A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.22.065/2015/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (7100 Szekszárd, Tanya u 4.; a továbbiakban: indítványozó, szakszervezet) 2016. július 8-án jogi képviselője (Dr. Magyar Anikó; 7100 Szekszárd, Arany János u. 18.) útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amit az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására 2016. szeptember 6-án kiegészített.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé a Szekszárdi Törvényszék útján, és a Kúria Pfv.IV.22.065/2015/10. számú ítélete és az annak alapjául szolgáló ítéletek – a Szekszárdi Törvényszék 6.P.20.436/2013/41. számú ítélete és a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.054/2015/5. számú ítélete – alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz előzményeként az alapper felperese (a továbbiakban: volt szakszervezeti tag), aki korábban tagja volt az indítványozó rendőri szakszervezetnek, annak megállapítását kérve indított pert a szakszervezet ellen, hogy az egy, a honlapján megjelentetett írással megsértette személyiségi jogait.
[4] A Szekszárdi Törvényszék 6.P.20.436/2013/41. számú ítéletével megállapította, hogy az indítványozó honlapján közzétett írás több kijelentésével – így például azon állításával, miszerint a volt szakszervezeti tag sikkasztott – megsértette a volt szakszervezeti tag jó hírnevét.
[5] Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.054/2015/5. számú ítéletével kiegészítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a volt szakszervezeti tag ellen folytatott büntetőeljárás adataival, és az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva, a honlapon közzétett írás több pontja vonatkozásában megállapította a volt szakszervezeti tag jó hívnevének megsértését.
[6] A Pécsi Ítélőtábla a büntetőeljárásra tekintettel megállapította, hogy az indítványozó valótlanul állította, miszerint a volt szakszervezeti tag sikkasztott és e bűntett miatt bűnösségét a Békés Megyei Bíróság megállapította, továbbá szintén valótlan tény és nem az indítványozó véleménye a sikkasztás minősítő körülményeinek fennállására való hivatkozás, amelyek tekintetében sem az első-, sem a másodfokú büntető ítélet nem tartalmaz utalást. Azt is kimondta, hogy a valóságnak megfelelően közölte a perbeli írás, hogy a volt szakszervezeti tagot méltatlanság miatt kizárták az indítványozó rendőrségi szakszervezetből, illetve a büntetőeljárást vele szemben megszüntették, ezért jogsértés megállapításának e tekintetben nem volt helye.
[7] A jogerős ítélet ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[8] 1.2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában arra hivatkozott, hogy a támadott ítéletek sértik az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében, XV. cikk (2) bekezdésében, XXIV. cikk (2) bekezdésében, és XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglalt alapvető jogait.
[9] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
[10] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 27. §-ára alapozza, amely szerint alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[11] A Kúria ítélete ellen nincs helye fellebbezésnek, az indítvány tehát e tekintetben megfelel a törvényi feltételeknek.
[12] Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszát.
[13] A panaszos az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő az indítványt.
[14] Az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott feltételeknek az alábbiak szerint csak részben felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének lényegét és az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Megjelöli továbbá a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri annak megsemmisítését, illetve részben tartalmaz indokolást is arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
[15] 3. Az indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében, XXIV. cikk (2) bekezdésében, és XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglalt alapvető jogainak sérelmét alkotmányjogilag értékelhető indokolással nem támasztotta alá, ebben a körben kizárólag az első- és másodfokú bíróságok, illetve a Kúria eljárásával összefüggő bírálatát, kritikai észrevételeit adta elő. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz ezen részeiben az Abtv. 27. § a) pontjának, valamint az 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglaltaknak nem felel meg.
[16] 4. Az Abtv. 29. §-a az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további, alternatív jellegű tartalmi feltételeiként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az Alkotmánybíróság a formai követelményeknek megfelelő – az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének sérelmét állító – indítványrész tekintetében, a befogadhatóság tartalmi követelményeit vizsgálva az alábbi következtetésre jutott.
[17] Az indítványozó a szabad véleménynyilvánításhoz való jogának sérelmét abban látta megvalósulni, hogy az eljáró bíróságok a honlapján megjelent tájékoztató cikkel kapcsolatban nem voltak figyelemmel arra, hogy ott az indítványozó értékítéletéről és nem tények közléséről van szó, azaz a bíróságok az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát sértő módon nem választották szét a tényközlést és az abból levont véleményként megjelenő következtetést, értékítéletet. A véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog megsértésének alapja főként az, hogy az ítéleteket hozó bíróságok tévesen ítélték meg a közzétett cikk tartalmát, nem törődve a szövegösszefüggéssel sem, kiragadott szavakat, szószerkezeteket értékeltek személyiségi jogot sértőként.
[18] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, amely az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti. Ezzel összhangban az Alkotmánybíróság hatásköre az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálása során a bírói döntésben foglalt jogértelmezés alaptörvény-ellenességének, alapjogokkal való összhangjának vizsgálatára korlátozódik, és nem terjed ki a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára {lásd pl. 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]}. A tényállás megállapítása és az abban foglalt egyes tények jelentőségének megítélése, mérlegelése a rendes bíróságok feladata {lásd pl. 3359/2012. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [8]; 3365/2012. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [8]; 3037/2014. (III. 13.) AB határozat, Indokolás [29]–[30]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszok elbírálásakor töretlen a tekintetben, hogy a bíróságok ítéleteit csak akkor bírálja felül, ha azok az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt megsértik, és ezáltal a bírói döntés alaptörvény-ellenes lesz.
[19] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az indítványozó nem a Kúria ítéletében foglalt jogértelmezést, hanem az ügyben felmerült tények értékelését vitatja. Az indítvány valójában arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság a felmerült konkrét körülmények újbóli mérlegelésével állapítsa meg, hogy a volt szakszervezeti tag teljes körűen köteles tűrni az indítványozó által megjelentetett írás összes megnyilatkozását.
[20] A bírói döntések az ügy valamennyi körülményének mérlegelésével – különösen a büntetőbíróság jogerős ítéletének és az indítványozó honlapján megjelent írás kifogásolt állításainak összevetésével – jutottak arra a következtésre, hogy a konkrét esetekben az indítványozó megsértette a volt szakszervezeti tag személyiségi jogait. Az ügyben eljárt bíróságok tehát nem valamely, az indítványban kifejtettektől eltérő jogértelmezés, hanem a megállapított tényállásnak az indítványozóétól eltérő értékelése alapján jutottak az ismertetett eredményre. E mérlegelés felülbírálatára azonban az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre [hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság a 3016/2015. (I. 27.) AB végzésben].
[21] Az Alkotmánybíróság az indítványnak a szabad véleménynyilvánításhoz való jogra hivatkozó érvei alapján nem észlelt olyan értelmezési hibát, amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet valószínűsítene, továbbá az indítványozó állításai nem vetnek fel az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
[22] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy mivel az alkotmányjogi panasz nem felel meg részben az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában, részben pedig az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |