Hungarian
Ügyszám:
.
823/B/1994
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 19/1995. (III. 28.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1995/100
.
A döntés kelte: Budapest, 03/20/1995
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                   A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

         Az Alkotmánybíróság  önkormányzati rendeleti  előírások
    alkotmányellenességének   utólagos   vizsgálatára   irányuló
    indítvány alapján meghozta a következő

                            határozatot

         Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  Nagylóc Község
    Önkormányzatának  az  önkormányzat  szervezeti  és  működési
    szabályzatáról szóló, többször módosított 1/1990. ( XII.7. )
    rendelete 26. § (1) bekezdése és a 26/A. § alkotmányellenes,
    ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.

         Az  Alkotmánybíróság   ezt  a   határozatát  a   Magyar
    Közlönyben közzéteszi.
                               Indokolás

                                   I.

           1.  Nagylóc  Község  Önkormányzatának  az  önkormányzat
      szervezeti és  működési  szabályzatáról  szóló,  a  18/1993.
      ( XII.  17. )  rendelettel módosított  1/1990.   ( XII. 7. )
      rendelete ( a továbbiakban :  Ör. ) 26. § (1) bekezdése és a
      26/A. § a következő előírásokat tartalmazza.

           "26. §  (1) a)  A helyi  választópolgárok - a zárt ülés
      kivételével    -    betekinthetnek    a    képviselőtestület
      előterjesztéseibe és az ülés jegyzőkönyveibe.

      Ennek érdekében az ülés teljes anyagát 8 napon belül a helyi
      Polgármesteri Hivatalban e feladat ellátására a jegyző által
      megbízott dolgozónál  el kell  helyezni, az  ülést követő 60
      napig.

           b) A jogosult választópolgárok a jegyzőkönyvi anyagot a
      meghatározott határidőn  belül a  hivatalban  ügyfélfogadási
      időben tanulmányozhatják  hivatali dolgozó  jelenlétében.  A
      választópolgár  a   jegyzőkönyv   épségéért   anyagilag   és
      büntetőjogilag felel, melyre a figyelmét előzetesen fel kell
      hívni.

           c)   A   jegyzőkönyvből   fénymásolat   készítése   nem
      engedélyezhető.

           d) A  helyi választópolgár írásbeli kérelmére az általa
      megjelölt jegyzőkönyvi  oldalakat a  hivatal 15  napon belül
      hiteles másolatban elkészíti és megküldi az állampolgárnak -
      feltéve, ha  az ügyfél  előzetesen kifizeti  az illetékekről
      szóló jogszabályban meghatározott másolási díjat, valamint a
      kérelem általános illetékét. "

           "26/A.  §  (1)  Az  állampolgárok  a  képviselőtestület
      nyilvános üléseiről  készült magnófelvételt  az ülést követő
      egy éven  belül a  Polgármesteri Hivatalban - ügyfélfogadási
      időben   -    térítés   ellenében    meghallgathatják.    Az
      elhangzottakat    jegyzetelhetik,     a    köz     érdekében
      felhasználhatják.

      Nyilatkozatok,  személyes   megnyilvánulások  publikálásához
      azonban az érintett személyek hozzájárulása szükséges.

           (2) Magnó hangfelvétel átmásolása nem engedélyezhető.

           (3) A  magnó  hangfelvétel  meghallgatások  alapdíja  a
      mindenkor  érvényes   általános  eljárási  illeték  összege,
      melyet az állampolgárnak előre kell megfizetnie. "

           2. Az indítványozó az Ör. idézett szabályozása bizonyos
      előírásai    törvényellenességének     megállapítását     és
      megsemmisítését kezdeményezte.

      Álláspontja szerint az Ör. 26. § (1) bekezdése korlátozza az
      Alkotmány 61.  § (1) bekezdésében védett, a közérdekű adatok
      megismeréséhez  való   jogot,  mivel   a   képviselőtestület
      előterjesztéseibe és  jegyzőkönyveibe való  betekintést csak
      az ülést  követő 60  napig teszi  lehetővé. Az  indítványozó
      az    Alkotmány     70/A.    §-ában     tiltott    hátrányos
      megkülönböztetésnek, valamint  a személyes adatok védelméről
      és a  közérdekű  adatok  nyilvánosságáról  szóló  1992.  évi
      LXIII. törvény  ( a  továbbiakban :  Avtv. ) 19. § (1) - (3)
      bekezdése  megsértésének   tekintette,   hogy   a   támadott
      előírások szerint  az említett  dokumentumokat csak  a helyi
      választópolgár tanulmányozhatja.

           Az indítványozó  az Ör.  26. §  (1) bekezdés b) pontját
      azért  kifogásolta,   mivel  az   a)  pontban  meghatározott
      személyek, az  ott megállapított  határidőn belül  kizárólag
      hivatali   dolgozó    jelenlétében   tekinthetnek    be    a
      képviselőtestületi előterjesztésekbe  és jegyzőkönyvekbe. Az
      indítvány arra is utalt, hogy az Ör.-ben "a választópolgár a
      jegyzőkönyv épségéért  anyagilag  és  büntetőjogilag  felel,
      melyre a figyelmét előzetesen fel kell hívni" rendelkezés az
      emberi méltóságot  megalázó  elbánás,  amely  ellentétes  az
      Alkotmány 54. § (2) bekezdésével.

           Az  indítványozó  sérelmezte  azt  a  rendelkezést  is,
      amely  szerint   a  képviselőtestületi   ülésről   készített
      hangfelvételről elhangzottakat  kizárólag  a  köz  érdekében
      lehet felhasználni.

            Az  indítványozó szerint  az Ör. 26/A. § (1) bekezdése
      az Avtv.  19. §  (1) -  (3) bekezdését,  valamint a  Polgári
      Törvénykönyvről  szóló   1959.   évi   IV.   törvény   (   a
      továbbiakban :   Ptk ) 80. § (1) bekezdését sértve írta elő,
      hogy  a   képviselőtestület  nyilvános   ülésén   elhangzott
      nyilatkozatok, személyes  megnyilvánulások publikálásához az
      érintett személyek hozzájárulása szükséges.

           Az indítványozó úgy vélekedett, hogy az Ör. 26/A. § (2)
      bekezdése  az  Alkotmány  61.  §  (1)  bekezdésébe  ütközik,
      ugyanis nem  teszi  lehetővé  a  képviselőtestületi  ülésről
      készült hangfelvétel  átmásolását. E  § (3) bekezdését azért
      támadta   az   indítványozó,   mivel   az   a   hangfelvétel
      meghallgatását díjfizetéshez  köti, s  ezáltal  a  közérdekű
      adat  megismerését  az  Alkotmány  70/A.  §  (1)  bekezdése,
      valamint az  illetékekről szóló  1990.  évi  XCIII.  törvény
      sérelmével a vagyoni helyzettől teszi függővé.

                                  II.

           Az  Alkotmánybíróság   a  rendelkező   részben  foglalt
      döntését a következőkkel indokolja.

           1. A  közérdekű adatok megismerhetősége alapvető emberi
      jog. Az  Alkotmány 61. § (1) bekezdése ugyanis előírja, hogy
      "a Magyar  Köztársaságban  mindenkinek  joga  van  a  szabad
      véleménynyilvánításra,  továbbá   arra,  hogy   a  közérdekű
      adatokat megismerje,  illetőleg terjessze".  E jog tartalmát
      az Alkotmánybíróság  a 32/1992.   ( V. 29. ) AB határozatban
      (  ABH  1992,  182,  187.  )  értelmezte  és  többek  között
      megállapította, hogy "a közérdekű információkhoz való szabad
      hozzáférés  lehetővé   teszi  a   választott  népképviseleti
      testületek,   a    végrehajtó   hatalom,    a   közigazgatás
      jogszerűségének és  hatékonyságának  ellenőrzését,  serkenti
      azok demokratikus  működését. A közügyek bonyolultsága miatt
      a közhatalmi  döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt
      állampolgári  ellenőrzés   és  befolyás   csak  akkor  lehet
      hatékony, ha  az  illetékes  szervek  felfedik  a  szükséges
      információkat".  ( ABH 1992, 183-184. )

           Az Alkotmány  42. §  második mondata  úgy  rendelkezik,
      hogy "a  helyi önkormányzás  a  választópolgárok  közösségét
      érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi
      közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása". A 44. §
      (1) bekezdése  szerint pedig  "a  választópolgárok  a  helyi
      önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján,
      illetőleg helyi népszavazással gyakorolják".

           A már említett AB határozat szerint "a fenti értelemben
      funkcionáló önkormányzáshoz  mellőzhetetlen, hogy a polgárok
      az önkormányzat  döntéseiről, működéséről tájékozódhassanak.
      Az  önkormányzatnak  kötelessége,  hogy  lehetővé  tegye  az
      önkormányzati  testületek,   különösen  a  képviselőtestület
      eljárásának és  határozatainak megismerését".   (  ABH 1992,
      184 )
           Az Alkotmánybíróság említett határozatának közzétételét
      követően alkotta meg az Országgyűlés az Avtv.-t, amelynek az
      indítványban is hivatkozott 19. §-a a következőket állapítja
      meg".

           " (1)  Az állami  vagy  helyi  önkormányzati  feladatot
      ellátó szerv és személy ( a továbbiakban együtt :  szerv ) a
      feladatkörébe tartozó  ügyekben - ideértve a gazdálkodásával
      kapcsolatos ügyeket  is -  köteles elősegíteni a közvélemény
      pontos és gyors tájékoztatását.

           (2) Az  (1) bekezdésben  említett szervek  rendszeresen
      közzé-   vagy    más   módon    hozzáférhetővé   teszik    a
      tevékenységükkel kapcsolatos  legfontosabb - így különösen a
      hatáskörükre, illetékességükre,  szervezeti felépítésükre, a
      birtokukban  lévő   adatfajtákra  és  a  működésükről  szóló
      jogszabályokra vonatkozó - adatokat.

           (3) Az  (1)  bekezdésben  említetteknek  lehetővé  kell
      tenniük, hogy  a kezelésükben  lévő közérdekű  adatot  bárki
      megismerhesse, kivéve,  ha az  adott törvény alapján az arra
      jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította,
      továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot -
      az adatfajták meghatározásával - törvény
           a) honvédelmi;
           b) nemzetbiztonsági;
           c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési;
           d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;
           e) külügyi  kapcsolatokra,   nemzetközi  szervezetekkel
              való kapcsolatokra;
           f) bírósági            eljárásra            tekintettel
              korlátozza. "

           Az Avtv.  2. §  3. pontja szerint e törvény alkalmazása
      során közérdekű  adat "az  állami vagy  helyi  önkormányzati
      feladatot ellátó  szerv kezelésében  lévő, a  személyes adat
      fogalma alá  nem eső és a törvényben meghatározott kivételek
      körébe nem tartozó adat".

           2. Az  Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése előírja, hogy "a
      helyi   képviselőtestület    a   feladatkörében   rendeletet
      alkothat, amely  nem  lehet  ellentétes  a  magasabb  szintű
      jogszabállyal".

           A helyi  önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
      ( a továbbiakban :  Ötv. ) 16. § (1) bekezdése megállapítja,
      hogy "a  képviselőtestület a  törvény által nem szabályozott
      helyi  társadalmi  viszonyok  rendezésére,  továbbá  törvény
      felhatalmazása alapján,  annak végrehajtására  önkormányzati
      rendeletet alkot".

           Az Avtv.  1. §  (2) bekezdése  viszont úgy rendelkezik,
      hogy az "e törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet,
      ha azt e törvény kifejezetten megengedi". Az Avtv. azonban a
      helyi önkormányzat  számára  nem  teszi  lehetővé  közérdekű
      adatai  nyilvánosságának   a  törvényitől   eltérő  tartalmú
      szabályozását. A  képviselőtestületi  előterjesztések  és  a
      jegyzőkönyv nyilvánosságára  vonatkozóan az  Ötv. 17.  § (3)
      bekezdése azt  írja elő,  hogy "a  választópolgárok - a zárt
      ülés  kivételével   -  betekinthetnek   a  képviselőtestület
      előterjesztésébe  és   ülésének  a  jegyzőkönyvébe.  A  zárt
      ülésről külön  jegyzőkönyvet kell  készíteni". Az  Ör. 26. §
      (1) bekezdés  a) pontjának  előbbiekben idézett rendelkezése
      viszont kizárólag  a helyi  választópolgárok  számára  teszi
      lehetővé   a    képviselőtestületi    dokumentumokba    való
      betekintést. Ez a rendelkezés minden más érdeklődőt kizár az
      önkormányzat közérdekű  adatai megismeréséből, ezáltal sérti
      az  Alkotmány   61. §  (1) bekezdését és ellentétes az Avtv.
      19. §-ában,  valamint az Ötv. 17. § (3) bekezdésében foglalt
      szabályozással.

           Hasonló okok  miatt alkotmányellenes  az Ör.  26. § (1)
      bekezdés b)  pontjában a  "jogosult"  választópolgárra  való
      utalás.

           Az Ör.  26. § (1) bekezdés a) pontjának második mondata
      szerint a  képviselőtestületi ülések teljes anyagát 60 napig
      kell elhelyezni az ezzel megbízott dolgozónál. E bekezdés b)
      pontjának   első    mondata   szerint   pedig   a   jogosult
      választópolgárok az  említett dokumentumokat az ülést követő
      60  napig   tanulmányozhatják.  Az   önkormányzat  közérdekű
      adataiba való  betekintést  az  Avtv.  és  az  Ötv.  időbeli
      meghatározás  nélkül  biztosítja.  Az  Ör.-nek  az  említett
      iratok  megismeréséhez   való  jog   gyakorlásának   időbeli
      korlátozását   tartalmazó    előírásai    ezért    ugyancsak
      ellentétesek az  Alkotmány, az Avtv. és az Ötv. már említett
      rendelkezéseivel.

           3. Az  indítványozó azt is sérelmezte, hogy az Ör. csak
      hivatali   dolgozó    jelenlétében    teszi    lehetővé    a
      képviselőtestületi ülések  dokumentumainak  tanulmányozását.
      Ezt az  előírást, valamint az Ör. 26. § (1) bekezdés b) pont
      második  mondatát   az  Alkotmány   54.  §   (1)   bekezdése
      megsértésének és megalázó elbánásnak minősítette.

           Az Alkotmány 54. §-a a következőket írja elő.
           " (1)   A   Magyar   Köztársaságban   minden   embernek
      veleszületett joga  van az élethez és az emberi méltósághoz,
      amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

           (2) Senkit  nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen,
      megalázó elbánásnak  vagy büntetésnek alávetni, és különösen
      tilos emberen  a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos
      kísérletet végezni. "

           Az Alkotmánybíróság  már több  határozatában értelmezte
      az emberi  méltóság fogalmát.   [  8/1990.   ( IV.  23. ) AB
      ( ABH  1990 42,  45. ), 34/1992.  ( VI. 1. )  AB ( ABH 1990,
      88, 114.), 34/1992. ( VII. 1. ) AB ( ABH 1992, 192, 203. )].

           Az utóbb  említett döntés  hivatkozott a  Ptk 75. § (1)
      bekezdésére,  amely   "mindenkit  arra   kötelez,   hogy   a
      személyhez fűződő  jogokat tiszteletben  tartsa, s kimondja,
      hogy   e    jogok   a   törvény   védelme   alatt   állnak".
      ( ABH 1992, 197. )

           Az  Ör.   -  azáltal,   hogy  az   önkormányzati   ülés
      jegyzőkönyve megóvásának, illetve tanulmányozásának módjáról
      rendelkezett -  nem sértette meg az emberi méltóság védelmét
      biztosító alkotmányi és törvényi rendelkezéseket.

           Az Alkotmánybíróság  álláspontja szerint  az Ör.  26. §
      (1) bekezdés  b) pontja  első mondatában a "hivatali dolgozó
      jelenlétében" szövegrész és e pont második mondata önmagában
      véve    ugyan    nem    alkotmányellenes,    de    azt    az
      alkotmányellenesnek   minősített    rendelkezésekkel    való
      összefüggései miatt szintén meg kellett semmisíteni.

           4.     Az      Alkotmánybíróság     e     határozatában
      alkotmányellenesnek nyilvánította  az Ör. 26. § (1) bekezdés
      a) pontjában  foglalt rendelkezését,  amely az iratokba való
      betekintést    kizárólag     a    helyi    választópolgárnak
      biztosította. Mindezek  alapján az  Alkotmánybíróság az  Ör.
      26. §  (1) bekezdés  d) pontjában a "helyi" választópolgárra
      utaló szövegrészt  is a közérdekű adatok megismeréséhez való
      alkotmányos alapjog sérelmének tekintette.

           5. Az  Avtv. 20.  §-a (1)  - (3)  bekezdése a következő
      rendelkezéseket tartalmazza.

           "  (1)   A  közérdekű   adat   megismerésére   irányuló
      kérelemnek az  adatot  kezelő  szerv  a  kérelem  tudomására
      jutását követő  legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15
      napon belül,  közérthető formában  tesz eleget.  Az adatokat
      tartalmazó  dokumentumról   vagy   dokumentumrészről   annak
      tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a
      kérelmező másolatot kérhet.

           (2)  A   kérelem  megtagadásáról   -  annak  indokaival
      együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.

           (3) A  közérdekű adat  közléséért az  adatkezelő  szerv
      vezetője -  legfeljebb a  közléssel  kapcsolatban  felmerült
      költség  mértékéig   -  költségtérítést  állapíthat  meg.  A
      kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell. "

           Az idézett  előírásból megállapítható, s az e határozat
      II. fejezet  2. pontjában  vázoltakból is  kitűnik,  hogy  a
      nagylóci  önkormányzat   a  képviselőtestületi  dokumentumok
      megismerését   ugyancsak   alkotmányellenesen   szabályozta,
      amikor az ülésről készített hangfelvétel meghallgatását csak
      az ülést  követő egy  éven belül, azaz időbeli korlátozással
      tette lehetővé.

           6.  Az   indítványozó  azt   is  kifogásolta,   hogy  a
      magnófelvétel meghallgatása  térítés ellenében  történhet, s
      az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése sérelmére hivatkozott.

           Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott
      az Alkotmány 70/A. §-ának értelmezésével.

           A 61/1992.   (  XI. 20. ) AB határozat ( ABH 1992, 280,
      283. )  megállapította, hogy  "a jogegyenlőség lényege, hogy
      az állam,  mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő
      elbánást biztosítani  a területén  tartózkodó minden személy
      számára.  Ebben  az  összefüggésben  nem  tehet  különbséget
      közöttük faj,  szín, nem,  nyelv, vallás, politikai vagy más
      vélemény,  nemzeti   vagy  társadalmi   származás,  vagyoni,
      születési vagy egyéb helyzet szerint".  ( ABH 1991, 281. )

           Az Ör.  azonban ilyen  különbségtételt  nem  tartalmaz,
      amikor a  közérdekű adat  megismerését  térítés  fizetéséhez
      köti.   Az Alkotmánybíróság  álláspontja szerint  ezért ez a
      szabályozás önmagában véve nem alkotmányellenes.

           Az Avtv. idézett 20. § (3) bekezdése pedig kifejezetten
      lehetővé  teszi,   hogy   az   adatközlő   igényelhesse   az
      adatközléssel kapcsolatban  felmerült költség  megtérítését.
      Garanciális rendelkezésként állapítja meg azonban e törvény,
      hogy a  költségtérítés mértéke  az  adatközléssel  felmerült
      költségeket  nem   haladhatja  meg,   valamint   azt,   hogy
      a  kérelmező  kérésére  a  költség  összegét  előre  közölni
      kell.   Az    Ör.   26/A.    §   (3)   bekezdése,   valamint
      - azonos okok alapján - a 26. § (1) bekezdés d) pont második
      fordulata   azért    alkotmányellenesek,   mivel    ezek   a
      rendelkezések a térítés összegét nem a vázoltaknak megfelelő
      mértékben, hanem az Avtv. 20. § (3)  bekezdésében  foglaltak
      sérelmével határozták meg.

           7. Az  indítvány az  Ör.-t azért is támadta, mivel az a
      közérdekű adatok  felhasználását kizárólag  a köz  érdekében
      teszi lehetővé.

      Az Avtv. nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely a
      közérdekű adatok  megismerését célhoz kötötté teszi. Ezáltal
      a szabályozás  megengedi azt  is, hogy a kérelmező ne csupán
      közérdekből, hanem  pl. saját  jogos érdekei  érvényesítése,
      vagy csoportérdek  megvalósítása  céljából  kezdeményezze  a
      közérdekű adat  megismerését. Az  Avtv. szerint  a közérdekű
      adatot kezelő  szerv  nem  jogosult  az  adatkérés  céljának
      vizsgálatára sem.

           Az  Avtv.   a  közérdekű  adatok  megismerését  "bárki"
      számára lehetővé  teszi, az Ötv. idézett 17. § (3) bekezdése
      pedig a  képviselőtestületi dokumentumba  való betekintést a
      választópolgárok számára biztosítja,  a felhasználást érintő
      korlátozás nélkül.

      Az Alkotmány  61. § (1) bekezdése nemcsak a közérdekű adatok
      megismeréséhez, hanem  ezeknek az adatoknak a terjesztéséhez
      való jogot  is biztosítja.  A közérdekű  adatok  terjesztése
      egyaránt  jelentheti   az  adatok   köz,  illetve  magáncélú
      megismertetését és felhasználását.

           Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 26/A. § (1)
      bekezdését amiatt  is alkotmányellenesnek  tekintette, mivel
      az abban  foglalt rendelkezés  a képviselőtestület nyilvános
      üléséről  rögzített  hangfelvételről  megismerhető  adatokat
      csak "a köz érdekében" engedte felhasználni.

           8. Az  Ör. 26/A.  § (1)  bekezdés  harmadik  mondata  a
      képviselőtestületi    ülésen    elhangzott    nyilatkozatok,
      személyes  megnyilvánulások   publikálásához   az   érintett
      személyek hozzájárulását igényli.

           Az Ötv.  17. §  (3) bekezdése a képviselőtestület ülése
      jegyzőkönyvét minden  tartalmi  és terjedelmi korlát  nélkül
      (így nyilvános ülés esetén  az ott elhangzott "nyilatkozatok
      és személyes  megnyilvánulások" szövegét is ) betekinthetővé
      nyilvánítja.

      A Ptk 80. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy képmás
      és   hangfelvétel   nyilvánosságra   hozatalához   nyilvános
      közszereplés  estében  nincs  szükség  az  érintett  személy
      hozzájárulásához. Az  említett törvényi  rendelkezésekből az
      következik,  hogy   a  nyilvános  képviselőtestületi  ülésen
      -   mint   nyilvános   közszereplés   során   -   elhangzott
      nyilatkozatok  és   személyes   megnyilvánulások   közérdekű
      adatokká váltak. Ezért az Ör. alkotmánysértő módon írta elő,
      hogy az  ilyen adatok  publikálásához az  érintett személyek
      hozzájárulása szükséges.

           9. Az  Ör. 26/A.  § (2)  bekezdése a képviselőtestületi
      ülésről  készített   hangfelvétel  átmásolását   nem   tette
      lehetővé.  Az  Alkotmánybíróság  álláspontja  szerint  ez  a
      rendelkezés is  alkotmányellenesen  korlátozta  a  közérdekű
      adatok megismeréséhez való jogot. Az Avtv. már idézett 20. §
      (1) bekezdés második mondata ugyanis azt állapítja meg, hogy
      a   közérdekű   adatokat   tartalmazó   dokumentumról   vagy
      dokumentumrészről  a   kérelmező  annak   tárolási  módjától
      függetlenül kérhet  másolatot. Az  Ör.  kizárólag  az  írott
      dokumentumok  fénymásolatának   elkészítését  biztosítja,  s
      tiltja  a  hangfelvétel  átmásolását.  Mindezek  alapján  az
      Alkotmánybíróság  ezt  az  előírást  is  alkotmányellenesnek
      minősítette.

           Az Alkotmánybíróság - az alkotmányellenesnek minősített
      jogszabályi rendelkezések  összefüggéseire tekintettel  -  a
      rendelkező részben foglaltak szerint az Ör. 26. és 26/A. §-a
      teljes szövegét megsemmisítette.
                             Dr. Sólyom László
                         az Alkotmánybíróság elnöke

                               Dr. Ádám Antal
                            előadó alkotmánybíró

             Dr. Kilényi Géza                Dr. Lábady Tamás
               alkotmánybíró                  alkotmánybíró

             Dr. Schmidt Péter               Dr. Szabó András
               alkotmánybíró                  alkotmánybíró

             Dr. Tersztyánszky Ödön          Dr. Vörös Imre
               alkotmánybíró                  alkotmánybíró

                             Dr. Zlinszky János
                                alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        19/1995. (III. 28.)
        Date of the decision:
        .
        03/20/1995
        .
        .