Hungarian

Ügyszám: .	2062/B/1991
Előadó alkotmánybíró: Vörös Imre Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 31/1994. (VI. 2.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1994/168 .

A döntés kelte: Budapest, 05/31/1994 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az   Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének utólagos  megállapítására  irányuló  eljárásban  meghozta  a következő                        határozatot : Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság címere,  valamint   az  állami   felségjogra   utaló   egyes elnevezések és  megjelölések használatának  rendjéről  szóló 7/1974. (III.  20.) MT  rendelet  2.  §-ának  (1)  bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az  Alkotmánybíróság   e  határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi. A megsemmisített jogszabályi rendelkezés a 1995. augusztus 20-án veszíti hatályát.                          INDOKOLÁS                              I. Indítványozó  beadványában   a  Magyar  Köztársaság  címere, valamint az  állami felségjogra  utaló egyes  elnevezések és megjelölések    használatának    rendjéről   szóló   7/1974. (III. 20.) MT rendelet ( a továbbiakban :  Kormányrendelet ) 3. §-a alkotmányellenességét állította. 1. A  Kormányrendelet 1.  §-a az összes államhatalmi szervet alanyi jogon  jogosítja fel  a Magyar  Köztársaság címerének használatára. A rendelet 2. §-a szerint a többi állami szerv ( állami  vállalat, költségvetési  üzem, stb. ) , társadalmi szervezetek,   szövetkezeti    szervek   a   belügyminiszter hatáskörébe tartozó  külön eljárás  eredményeképpen  kiadott engedély alapján használhatják a Magyar Köztársaság címerét. A rendelet  3.  §-a  a  magánszemélyek,  valamint  az  előző szakaszokban nem  említett jogi  személyek számára  törvényi tilalmat fogalmaz  meg  a  Magyar  Köztársaság  eme  nemzeti jelképe használatát érintően. 2. Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés indítványozó álláspontja  szerint  azért  alkotmányellenes,  mert  a  nem állami szférába  tartozó gazdálkodó  szervezeteket a törvény erejénél   fogva   fosztja   meg   a   címer   használatának lehetőségétől. Ez  a tilalom  különösen azoknak a gazdálkodó szervezeteknek esetében  aggályos, amelyek  az  államisággal szervesen  összefüggő   tevékenységet  végeznek   (  például közlönyszerkesztés )  . Indítványozó  szerint a  jogszabályi rendelkezés  hátrányos  megkülönböztetést  tartalmaz  a  nem állami gazdálkodó  szervezetek esetében  vállalkozáshoz való joguk gyakorlása  során, és  ezzel sérti  az Alkotmány 9. §- ának  (1)  és  (2)  bekezdését.  A  korlátozás  indítványozó szerint ezenfelül  nem  a  jogforrási  hierarchia  megfelelő szintjén történt,  hiszen az  alapvető jogokat  csak törvény szabályozhatja,  ebből   következően  korlátozásuk  is  csak törvény által lehetséges. 3.   Az    Alkotmány   hivatkozott   rendelkezései   szerint Magyarország  gazdasága   olyan  piacgazdaság,   amelyben  a köztulajdon  és   a  magántulajdon   egyenjogú  és   egyenlő védelemben részesül [ 9. § (1) bek. ] ; a Magyar Köztársaság elismeri és  támogatja a  vállalkozás jogát  és a  gazdasági verseny szabadságát  [ 9.  § (2) bek. ] . Az Alkotmány 70/A. §-a   értelmében    a   személyeknek   bármilyen   hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.                             II. Az  indítvány   az   alábbiak   szerint   megalapozott.   Az Alkotmánybíróság álláspontja értelmében a Kormányrendeletnek az indítványozó  által alkotmányellenesnek  állított 3.  §-a alkotmányossági szempontból  való  helyes  értelmezéséhez  a rendelet 2.  §-ának  vizsgálata  elengedhetetlen,  ezért  az alkotmányossági  vizsgálatot   a  Kormányrendelet  2.  §-ára hivatalból kiterjesztette. 1. Az  állami címer  használata kérdéskörének  mind közjogi, mind magánjogi  jellegű vetülete  van. A vizsgált jogszabály 1. §-a  az állami  felségjogra utaló jelvények használatának közjogi aspektusát szabályozza, és ugyancsak közjogi jellegű szabályokat tartalmaz  a 2.  § (4)  bekezdése is az országos sportági  szakszövetségek   vonatkozásában.   A   magánjogi, alapvetően   gazdasági    jogi   szabályozást   viszont   az alkotmányossági vizsgálat  tárgyát képező  2. §  (1) és  (3) bekezdése, valamint 3. §-a tartalmazza. Alkotmányos  alapjogok  csak  azok  lehetnek,  amelyeket  az Alkotmány kifejezetten felsorol, és ezek között az Alkotmány nem biztosít  senkinek sem  alanyi jogot  a nemzeti jelképek használatára.  Az   alaptörvény  XIV.   fejezete   mindössze meghatározza a  Magyar Köztársaság nemzeti jelképeit, és úgy rendelkezik, hogy  az  azokról,  valamint  a  használatukról szóló  törvény  elfogadásához  az  országgyűlési  képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 2. Az ország címerének magánosok által való használhatásáról rendelkező 1883  :   XVIII. t.  cz. sem  biztosított  alanyi jogot eme  állami felségjelvény  használatához,  hanem  arra engedélyezési eljárás  nyomán szerezhettek jogot a gazdasági forgalom résztvevői. 2. 1.  Amint azt  az Alkotmánybíróság  21/1994. (IV. 16.) AB határozatában (  ABK. 1994.  171. )  kifejtette, a gazdasági verseny szabadsága  nem alapjog,  hanem a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek  meglétét és  működését  biztosítani  az államnak is  feladata. A  versenyszabadság állami elismerése és   támogatása    megköveteli   a   gazdasági   forgalommal kapcsolatos alapjogok  objektív, intézményvédelmi  oldalának kiépítését.  Az   Alkotmánybíróság  33/1993.   (V.  28.)  AB határozatában (  ABH 1993.  249. )  megállapította, hogy  az Alkotmány   -    a   piacgazdaság    deklarálásán   túl    - gazdaságpolitikailag semleges. Az államnak  természetesen joga  van  megfelelő  alkotmányos indokok esetében arra, hogy a gazdasági versenyt korlátozza. Ilyen korlátozást  tartalmaz például a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 14. §- a, amely  a kartelltilalmat fogalmazza meg éppen a gazdasági verseny szabadságának  biztosítása érdekében.  A  korlátozás azonban csak  akkor alkotmányos, ha egyrészt nem valósít meg diszkriminációt,  másrészt   megfelelő  jogszabályi  szinten történik. 2. 2.  A  megsemmisített  jogszabályi  rendelkezés  lehetővé teszi meghatározott  jogalanyoknak (  az  állami  gazdálkodó szerveknek,  társadalmi   szervezeteknek   és   szövetkezeti szerveknek ) , hogy engedélyezési eljárás eredményeképpen az állami címert  használhassák. A jogszabály 3. §-a ugyanakkor ezt a  többi jogalany  számára megtiltja.  Ez  a  tilalom  a gazdasági  verseny   szabadságát  mint  alkotmányos  értéket mindenképpen érinti, korlátozza. Sérti az  ily módon  való szabályozás  az Alkotmány 70/A. §- ában megfogalmazott  hátrányos megkülönböztetés tilalmát is. A gazdasági  verseny szabadságának  biztosítása érdekében az államnak az  alkotmányos  alapjogokat  érintően  semlegesnek kell maradnia. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés azonban előnyben részesíti az állami gazdálkodó szervezeteket a nem- államiakkal   és    a   gazdasági   tevékenységet   folytató magánszemélyekkel  szemben   akkor,  amikor  lehetővé  teszi számukra a  magyar címer használatát. Ezzel a megsemmisített jogszabályi rendelkezés  hátrányosan különbözteti  meg a nem állami szervezeteknek  minősülő jogi  személyeket valamint a magánszemélyeket   az   állami   gazdálkodó   szervezetekkel szemben,  és   így  sérti   az  Alkotmány  9.  §.  ának  (1) bekezdését, amely  - amint  azt az Alkotmánybíróság 21/1990. (X. 4.)  AB határozatában  ( ABH  1990. 81. ) kimondta - nem különböztet   meg   a   tulajdonformák   között,   hanem   a diszkrimináció tilalma  és a  verseny  szabadsága  általános tételének a tulajdonhoz való jogra vonatkoztatott kifejtése. A diszkrimináció  a gazdasági  verseny, ezen  belül az annak lényegéhez tartozó  esélyegyenlőség  eltorzításán  keresztül sérti a gazdasági verseny szabadságának alkotmánybeli [ 9. § (2) bekezdés  ] intézményét  is. Ezt  az Alkotmánybíróság  a piacgazdaság   egyik  olyan   feltételeként  fogalmazta  meg [21/1994. (IV. 16.) AB  határozat ]  , amelynek  alkotmányos értékkénti  elismerése   és  támogatása   az  állam  számára intézményvédelmi kötelezettségként  jelenik meg  ( ABK 1994. 170-171. ) . A  rendelkezés   ugyanakkor   indokolatlan   vagyoni   előny megszerzéséhez teremt  jogszabályon  alapuló  lehetőséget  a diszkrimináció  által  kedvezményezett  jogalanyok  számára. Vagyoni    értéket    jelenthet    ugyanis    -    különösen külkereskedelmi vonatkozásban  -, hogy  valamely  gazdálkodó szervezet által  készített terméken  nemzeti  jelkép,  adott esetben a  magyar címer látható. A magyar címer használata a külföldi fogyasztó  számára arra utalhat, hogy az áru magyar termék, a  tradicionális  magyar  minőségi  követelményeknek megfelel, a  belföldi fogyasztó  pedig azt  a következtetést vonhatja le  a címer  képével ellátott  áru láttán,  hogy  a címer jelenléte  a csomagoláson  állami  minőségi  garanciát jelent. Az   állami   gazdálkodó   szervezeteket   privilegizáló   - megsemmisített -  jogszabályi rendelkezésben  keverednek  az állam tulajdonosi  és közhatalmi  jogosítványai,  és  ez  az előzőekben    kifejtettek    okából    alkotmányellenességet eredményezett.  Az   Alkotmánybíróság  álláspontja   szerint ugyanis el  kell különíteni  az állam,  mint  a  gazdálkodás alanya  jogait   és  kötelességeit   a  gazdálkodás   állami befolyásának    eszközeit    jelentő    (    közhatalmi    ) jogosítványoktól [  59/1991. (XI.  19.) AB  határozat (  ABH 1991. 295. ) ] . A jogszabályi  rendelkezés  diszkriminatív  volta  önmagában megalapozza  az  alkotmányellenesség  megállapítását,  és  a rendelkezés  megsemmisítését.   Jelen  esetben   nem  állami szervek (  társadalmi szervezetek,  stb. ) vonatkozásában az Alkotmány 9. § (1) és (2) bekezdésének valamint 70/A. §-ának sérelmét minisztertanácsi rendelet valósítja meg. 3.  Az   Alkotmánybíróság  állandó   gyakorlata   értelmében diszkriminatív kedvezményezés esetén csak a jogosulti körnek kedvezményeket   nyújtó    jogszabályi   rendelkezést   kell megsemmisíteni. Mivel  az Alkotmánybíróság  eljárásának  nem tárgya annak  eldöntése, hogy  az állami  címer használatára van-e bármelyik  jogalanynak alkotmányos  joga ( 1. pont ) , ebből következően  az  alkotmányossági  vizsgálat  alá  vont jogszabályi rendelkezések közül az Alkotmánybíróság csak azt semmisítette meg, amelyik a diszkriminációt megvalósította. A   megsemmisítés   következtében   a   közhatalmi   szervek címerhasználata érintetlen  marad, azonban  e körön  kívül a címert senki  sem használhatja.  Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy ez ugyan alkotmányos megoldás, de nem az egyetlen alkotmányos megoldás.  Az Országgyűlés  az Alkotmány  76. §- ának (3)  bekezdése  és  78.  §-a  értelmében  egyébként  is törvényt köteles e tárgyban alkotni. 4.  Az   előadottakra  tekintettel   az  Alkotmánybíróság  a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.                      Dr. Sólyom László                  az Alkotmánybíróság elnöke         Dr. Ádám Antal              Dr. Kilényi Géza         alkotmánybíró                 alkotmánybíró        Dr. Lábady Tamás            Dr. Schmidt Péter         alkotmánybíró                 alkotmánybíró        Dr. Szabó András            Dr. Tersztyánszky Ödön         alkotmánybíró                  alkotmánybíró                        Dr. Vörös Imre                     előadó alkotmánybíró                      Dr. Zlinszky János                        alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	31/1994. (VI. 2.)
Date of the decision: .	05/31/1994
.
.