Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01358/2016
Első irat érkezett: 07/26/2016
.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.III.21.463/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati eljárás kártérítési ügyben)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/09/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.III.21.463/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
A közúti balesetben súlyos egészségkárosodást elszenvedett indítványozó kártérítési pert indított a balesettel okozott károk megtérítése céljából. Állítása szerint az ügyében eljáró első- és másodfokú bíróságok tévesen ítélték meg a balesetet, és hagyták figyelmen kívül azt a tényt, hogy elsőbbségi helyzetben közlekedett az irányt változtató alperessel szemben. Sérelmezi, hogy az eljáró bíróságok kizárólag őt tették felelőssé a baleset bekövetkeztéért, holott ha a megengedett sebességgel halad, sem lett volna lehetősége az ütközés elkerülésére, az a tény pedig, hogy vezetői engedélye hiányában vezetett, nem áll összfüggésben a baleset bekövetkeztével. Így a bíróságok a tények téves értékelésével hoztak a jogalkalmazói gyakorlattal is ellentétes jogerős döntést.
A jogerős döntés ellen az indítványozó kérelmére indult felülvizsgálati eljárásban a Kúria a kérelmet hivatalból elutasította arra hivatkozással, hogy a kérelmező nem jelölte meg a felülvizsgálat alapjául szolgáló okot, a döntésre kiható jogszabálysértést. Az indítványozó állítása szerint ugyanakkor kérelme a felülvizsgálatra alkalmas volt, indokolásában pontosan megjelölte azokat a jogszabályokat, amelyek megsértését kifogásolta, a jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozás formáját pedig a Pp. nem írja elő. Azzal, hogy kérelmét a Kúria nem vizsgálta érdemben, megfosztotta az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jogától..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Pfv.III.21.463/2015/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (7) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1358_5_2016_indkieg_anonim.pdfIV_1358_5_2016_indkieg_anonim.pdfIV_1358_1_2016_indítvány_anonim.pdfIV_1358_1_2016_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3035/2017. (III. 7.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: bírósághoz fordulás joga; jogorvoslathoz való jog
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/21/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.02.21 14:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3035_2017_AB végzés.pdf3035_2017_AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.III.21.463/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Rab Mária ügyvéd, 1141 Budapest, Miskolci utca 3.) útján alkotmány­jogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, melyben a Kúria Pfv.III.21.463/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [2] Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozó mint felperes keresetet indított az alperes ellen közúti balesetből származó kárának megtérítése iránt. Keresetét a bíróságok mind első, mind másodfokon elutasították. Ezt követően az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyet a Kúria Pfv.III.21.463/2015/2. számú, alkotmányjogi panasszal támadott végzésével hivatalból elutasított a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 273. § (1) bekezdésére hivatkozva. Az indokolás szerint az indítványozó a kérelmében nem jelölte meg a felülvizsgálat alapjául szolgáló okot, azaz a döntésre kiható jogszabálysértést, továbbá arra egyértelmű tartalmi utalást sem tett. Emiatt pedig a felülvizsgálati kérelem nem teljesítette a Pp. 270. § (2) bekezdésében és 272. § (2) bekezdésében foglalt feltételeket.
      [3] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogának a sérelmét állította arra tekintettel, hogy a Kúria érdemben nem vizsgálta felül a jogalkalmazói gyakorlattal alapvetően ellentétes jogerős ítéletet, s ezzel elzárta a jogorvoslathoz való jogától. Eredeti alkotmányjogi panaszában az indítványozó arra hivatkozott, hogy a Kúria nem vette figyelembe a Pp. 3. § (2) bekezdése szerinti előírást, mely szerint a beadványokat tartalmuk szerint kell elbírálni. Véleménye szerint a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmas volt, megfelelt a törvényi feltételeknek: abban megjelölte azokat a jogszabályokat, amelyek megsértését kifogásolta. Főtitkári hiánypótlási felhívást követően kiegészített panaszában az indítványozó úgy érvelt, hogy ha a felülvizsgálati kérelmét a Kúria érdemben elbírálta volna, akkor a Kúria határozata – ismerve a Kúria ítélkezési gyakorlatát – rá nézve kedvezőbb döntést eredményezett volna (közbenső ítélet formájában). A Kúria nem valós formai kifogások alapján utasította el a felülvizsgálati kérelmet.

      [4] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban járt el az ügyben. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § sze­rinti feltételeket.
      [5] Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben azt állapította meg, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételek egyikének sem. A hivatkozott törvényi rendelkezés értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [6] Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint {lásd például: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [16]; 3022/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [14] és [19]; 3186/2015. (X. 7.) AB végzés, Indokolás [20]; 3025/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [24]; 3071/2016. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [16]; 3100/2016. (V. 24.) AB végzés, Indokolás [13]; 3274/2016. (XII. 20.) AB végzés, Indokolás [14]} az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jog a rendes jogorvoslatokra vonatkozik. Tárgyát tekintve a bírói, illetőleg hatósági döntésekre terjed ki, tartalma szerint pedig az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét jelenti. Ez a jogorvoslat az indítványozó előtt nyitva is állt, azt igénybe is vette, hisz az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezéssel élt, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felülvizsgálat – mint rendkívüli jogorvoslat – ugyanakkor az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel nem hozható összefüggésbe, mivel a rendkívüli jogorvoslat nem tekinthető az alkotmányos jogorvoslathoz való jog részének [például: 3242/2015. (XII. 8.) AB végzés]. Az Alkotmánybíróság most is hangsúlyozza: a jogorvoslathoz való jog a többfokú jogorvoslathoz való jogot nem foglalja magában. Ezt nem befolyásolja az sem, hogy a polgári perjog keretei között a felülvizsgálat jogorvoslatnak (perorvoslatnak) minősül.
      [7] Mivel az indítványozó által felvetett jogsérelem nem hozható érdemi alkotmányos összefüggésbe az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében megfogalmazott jogorvoslathoz való joggal, ezért az alkotmányjogi panasz sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel.
      [8] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (3) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/26/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3035/2017. (III. 7.)
          Date of the decision:
          .
          02/21/2017
          .
          .