A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által
országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő
ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése
tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján
meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 148/2010.
(III. 4.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
1. Magánszemélyek országos népszavazási kezdeményezés
tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az
Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) az
országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.
évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti
hitelesítés céljából.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt
arról, hogy az Országos Választási Bizottság elnökét a
miniszterelnök kezdeményezésére a köztársasági elnök
előterjesztésére az Országgyűlés válassza meg?”
Az OVB megállapította, hogy ugyanezen kérdés tekintetében
korábbi 297/2009. (VI. 23.) OVB határozatával hitelesítette az
aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely ellen kifogást
nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság — a kifogás nyomán —
9/2010. (I. 28.) határozatával az OVB határozatát
megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította. Az
Alkotmánybíróság e határozatában megállapította, hogy a
kérdésben foglalt tisztség betöltésének szabályozása az
Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezeti döntésnek
tekintendő. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában
foglalt tilalom nem pusztán a konkrét személyi döntésre, hanem
a döntés módját (szintjét) meghatározó törvényi rendelkezésre
is vonatkozik. A törvényen alapuló államszervezeti döntések,
így az OVB elnöke megválasztásának rendjére vonatkozó törvényi
szabályozás is az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjának
hatálya alá tartozó kérdés, így népszavazás tárgyát nem
képezheti.
Az OVB — az Alkotmánybíróság fenti határozatában foglaltakra
tekintettel — megállapította, hogy a kérdés az Alkotmány 28/C.
§ (5) bekezdés d) pontjában foglalt tilalomba ütközik, és az
aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését az Nsztv. 10.
§ b) pontja alapján megtagadta.
A kérdés kezdeményezői a választási eljárásról szóló 1997. évi
C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-a alapján kifogást
nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az OVBh. ellen, kérve
annak megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását.
Kifogásukat a következőkkel indokolták:
A kifogást tevők szerint az Alkotmánybíróság 9/2010. (I. 28.)
határozatának meghozatala során megsértette a Ve. 3. § d) és
e) pontjában foglaltakat, mert a népszavazás kezdeményezőit
nem értesítette a kifogást tevő beadványáról és nem tette
lehetővé, hogy arra jogorvoslati jogukkal élve észrevételeket
tegyenek.
A kifogást tevők arra is hivatkoztak, hogy — mivel a
hitelesíthetőség egyetlen korlátja a törvényesség, így — az
Alkotmánybíróság a kifogás elbírálása során „alkotmányossági
kontrollt” nem, csak „törvényességi kontrollt” gyakorolhat.
Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a 9/2010. (I. 28.)
AB határozattal szemben is alkotmányjogi panasznak van helye.
A kifogást tevők nem vitatják, hogy az Alkotmány 28/C. § (5)
bekezdés d) pontjában foglalt tilalmat az Országgyűlésnek
nemcsak az Alkotmányban kifejezetten rögzített hatáskörei
alapozzák meg, hanem az Országgyűlésnek egyéb törvényekben
foglalt személyi és szervezetalakítási hatáskörei is
beletartoznak. Úgy vélik azonban, hogy az OVB elnökének
választása nem tiltott tárgykör, mert nincs törvény, amely
szerint az OVB elnökét az Országgyűlés választja, ezért nem
tartozik az Alkotmányban tiltott kérdések közé.
Végül a kifogást tevők hivatkoznak arra is, hogy az OVB-t az
Alkotmánybíróság határozata az indokolás tekintetében nem,
csak az új eljárás lefolytatására való kötelezés tekintetében
köti. Utalnak továbbá a Ve. 21. § (1) bekezdésére, melyből azt
a következtetést vonják le, hogy az OVB tévesen hivatkozott a
9/2010. (I. 28.) AB határozatban kifejtett érvekre.
A kifogással érintett határozat a Magyar Közlöny 2010. évi 31.
számában, 2010. március 4-én jelent meg; a kifogás 2010.
március 18-án, vagyis a törvényes határidőn belül érkezett az
OVB-hez.
2. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a
határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a
hatáskörben jogorvoslati természetű. Ennek során az
Alkotmánybíróság — alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban — a beérkezett kifogás keretei között azt
vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt
kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB
az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak
és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002.
(XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342.]. Eljárása során az
Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és
rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB
határozat, ABH 1999, 251, 256.]
Az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és
a 9/2010. (I. 28.) AB határozatban foglaltakat is figyelembe
véve, az OVBh.-t helyes indokai alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB
határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Balsai istván
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály Dr. Bragyova András
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon Dr. Holló András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László Dr. Kovács Péter
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás Dr. Lévay Miklós
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla Dr. Stumpf István
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter Dr. Szívós Mária
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |