de időközben hatályon kívül
helyezett rendelkezések helyébe hasonló tartalmú - így az
indítványokban megjelölt szempontok szerint vizsgálható -
szabályozás lépett, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági
felülvizsgálatot az indítványokban megjelölt körben -
tárgyi összefüggése miatt azonban kiterjesztve a KBtv. 14.
§ (2) bekezdése, a TAtv. 12. §-a vizsgálatára is -
folytatta le.
4. Az Alkotmány 9. §-a értelmében Magyarország gazdasága
olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a
magántulajdon egyenlő védelemben részesül; a Magyar
Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a
gazdasági verseny szabadságát.
Az Alkotmány 70/A. §-a tiltja a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó személyek bármilyen - így különösen faj, szín,
nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti
vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb
helyzet szerinti - hátrányos megkülönböztetését.
Az Alkotmány 70/B. §-a deklarálja mindenki munkához való
jogát, és azt, hogy munkáját és foglalkozását mindenki
szabadon választhassa meg. Biztosítja, hogy mindenkinek
egyenlő munkáért bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő
bérhez legyen joga és olyan jövedelmet kapjon, amely
megfelel elvégzett munkája mennyiségének és minőségének.
5. A vállalkozások jövedelmezőségének egyik elsődleges
meghatározója a fizetendő adó mértéke. A gazdasági élet
befolyásolásának jelentős eszköze ezért az adórendszer
kialakítása. Az adózásra vonatkozó jogszabályok természetes
velejárója, hogy normatív eszközökkel terelik a gazdasági
tevékenységet folytatókat az elérni kívánt cél felé. Ebben a
körben - az adó mértékét illetően - az ún. nemzeti elbánás
elve érvényesül, amely azt jelenti, hogy a külföldi
részvétellel működő vállalkozók is ugyanannyi adót fizetnek,
illetve jogosultak mindazokra az adókedvezményekre, mint a
belföldi gazdálkodó szervezetek.
A nemzetközi gyakorlatban is általános jelenség, hogy a
külföldi részvétellel működő társaságok külön, erőteljes
adókedvezményekben is részesülnek. Magyarországon a
nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, a működő
külföldi tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének
elősegítése különösen indokolttá teszi az ilyen kedvezmények
biztosítását, mivel a külföldiek magyarországi
tőkebefektetése a piacgazdaság megteremtése ( Alkotmány
Preambuluma és 9. § (1) bek. ) , mint alkotmányos cél
megvalósításának egyik fontos eszköze. Adókedvezmények
meghatározása egyébként sem feltétlenül jelenti az Alkotmány
9. §-ában, vagy 70/A. §-ában írt elvek sérelmét. Az egyenlő
elbánás nem jelent feltétlenül minden jogalanyra nézve
egyforma tartalmú szabályozást. A külföldi befektetők
számára biztosított egyes kedvezmények nem jelentik a
belföldi vállalkozók működési feltételeinek megvonását, vagy
csorbítását, mivel a különbségtétel a piacgazdaság
kialakítása alkotmányos céljával önmagában véve is
alkotmányjogilag indokolt.
6. Az adott esetben azonban másról van szó. A külföldi
befektetőket megillető kedvezmények a jogosultakat ugyanis
nem véglegesen, hanem csak átmenetileg: meghatározott időre
- 5, illetve 10 évre ( KBtv 15. § (2) bek. ab) és b)
pontok ) - illetik meg. A kedvezmények ezen túlmenően
degresszívek: az első öt évben hatvanszázalékos, a második
öt évben pedig negyven százalékos ( KBtv 15. § (2) bek. ab )
pont ) , illetve ugyanezen törvényhely b ) pontja szerint
százszázalékos és hatvanszázalékos mértékűek. A kedvezmények
tehát kifejezetten a vállalkozás megindításával függnek
össze. Ilyen kedvezményeket belföldi tőkével induló
vállalkozások is élveznek pl. kedvezményes hitelkonstrukciók
igénybevételi lehetőségén keresztül is. A KBtv. által
intézményesített kedvezmények tehát - túlmenően azon, hogy a
külföldi tőke beáramlása a piacgazdaság megteremtésével
összefüggő alkotmányos cél, és ezen keresztül a külföldi
befektető kedvezményezése az Alkotmánybíróság állandó
gyakorlata szerint alkotmányjogilag már pusztán ezért is
aggálytalan - nem a befektető külföldi voltával, hanem a
vállalkozás induló voltával függnek össze. Az
Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy eltérő konstrukcióban
belföldi induló vállalkozásokat is megillet adókedvezmény.
A KBtv. szerinti kedvezmények továbbá szigorú feltételekhez,
így az alapító vagyon meghatározott nagyságához, és az abban
fennálló külföldi részesedés meghatározott mértékéhez
kötődnek, így a külföldi beruházót távolról sem
automatikusan illetik meg.
Végül pedig az alkotmánybíróság utal arra, hogy az egyébként
is átmeneti és degresszív adókedvezmények igénybevételének
lehetősége a TAtv. 12. §-a (9) - (10) bekezdés
értelmében 1994. január 1-jével végleg megszűnik.
Annak mérlegelése és eldöntése, hogy milyen feltételek
mellett kap egy induló vállalkozás, és milyen mértékű
átmeneti kedvezményt, a gazdaságpolitika mikénti
alakításáért felelős törvényhozó és végrehajtó hatalom
mérlegelési körébe tartozik.
Ugyanezen mérlegelési körbe tartozó kérdés az is, hogy a
gazdaságpolitika milyen kedvezményekkel támogatja a
kizárólag belföldi, ezen belül a belföldi induló
vállalkozásokat. E kedvezmények túlterjednek az
adókedvezmények körén ( 28/1991. ( II. 21. ) Korm. rendelet
az Egzisztencia Hitelről és Részletfizetési Kedvezményről ).
A kifejezetten belföldi induló vállalkozások számára
biztosított adókedvezményt tartalmaz, pl. a VÁNYA tv. 13 /A.
§ (2) bekezdése, amely a belföldi magánszemély induló
vállalkozásának biztosít 1991, 1992, 1993-ban
adóvisszatartás formájában igénybe vehető adókedvezményt.
Kedvezmények, így adókedvezmények tehát mind a külföldi
részvétellel működő, mind a kizárólag belföldiek
részvételével működő vállalkozásokat megilletnek. A
kedvezmények mibenlétének és mértékének eltérése az adott
esetben mindössze arra utal, hogy a gazdaságpolitikai
mérlegelés során a jogalkotó a külföldi, illetve a belföldi
jellegből adódó sajátosságokra volt figyelemmel.
7. Az Alkotmány 70/B. § (2) bek. -e kimondja, hogy egyenlő
munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül,
egyenlő bérhez van joga. Téves az indítványozó azon
hivatkozása, mely szerint a KBtv. -be és a többi vizsgált
jogszabályba foglalt kedvezmények ezen alkotmányos elvet
sértenék. A 70/B. § értelme ugyanis nem az, hogy bármely
munkáltatónál alkalmazott minden munkavállalónak azonos
munkáért azonos bért kell kapnia, hiszen ez esetben a
csődeljárás, felszámolás alatt álló, vagy veszteséges
vállalatnak alkotmányos kötelessége lenne ugyanolyan bért
fizetni alkalmazottainak, mint a nyereséges, sikeres
vállalkozás. Ha az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elve azt
jelentené, hogy az alkalmazottnak alkotmányos joga van a
vállalkozás gazdasági helyzetére, piaci pozíciójára tekintet
nélkül azonos természetű munkáért azonos bérre, ez a
gazdasági verseny szabadságának alkotmányos tételét sértené,
eredményét tekintve pedig a piacgazdaságot tenné
működésképtelenné. A különböző vállalkozások által fizetett
eltérő bér a gazdasági versenynek ugyanis egyik fontos
tényezője.
Az Alkotmány 70/B. §-a ezért helyes értelme szerint az
általános diszkriminációtilalmat megfogalmazó 70/A. §-nak a
munka világára vonatkoztatott konkretizálása.
II. A külföldi részvétellel működő társaság kiemelése az
anyagi érdekeltségi rendszerre vonatkozó szabályozás hatálya
alól
A VÁNYAtv. 10. §-ának b ) pontja az anyagi érdekeltségi
rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. ( XII. 15. ) MT
rendelet ( a továbbiakban: R1. ) szabályai alapján számított
összeget adóalapot növelő tételként határozta meg. Az R1. 1.
§ (2) bekezdés c ) pontja kivette e rendelkezések hatálya
alól a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha
abban a külföldi részesedés aránya meghaladta a 20 -%ot,
vagy az 5 millió Ft-ot.
Az indítványozók a belföldi és külföldi részvétellel működő
társaságok közötti ilyen különbségtétel
alkotmányellenességének utólagos megállapítását és
megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint a
felülvizsgálni kért rendelkezés az Alkotmány 9. §, 70/A. §
és 70/B. § rendelkezéseibe ütközik.
Az R1. szabályait az adóköteles bérnövekmény
megállapításáról szóló 178/1991. ( XII. 29. ) Korm.
rendelet ( a továbbiakban: R2. ) hatályon kívül helyezte, a
hatályos rendelkezésekben az indítványozók által sérelmezett
különbségtétel ( figyelemmel a TAtv. 2. § ( ) bek. -ében
és az R2. 1. §-ában foglaltakra ) nem érvényesül.
III. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a
rendelkező rész szerint határozott. Eljárása az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b )
pontján, 30. § (1) bek. -én és 40. §-a rendelkezésén
alapul.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal Dr. Herczegh Géza
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter Dr. Szabó András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre
előadó alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró
. |