Hungarian
Ügyszám:
.
137/B/1991
Előadó alkotmánybíró: Vörös Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 137/B/1991. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1992/456
.
A döntés kelte: Budapest, 11/02/1992
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                   A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az   Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének
    utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta
    a következő

                           határozatot :

    Az    Alkotmánybíróság     a    külföldiek     magyarországi
    befektetéseiről szóló  1988. évi  XXIV. törvény  15. §-a,  a
    vállalkozói nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 14. §
    (1)   bekezdése,  az  általános  forgalmi adóról szóló 1989.
    évi XL.  törvény  69.  §  (1)   bekezdésének   a   13.   sz.
    mellékletre utaló  szövegrésze és  a 13.  sz.  melléklet  6.
    pontja megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

     Az  Alkotmánybíróság az  anyagi érdekeltségi rendszer egyes
    kérdéseiről   szóló  84/1988.  ( XII. 15. ) MT rendelet 1. §
    (2)   bekezdésének    c )   pontja   alkotmányellenességének
    utólagos megállapítására irányuló eljárást megszünteti.
                               Indokolás

      I.  A külföldi részvétellel működő társaságok adókedvezménye

      1.   A külföldiek  magyarországi befektetéseiről szóló 1988.
      évi XXIV.  törvény (  a továbbiakban: KBtv. ) 1991. december
      31-éig hatályban  volt 15.  §-ának  rendelkezése  szerint  a
      külföldi részvétellel működő társaság jogosult mindazokra az
      adókedvezményekre,   amelyek    más   belföldi    gazdálkodó
      szervezetet megilletnek.

      A   külföldi    részvétellel   működő    társaságot   illető
      kedvezményeket a  vállalkozói  nyereségadóról  szóló,  1991.
      december 31-ig hatályban volt  1988. évi  IX.  törvény  (  a
      továbbiakban: VÁNYAtv.  ) 14.  § (1) bekezdése, illetve   az
      általános forgalmi  adóról szóló  1989. évi  XL. törvény ( a
      továbbiakban: ÁFAtv.  ) 69.  § (1)  bekezdésére  figyelemmel
      az ÁFAtv. 13. mellékletének 6. pontja határozta meg.

      1992.  január  1-től  e   rendelkezések  helyébe  (  hasonló
      tartalommal )  a KBtv.  14. §  (2) bekezdésének, illetve   a
      társasági adóról  szóló,  1991.  évi  LXXXVI.  törvény  (  a
      továbbiakban TAtv.  ) 12. §-ának rendelkezései léptek. Így a
      külföldi részvétellel  működő gazdasági társaság jogosult az
      e  társaságokra   külön  meghatározott,  valamint  az  egyéb
      feltételek fennállása  esetén mindazokra  a  kedvezményekre,
      amelyek   más    belföldi   társaságot    megilletnek.    Az
      adókedvezmény  a   számított  adóból   -  legfeljebb   annak
      mértékéig - adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

      2. Az  indítványozók kérelmükben a KBtv. 15. §-a, a VÁNYAtv.
      14. § (1)  bekezdése, és  az ÁFAtv. 13. melléklet 6. pontja,
      illetve 69.  §-ának  a  13.  mellékletre  utaló  szövegrésze
      alkotmányellenességének    utólagos    megállapítását,    és
      megsemmisítését kérték.

      Álláspontjuk  szerint   e  rendelkezések   -   azzal,   hogy
      különbséget tesznek  a különböző tulajdonok között aszerint,
      hogy azokban  részes-e külföldi személy vagy sem - sértik az
      Alkotmány   9.    §-ában   biztosított   gazdasági   verseny
      szabadságát,   a 70/A  . §-ában írt diszkrimináció tilalmát,
      valamint  a   70/B.  §-ában   deklarált  azon   jogot,  hogy
      mindenkinek egyenlő munkáért egyenlő bér jár.

      3.   A felülvizsgálni  kért rendelkezések közül 1992. január
      1-étől már csak az ÁFAtv. -ben szereplő rendelkezések vannak
      hatályban.   Tekintettel    azonban   arra,    hogy
      1.   a    felülvizsgálni   kért    rendelkezések    szerinti
      adókedvezmények    a  TAtv.  12.  §  (6)   bekezdésében  írt
      időpontokig változatlanul igénybe vehetők, illetve
      2.   a felülvizsgálni  kért,  de  időközben  hatályon  kívül
      helyezett rendelkezések  helyébe hasonló  tartalmú -  így az
      indítványokban megjelölt  szempontok szerint  vizsgálható  -
      szabályozás lépett,  az Alkotmánybíróság  az alkotmányossági
      felülvizsgálatot  az  indítványokban  megjelölt    körben  -
      tárgyi összefüggése  miatt azonban kiterjesztve  a KBtv. 14.
      § (2)  bekezdése,   a  TAtv.   12.  §-a  vizsgálatára  is  -
      folytatta le.

      4.   Az Alkotmány  9. §-a  értelmében Magyarország gazdasága
      olyan   piacgazdaság,    amelyben   a   köztulajdon   és   a
      magántulajdon  egyenlő   védelemben   részesül;   a   Magyar
      Köztársaság elismeri  és támogatja  a vállalkozás jogát és a
      gazdasági verseny szabadságát.

      Az Alkotmány 70/A. §-a tiltja a Magyar Köztársaság területén
      tartózkodó személyek  bármilyen -  így különösen  faj, szín,
      nem, nyelv,  vallás, politikai  vagy más  vélemény,  nemzeti
      vagy társadalmi  származás, vagyoni,  születési  vagy  egyéb
      helyzet szerinti - hátrányos megkülönböztetését.

      Az Alkotmány  70/B. §-a  deklarálja mindenki  munkához  való
      jogát, és  azt,  hogy  munkáját  és  foglalkozását  mindenki
      szabadon  választhassa  meg.  Biztosítja,  hogy  mindenkinek
      egyenlő munkáért  bármilyen megkülönböztetés  nélkül egyenlő
      bérhez  legyen   joga  és  olyan  jövedelmet  kapjon,  amely
      megfelel elvégzett munkája mennyiségének és minőségének.

      5. A   vállalkozások  jövedelmezőségének  egyik   elsődleges
      meghatározója a  fizetendő adó  mértéke.  A  gazdasági  élet
      befolyásolásának  jelentős   eszköze  ezért  az  adórendszer
      kialakítása. Az  adózásra vonatkozó jogszabályok természetes
      velejárója, hogy  normatív eszközökkel  terelik a  gazdasági
      tevékenységet folytatókat az elérni kívánt cél felé. Ebben a
      körben -  az adó  mértékét illetően - az ún. nemzeti elbánás
      elve  érvényesül,   amely  azt   jelenti,  hogy  a  külföldi
      részvétellel működő vállalkozók is ugyanannyi adót fizetnek,
      illetve jogosultak  mindazokra az  adókedvezményekre, mint a
      belföldi gazdálkodó szervezetek.

      A nemzetközi  gyakorlatban is  általános  jelenség,  hogy  a
      külföldi részvétellel  működő  társaságok  külön,  erőteljes
      adókedvezményekben   is    részesülnek.   Magyarországon   a
      nemzetközi gazdasági  együttműködés  fejlesztése,  a  működő
      külföldi tőke  gazdaságunkban való  közvetlen megjelenésének
      elősegítése különösen indokolttá teszi az ilyen kedvezmények
      biztosítását,    mivel     a    külföldiek     magyarországi
      tőkebefektetése  a  piacgazdaság  megteremtése  (  Alkotmány
      Preambuluma és  9. §  (1)   bek.  ) ,  mint alkotmányos  cél
      megvalósításának  egyik   fontos  eszköze.   Adókedvezmények
      meghatározása egyébként sem feltétlenül jelenti az Alkotmány
      9. §-ában,  vagy 70/A. §-ában írt elvek sérelmét. Az egyenlő
      elbánás  nem  jelent  feltétlenül  minden  jogalanyra  nézve
      egyforma  tartalmú  szabályozást.    A  külföldi  befektetők
      számára  biztosított   egyes  kedvezmények  nem  jelentik  a
      belföldi vállalkozók működési feltételeinek megvonását, vagy
      csorbítását,   mivel   a   különbségtétel   a   piacgazdaság
      kialakítása   alkotmányos   céljával   önmagában   véve   is
      alkotmányjogilag indokolt.

      6.   Az adott  esetben azonban  másról van  szó. A  külföldi
      befektetőket megillető  kedvezmények a  jogosultakat ugyanis
      nem véglegesen,  hanem csak átmenetileg: meghatározott időre
      - 5,  illetve 10  évre (  KBtv 15.  §  (2)  bek.  ab)  és b)
      pontok )  -  illetik  meg.  A  kedvezmények  ezen  túlmenően
      degresszívek: az  első öt  évben hatvanszázalékos, a második
      öt évben pedig negyven százalékos ( KBtv 15. § (2) bek. ab )
      pont  ) , illetve  ugyanezen  törvényhely b ) pontja szerint
      százszázalékos és hatvanszázalékos mértékűek. A kedvezmények
      tehát  kifejezetten  a  vállalkozás  megindításával  függnek
      össze.  Ilyen   kedvezményeket   belföldi   tőkével   induló
      vállalkozások is élveznek pl. kedvezményes hitelkonstrukciók
      igénybevételi  lehetőségén   keresztül  is.  A  KBtv.  által
      intézményesített kedvezmények tehát - túlmenően azon, hogy a
      külföldi  tőke  beáramlása  a  piacgazdaság  megteremtésével
      összefüggő alkotmányos  cél, és  ezen keresztül  a  külföldi
      befektető  kedvezményezése   az   Alkotmánybíróság   állandó
      gyakorlata szerint  alkotmányjogilag már  pusztán  ezért  is
      aggálytalan -  nem a  befektető külföldi  voltával, hanem  a
      vállalkozás    induló    voltával    függnek    össze.    Az
      Alkotmánybíróság rámutat  arra, hogy  eltérő  konstrukcióban
      belföldi induló vállalkozásokat is megillet adókedvezmény.

      A KBtv. szerinti kedvezmények továbbá szigorú feltételekhez,
      így az alapító vagyon meghatározott nagyságához, és az abban
      fennálló  külföldi   részesedés   meghatározott   mértékéhez
      kötődnek,   így    a   külföldi   beruházót   távolról   sem
      automatikusan illetik meg.

      Végül pedig az alkotmánybíróság utal arra, hogy az egyébként
      is átmeneti  és degresszív  adókedvezmények igénybevételének
      lehetősége    a     TAtv.  12.  §-a  (9)  -  (10)   bekezdés
      értelmében 1994. január 1-jével végleg megszűnik.

      Annak mérlegelése  és eldöntése,    hogy  milyen  feltételek
      mellett  kap  egy  induló  vállalkozás,  és  milyen  mértékű
      átmeneti   kedvezményt,       a   gazdaságpolitika   mikénti
      alakításáért  felelős   törvényhozó  és  végrehajtó  hatalom
      mérlegelési körébe tartozik.

      Ugyanezen mérlegelési  körbe tartozó  kérdés az  is, hogy  a
      gazdaságpolitika   milyen    kedvezményekkel   támogatja   a
      kizárólag   belföldi,   ezen   belül   a   belföldi   induló
      vállalkozásokat.    E     kedvezmények    túlterjednek    az
      adókedvezmények körén  ( 28/1991. ( II. 21. ) Korm. rendelet
      az Egzisztencia Hitelről és Részletfizetési Kedvezményről ).
      A  kifejezetten   belföldi  induló   vállalkozások   számára
      biztosított adókedvezményt tartalmaz, pl. a VÁNYA tv. 13 /A.
      §  (2)   bekezdése, amely   a belföldi  magánszemély  induló
      vállalkozásának    biztosít     1991,     1992,     1993-ban
      adóvisszatartás formájában igénybe vehető adókedvezményt.

      Kedvezmények, így  adókedvezmények  tehát  mind  a  külföldi
      részvétellel   működő,    mind   a    kizárólag   belföldiek
      részvételével működő   vállalkozásokat     megilletnek.    A
      kedvezmények mibenlétének  és mértékének  eltérése az  adott
      esetben  mindössze   arra  utal,  hogy  a  gazdaságpolitikai
      mérlegelés során  a jogalkotó a külföldi, illetve a belföldi
      jellegből adódó sajátosságokra volt figyelemmel.

      7. Az Alkotmány 70/B. § (2)  bek. -e  kimondja, hogy egyenlő
      munkáért  mindenkinek,  bármilyen  megkülönböztetés  nélkül,
      egyenlő  bérhez   van  joga.   Téves  az  indítványozó  azon
      hivatkozása, mely  szerint a  KBtv. -be  és a többi vizsgált
      jogszabályba foglalt  kedvezmények  ezen  alkotmányos  elvet
      sértenék. A  70/B. §  értelme ugyanis  nem az,  hogy bármely
      munkáltatónál  alkalmazott   minden  munkavállalónak  azonos
      munkáért azonos  bért  kell  kapnia,  hiszen  ez  esetben  a
      csődeljárás,  felszámolás   alatt  álló,   vagy  veszteséges
      vállalatnak alkotmányos  kötelessége lenne  ugyanolyan  bért
      fizetni  alkalmazottainak,   mint  a   nyereséges,   sikeres
      vállalkozás.  Ha az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elve azt
      jelentené, hogy  az alkalmazottnak  alkotmányos joga  van  a
      vállalkozás gazdasági helyzetére, piaci pozíciójára tekintet
      nélkül  azonos   természetű  munkáért  azonos  bérre,  ez  a
      gazdasági verseny szabadságának alkotmányos tételét sértené,
      eredményét   tekintve    pedig   a    piacgazdaságot   tenné
      működésképtelenné. A  különböző vállalkozások által fizetett
      eltérő bér  a  gazdasági  versenynek  ugyanis  egyik  fontos
      tényezője.

      Az Alkotmány  70/B. §-a  ezért  helyes  értelme  szerint  az
      általános diszkriminációtilalmat  megfogalmazó 70/A. §-nak a
      munka világára vonatkoztatott konkretizálása.

      II.   A külföldi  részvétellel működő  társaság kiemelése az
      anyagi érdekeltségi rendszerre vonatkozó szabályozás hatálya
      alól

      A VÁNYAtv.  10. §-ának  b )  pontja az  anyagi  érdekeltségi
      rendszer egyes kérdéseiről  szóló  84/1988.  ( XII. 15. ) MT
      rendelet ( a továbbiakban: R1. ) szabályai alapján számított
      összeget adóalapot növelő tételként határozta meg. Az R1. 1.
      § (2) bekezdés  c ) pontja  kivette  e rendelkezések hatálya
      alól a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha
      abban  a  külföldi  részesedés  aránya meghaladta a 20 -%ot,
      vagy az 5 millió Ft-ot.

      Az indítványozók  a belföldi és külföldi részvétellel működő
      társaságok        közötti        ilyen        különbségtétel
      alkotmányellenességének    utólagos     megállapítását    és
      megsemmisítését    kérték.     Álláspontjuk    szerint     a
      felülvizsgálni kért  rendelkezés az  Alkotmány 9. §, 70/A. §
      és 70/B. § rendelkezéseibe ütközik.

      Az    R1.     szabályait    az    adóköteles    bérnövekmény
      megállapításáról   szóló   178/1991.   ( XII. 29. )    Korm.
      rendelet  ( a továbbiakban: R2. ) hatályon kívül helyezte, a
      hatályos rendelkezésekben az indítványozók által sérelmezett
      különbségtétel (  figyelemmel a  TAtv. 2. § ( )   bek. -ében
      és az R2. 1. §-ában foglaltakra ) nem érvényesül.

      III.     Mindezekre  figyelemmel   az   Alkotmánybíróság   a
      rendelkező   rész    szerint   határozott.    Eljárása    az
      Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi  XXXII. törvény 1. § b )
      pontján,   30.  § (1)  bek. -én  és 40.   §-a  rendelkezésén
      alapul.
                             Dr. Sólyom László
                         az Alkotmánybíróság elnöke

             Dr. Ádám Antal                   Dr. Herczegh Géza
              alkotmánybíró                     alkotmánybíró

             Dr. Kilényi Géza                  Dr. Lábady Tamás
               alkotmánybíró                    alkotmánybíró

             Dr. Schmidt Péter                 Dr. Szabó András
              alkotmánybíró                     alkotmánybíró

                           Dr. Tersztyánszky Ödön
                               alkotmánybíró

                               Dr. Vörös Imre
                            előadó alkotmánybíró

                             Dr. Zlinszky János
                               alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        137/B/1991
        Date of the decision:
        .
        11/02/1992
        .
        .