Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) 5. § (1)-(2) bekezdése, a 11. §-ának (1) bekezdése, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. § (1)-(2) bekezdése és a Kúria Mfv.III.10.672/2016/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozatában az indítványozó felperes szolgálati járandóságként folyósított nyugdíját szüneteltette, mert az elérte a Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerinti keretösszeget. Az indítványozó a másodfokú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, majd a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
Az indítványozó a bírói eljárásban alkalmazott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességét állítja. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések ellentétben állnak az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, a jogállamiságból származó jogbiztonság követelményével, sértik a bizalomvédelemből fakadó követelményeket, a szerzett jogok alaptörvényi védelmét, nem felelnek meg továbbá az Alaptörvény XV. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint sértik az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való jogot.
A Knymt. támadott rendelkezései a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdései megfelelő alkalmazását írja elő (szolgálati járandóság kereseti korlátozása). Álláspontja szerint az utaló szabállyal előírt kereseti korlátozás a járulékfizetéssel megalapozott, ellenérték fejében szerzett jog elvonását valósítja meg (szolgálati járandóság kifizetésének felfüggesztése), amely sérti a jogbiztonság, az előreláthatóság és a kiszámíthatóság követelményét. Álláspontja szerint továbbá a szabályozás nem áll arányban a nyugdíjrendszer racionalizálásához fűződő alkotmányos érdekkel, adott esetben a tualjdonhoz való alapvető jog sérelmével járhat, és tekintettel arra, hogy személyi hatálya csak meghatározott személyi körre terjed ki, a diszkrimináció tilalmába ütközik.
. |