Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00788/2013
Első irat érkezett: 05/21/2013
.
Az ügy tárgya: a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.55/2013/4. számú ítéletével, valamint a 2011. évi CXCI. törvény 33. §-ával és a 103. § i) pontjával összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/16/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ellátás megszüntetésével kapcsolatos társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott 5.M.55/2013/4. számú ítélete, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 33. §-a és a 103. § i) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó álláspontja szerint az Mmtv. támadott rendelkezései sértik a jogállamiság elvével összefüggésben szerzett jogait, valamint a visszaható hatályú jogalkotás elvébe ütköznek. Az indítványozó szerint egyébként ellentét áll fenn az Mmtv. 5. § (1) bekezdése, valamint a 33. § (4) bekezdése között, ezért is sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését. A rendelkezések sértik továbbá tulajdonhoz való jogát is, mert - az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján - törvényes várományát vonták el. Az Mmtv. 33. §-a sérti a szociális biztonsághoz való jogát, mert egészségi állapotának javulása nélkül teszi lehetővé rokkantsági ellátása megszüntetését. Az indítványozó kifejti, hogy a bíróság - számára kedvező, szerinte a jogalkotót is kötő - közigazgatási határozat ellenére megszűntette ellátásának folyósítását, ezzel megsértve a jogállamisághoz, a tulajdonhoz, valamint a szociális biztonsághoz való jogát. A kialakult helyzet az indítványozó létfenntartását is veszélyezteti, ezért az ítélet sérti az emberi méltósághoz való jogát is. .
.
Támadott jogi aktus:
    a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § 103. § i) pont
    a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.55/2013/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIX. cikk
B. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
    .
    Egyéb mellékletek (pdf):
      .
      A határozat száma: 3014/2014. (II. 11.) AB végzés
      .
      ABH oldalszáma: 2014/1224
      .
      Az ABH 2014 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
      .
      A határozat kelte: Budapest, 02/03/2014
      .
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      2013.12.16 9:00:00 1. öttagú tanács
      2014.02.03 9:00:00 1. öttagú tanács

      .
      A határozat szövege:
      .
      A határozat szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban meghozta az alábbi
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. §-a, 103. § i) pontja, valamint a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.55/2013/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s:

        [1] Az indítványozó csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
        [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése szerint alkotmányjogi panasszal élt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 33. §-a, 103. § i) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.55/2013/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
        [3] Az indítványozó előadta, hogy 1981. július 1. napjától a Mecseki Szénbányáknál földalatti munkakörben dolgozott, míg az 1995. október 25. napján bekövetkezett munkahelyi balesetben megrokkant. A Dél-Dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2008. augusztus 4-én kelt határozatában az indítványozó III. csoport szerinti baleseti nyugdíjának megállapításáról rendelkezett, majd külön határozatban a munkaképesség-csökkenést véglegesnek minősítette, és ugyanezen eljárásban – külön határozatban – azt is rögzítette, hogy az indítványozó nem rehabilitálható, további felülvizsgálata csak állapotrosszabbodás esetén szükséges.
        [4] Az indítványozó 2011. december 31-ig III. csoportos baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, melyet az Mmtv. 33. § (1) bekezdése alapján 2012. január elsejétől rehabilitációs ellátásként folyósítottak részére. Az indítványozó az Mmtv. 33. § (3) bekezdése szerinti felhívás ellenére 2012. március 31-ig nem kérte az új minősítéshez szükséges komplex felülvizsgálatot, ezért a Baranya Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága 2012. április 23-án kelt határozatában a rehabilitációs ellátást 2012. május 1. napjával megszüntette. Az indítványozó a határozat ellen fellebbezéssel élt, a másodfokon eljáró Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Jogorvoslati Főosztálya az első fokú határozatot helybenhagyta. A jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt az indítványozó közigazgatási pert kezdeményezett a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, amely a keresetét, a 2013. március 8-án kelt, és március 20-án kézbesített 5.M.55/2013/4. sorszámú ítéletével elutasította. A jogerős ítélettel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
        [5] Az indítványozó emellett alkotmányjogi panasszal is élt, melyben egyrészről az alkalmazott jogszabályok, másrészről a jogerős bírósági döntés alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte. Álláspontja szerint az Mmtv. 30. §-a, 33. §-a, és 103. § i) pontja, valamint az ezek alapján meghozott közigazgatási határozatok és a jogerős bírósági ítélet sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében, a XIII. cikkében és a XIX. cikkében foglaltakat.
        [6] Indítvány-kiegészítésében az indítványozó utalt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 3. § (1) bekezdésére, valamint arra, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések alapot adnak korábban hatályos jogszabály alapján már jogerősen megállapított juttatás elvételére, mely a jogbiztonság súlyos sérelmét eredményezi.
        [7] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében megvizsgálta, hogy fennállnak-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételei.
        [8] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárását az kezdeményezheti, aki egyedi ügyben érintett, és az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó beadványában jelezte, hogy a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Az Abtv. 26. §-a szerinti jogorvoslat alatt a rendes jogorvoslat igénybevétele értendő, így a felülvizsgálat mint rendkívüli jogorvoslat igénybevétele nem feltétele az alkotmányjogi panasz benyújtásának. Az Ügyrend 30. § (3) bekezdése, valamint 32. § (1) bekezdése értelmében a befogadási eljárást az alkotmányjogi panasz alapján akkor is le kell folytatni, ha az alkotmányjogi panasz benyújtása mellett az indítványozó felülvizsgálatot is kezdeményezett.
        [9] Az indítványozó a saját ügyében hozott közigazgatási határozatot megtámadta, az ügyben keresetét elutasító jogerős döntés született, és ez ellen élt alkotmányjogi panasszal, az indítványozó tehát az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint egyedi ügyben érintettnek tekintendő.
        [10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A jogerős bírósági ítéletet – a tértivevény tanúsága szerint – 2013. március 20-án kézbesítették. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó telefax útján nyújtotta be, melyet a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2013. május 21-én érkeztettek. Az Ügyrend 28. §-a értelmében a beadvány távközlési eszköz útján történő benyújtásának az Alkotmánybíróság eljárásában nincs helye. Az indítványozó azonban alkotmányjogi panaszát postai úton ismételten benyújtotta, mely – a borítékon szereplő bélyegző szerint – május 21-én került feladásra és május 23-án érkeztetésre a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Az Abtv. szerint a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül van lehetőség az alkotmányjogi panasz beterjesztésére. Jelen ügyben ez a határidő május 19-én járt le, azonban ez munkaszüneti napra esett. Az Ügyrend 28. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő lejárta az azt követő első munkanap, jelen esetben május 21., azonban az Ügyrend 28. §-a az érkeztetésre jogosulthoz történő személyes benyújtás mellett elfogadhatónak tartja a határidő utolsó napján történő postára adást is. Ez alapján a május 21-én postára adott, az érkeztetésre jogosulthoz május 23-án (a kézbesítéstől számított 64. napon) érkezett beadvány határidőben benyújtottnak tekintendő.
        [11] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó megjelölte az Abtv. 26. § (1) bekezdését, amely megalapozza az indítványozói jogosultságot, valamint az Mmtv. 30. §-át, 33. §-át, és 103. § i) pontját, mint sérelmezett jogszabályi rendelkezéseket. Ezen túlmenően megjelölte az Abtv. 27. §-át, valamint a konkrét alaptörvény-ellenesnek vélt bírósági ítéletet, és feltüntette az Alaptörvény azon rendelkezéseit, melyekbe álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések, valamint a bíróság ítélete ütköznek. Előadta az eljárás megindításának indokait, ismertette az alapul fekvő ügyet, melyben személyét érintően született az ellátás iránti igényt elutasító döntés, valamint kifejezett kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a jogerős ítélet, valamint az Mmtv. 33. §-a és 103. § i) pontja megsemmisítését. (Az Mmtv. 30. §-a tekintetében – bár az alkotmányjogi panasz indokolásában, mint szerinte alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés feltüntetésre került – nem kérte a vizsgálat lefolytatását és a megsemmisítést.)
        [12] A jogerős ítélet indokolása szerint az indítványozó a 2012. március 26. napján átvett MM-22-8545-2/2012. számú értesítésben tájékoztatást kapott a 2012. január 1-jével hatályba lépett jogszabályi változásokról, valamint az ellátás további folyósításának feltételeiről. Ezen belül tájékoztatták az indítványozót arról is, hogy 2012. március 31. napjáig nyilatkoznia kell, kéri-e a komplex minősítést, és egyben arról is, hogy amennyiben nem kéri a komplex minősítés elvégzését, úgy ellátását 2012. május 1. napjával a törvény erejénél fogva meg kell szüntetni. Az indítványozó azonban 2012. február 22. napján kelt nyilatkozatával közölte, hogy semmiféle eljárásban részt venni nem hajlandó. Ezen nyilatkozatra tekintettel a Baranya Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Igényelbírálási Osztálya az MM-22-8545-3/2012. számú határozatával a rehabilitációs ellátást 2012. május 1. napjával megszüntette.
        [13] Az indítványozó ezt a határozatot megfellebbezte, majd keresetében a közigazgatási határozat megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjra szerzett joga alapján jogosult. A bíróság keresetét azzal utasította el, hogy az indítványozó kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a komplex minősítés elvégzését nem kéri.
        [14] Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az indítványozó ellátását azért szüntették meg, mert úgy nyilatkozott, hogy semmiféle eljárásban részt venni nem hajlandó. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az alapul szolgáló üggyel összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panaszában azonban az indítványozó a megjelölt alaptörvényi rendelkezésekkel releváns kapcsolatba hozható, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi kérdést nem vetett fel.
        [15] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a 29. §-ra, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja értelmében visszautasította.
            Dr. Kovács Péter s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Balsai István s. k.,
            előadó alkotmánybíró

            Dr. Juhász Imre s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Bragyova András s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Kiss László s. k.,
            alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            05/21/2013
            .
            Number of the Decision:
            .
            3014/2014. (II. 11.)
            Date of the decision:
            .
            02/03/2014
            .
            .