Hungarian

Ügyszám: .	987/B/1990
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 987/B/1990. AB határozat .

ABH oldalszáma: 1991/527 .

A döntés kelte: Budapest, 07/09/1991 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:              A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! Az  Alkotmánybíróság  jogszabály  alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítvány tárgyában meghozta a következő                       határozatot: Az  Alkotmánybíróság   a   népszavazásról   és   a   népi kezdeményezésről   szóló    1989.   évi   XVII.   törvény módosításáról és  kiegészítéséről  rendelkező  1990.  évi XLVI. törvény  1., 2.,  és 6. §-a alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó  indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.                         Indokolás                            I. Retkes Illés  indítványában a  népszavazásról és  a  népi kezdeményezésről  szóló   1989.  évi   XVII.  törvény  (a továbbiakban:  Ntv.)   módosításáról  és  kiegészítéséről rendelkező  1990.  évi  XLVI.  törvény  (a  továbbiakban: Ntvm.)  1.,   2.  és   6.   §-ában   foglalt   kiegészítő rendelkezések alkotmányellenességének  megállapítását  és azok   visszaható    hatályú    megsemmisítését    kérte. Álláspontja   szerint   ugyanis   az   Ntvm.   kifogásolt rendelkezései  alapján   egyes  megjelölt   helyeken   az aláírásgyűjtési tilalom elrendelése (1. §), valamint az e tilalom     megszegésének      esetére      megállapított jogkövetkezmények (2.  § és  6. §)  alkotmányos alapjogok sérelmével járnak. Indítványozó   az    Ntvm.   1.   §-ával   összefüggésben megengedhetetlennek  tartja,   hogy  az  állampolgárok  - különösen a munkahelyükön - ne nyilváníthassanak szabadon véleményt  a  népszavazás  és  a  népi  kezdeményezés  (a továbbiakban: népszavazás) támogatásával kapcsolatban is. Ez a korlátozás sérti az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében megállapított szabad  véleménynyilvánítás alapvető jogát. A  megállapított   tilalom  indokolatlan   is,   mert   a véleménynyilvánítás adott  helyen nem  kötelező,  így  az állampolgár   döntésére    bízható,    hogy    e    jogát befolyásmentesen hol  gyakorolhatja. Utalt  arra is, hogy az indokolásban  foglaltakra  figyelemmel  a  tilalmazott helyek körének  megállapítása sem  fogadható el,  mert  a véleménynyilvánítást  befolyásolható   "egyéb   függőségi viszonyok" más  esetekben is  fennállhatnak.  Álláspontja szerint az  Ntvm. 1.  §-a ellentétes az Alkotmány 70/A. § (1) és  (3) bekezdésével is, mert a megállapított tilalom szerinti megkülönböztetés kifejezetten hátrányos a falvak és  a   kisvárosok  tekintetében,   ahol  a   munkahelyek többnyire   a   társadalmi   érintkezés   színterei   is. Kifejtette  továbbá,   hogy  az   Alkotmány  64.   §-ában megállapított  alapvető   jogra  vonatkozó   előírást  az Országgyűlés elé  terjeszthető kérelmeknél is irányadónak kell  tekinteni,   ezért  azt  a  népszavazás  esetén  is alkalmazni kell. Mindezekre tekintettel szerinte az Ntvm. 6. §-a ellentétes az Alkotmány 70/A. § (2) bekezdésével.                            II. Az  Alkotmánybíróság   az   indítványban   megfogalmazott kérelmet az  alábbiak miatt nem fogadta el. 1. Az Ntv. 1. §-ának az  Ntvm. kifogásolt  1. §-ával  kiegészített  (4) bekezdése alapján  nem gyűjthető  aláírás munkahelyen  és munkaviszonyból   fakadó    munkavégzési    kötelezettség teljesítése  közben;   fegyveres  erőknél   és  fegyveres testületeknél szolgálati  viszonyban lévő  személyektől a szolgálati helyen  vagy  szolgálati  feladat  teljesítése közben; tömegközlekedési eszközön; egészségügyi intézmény betegellátó részlegében. Az Ntv.  21 §-ának  az Ntvm.  2. §-ával megállapított (3) bekezdése  szerint  az  1.  §  (4)  bekezdésében  foglalt tilalom megszegésével  gyűjtött aláírások  érvénytelenek. Az Ntvm.  6. §-a  pedig a  szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt 103/B. §-al egészítette ki, amely szerint aki a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. tv. 1. § (4) bekezdésében megállapított tiltott helyen, népi  vagy népszavazás kezdeményezés támogatására aláírást gyűjt,  húszezer forintig  terjedő pénzbírsággal sújtható. 2. A  népszavazás  alkotmányos  joga  az  Alkotmánynak  a népfelség elvét  megállapító 2.  § (2) bekezdésén alapul. Ez a  rendelkezés megállapítja,  hogy a népszuverenitás a népképviselet  útján   és   közvetlenül   érvényesül.   A népszavazás   tehát    a   közvetlen   hatalomgyakorlásra vonatkozó    alkotmányos    jog    gyakorlásának    egyik megvalósulási alakzata.  Az  Alkotmány  a  népszavazáshoz való jogot  ugyan nem az alapvető jogokat tartalmazó XII. fejezetében   szabályozza,   hanem   azt   az   általános rendelkezések körében  biztosítja, de  nyilvánvalóan -  a választójoghoz hasonlóan  -  alapvető  jogként  részesíti alkotmányos védelemben.  A népszavazás  alapvető  jogának szabályait pedig  - az  Alkotmány 8. § (2) bekezdése és a 19. §  (5) bekezdése  alapján -  külön törvény  állapítja meg. Az Alkotmány  61. § (1) bekezdésében megállapított szabad véleménynyilvánítás  joga   azt   jelenti,   hogy   bárki gondolatát, meggyőződését  szabadon  formálhatja  és  azt megfelelő keretek  között kinyilváníthatja.  Az Alkotmány 64. §-a pedig a petíciós jogot szabályozza, amely szerint mindenkinek joga  van arra,  hogy egyedül  vagy  másokkal együttesen írásban  kérelmet vagy  panaszt terjesszen elő azokhoz az  illetékes  állami  szervekhez,  amelyeknek  a külön jogszabályok  által  megállapított  egyik  alapvető funkciója azok elbírálása és orvoslása. A népszavazás  azonban  -  az  indítványban  foglaltaktól eltérően -  nem  a  fenti  alkotmányi  előírások  szerint minősülő  véleménynyilvánítás,   illetőleg  kérelem  vagy panasz, hanem  a népfelség alkotmányos alapelvéből fakadó közvetlen hatalomgyakorlás.  Mivel a  népszavazás  tárgya általában az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés, így a    törvényhozó     hatalom    külső    befolyásolására, ellenőrzésére és esetleg korlátozására is alkalmas. 3. Az indítvány szempontjából  a fentieket  követően  azt  kell vizsgálni, hogy az Ntvm. kifogásolt szabályai sértik-e az Alkotmány  egyéb   rendelkezéseit.   Az   Ntv.   1.   §-a megállapítja  a   népszavazás  jogát   és  annak   néhány garanciális elemét. E rendelkezések szerint a népszavazás az    állampolgároknak,    illetve    az    állampolgárok közösségének  alkotmányos  joga  és  ennek  keretében  az aláírásgyűjtés (közterületen  is), az  ezzel  kapcsolatos szervezőmunka,   valamint   a   népszavazás   támogatása, indítványozása  is   e  jog   alkotmányos   gyakorlásának minősül. Az  e rendelkezést  kiegészítő Ntvm. sérelmezett 1. §-a  e jogokkal  összefüggő korlátozó előírást állapít meg  azzal,   hogy  bizonyos   felsorolt  helyeken  tilos aláírást  gyűjteni.   E  tilalom   bevezetésének  okát  a törvényjavaslat miniszteri  indokolása abban  jelöli meg, hogy  "a   munkahelyi  és   egyéb   függőségi   viszonyok lehetetlenné  teszik,  hogy  az  állampolgárok  szabadon, hatalmi  befolyástól   mentesen  döntsenek   arról,  hogy támogatnak e  egy népszavazási vagy népi kezdeményezést". A népszavazáshoz  való jog alkotmányos alapjog, azonban e jogot sem lehet minden korlátozástól mentesnek tekinteni. Az Alkotmány  8. §  (2) bekezdésében  foglalt előírás  az alapvető jog lényeges tartalmának korlátozását tiltja. Az Alkotmánybíróság   gyakorlata    szerint    az    alapjog tartalmának    alkotmányellenes     korlátozása     akkor állapítható meg,  ha a  korlátozás nem szükségszerű és az elérni  kívánt   cél  fontosságával   nem  áll   arányban [20/1990.  (X.4.)   AB   és   a   7/1991.   (II.28.)   AB határozatok].  Az   Ntvm.   1.   §-a   a   népszavazással kapcsolatos jogok korlátozását csak rendkívül szűk körben állapítja  meg.   Az  Alkotmánybíróság   szerint   ez   a korlátozás -  a népszavazás tisztaságához, befolyásmentes gyakorlásához fűződő  alapvető  érdekekre  tekintettel  - indokolt mértékű  és arányos, ezért nem jár a népszavazás alapvető  jogának   lényeges,  az   Alkotmány  8.  §  (2) bekezdésébe ütköző  sérelmével. A támadott korlátozás nem sérti   az    Alkotmány   70/A.    §   (1)   bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció  tilalmát sem.  Az Ntvm. 1. §-a az aláírásgyűjtési tilalom helyeit, illetőleg eseteit a korlátozás  indokolt céljával  összefüggésben  és  ezen belül is  csak a feltétlenül szükséges körben állapította meg. A  tilalmazott esetekre pedig az érintett alanyi kör tekintetében olyan  egyforma korlátozást tartalmaz, amely nem   sérti    az   Alkotmány    diszkriminációt    tiltó rendelkezését. A fentiekre figyelemmel az Ntvm. 1. §-ával összefüggésben az indítványban  megfogalmazott  alkotmányellenesség  nem áll fenn.  Nem  állapítható  meg  alkotmányellenesség  az Ntvm.-nek az  e rendelkezésen  alapuló 2.  és  6.  §-ában meghatározott  érvénytelenség,   illetve   szabálysértési szankció tekintetében  sem.  Az  aláírásgyűjtési  tilalom megszegése jogellenes  cselekménynek minősül, így ahhoz a jogalkotó   megalapozottan    fűzi   az    érvénytelenség jogkövetkezményét. A  törvényhozó jogkörébe  tartozik  az is, hogy  a jogellenes  cselekményt -  annak társadalomra veszélyességére    tekintettel     -     szabálysértésnek nyilvánítson (1968.  évi I.  törvény 1. §-a). Az Ntvm. 6. §-a által  megállapított szabálysértés  - az indítványtól eltérően -  nem áll  összefüggésben az  Alkotmány 70/A. § (2) bekezdésében  foglalt előírással,  amely  szerint  az embereknek a  70/A. §  (1) bekezdése  szerinti  bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. Mindezek alapján  az indítvány  nem megalapozott és ezért azt az Alkotmánybíróság elutasította.                     Dr. Sólyom László                az Alkotmánybíróság elnöke                      Dr. Ádám Antal                   előadó alkotmánybíró                     Dr. Herczegh Géza                       alkotmánybíró       Dr. Lábady Tamás              Dr. Schmidt Péter         alkotmánybíró                 alkotmánybíró       Dr. Szabó András          Dr. Tersztyánszky Ödön         alkotmánybíró                alkotmánybíró        Dr. Vörös Imre              Dr. Zlinszky János         alkotmánybíró                 alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	987/B/1990
Date of the decision: .	07/09/1991
.
.