Hungarian

Ügyszám: .	1035/E/1991
Előadó alkotmánybíró: Schmidt Péter Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 56/1991. (XI. 8.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1991/454 .

A döntés kelte: Budapest, 10/22/1991 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:               A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az    Alkotmánybíróság     mulasztásban     megnyilvánuló alkotmányellenesség  megállapítására  irányuló  indítvány alapján meghozta a következő                       határozatot: Alkotmánybíróság  megállapítja,  Budapest  Főváros   XII. kerületi Önkormányzatának képviselőtestülete mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet  idézett  elő  azzal, hogy nem  alkotta meg szervezeti és működési szabályzatát és nem alkotott rendeletet a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. Az  Alkotmánybíróság   felhívja  Budapest   Főváros  XII. kerületi Önkormányzatának  képviselőtestületét arra, hogy 1991.   december    31.-ig   szervezeti    és    működési szabályzatának, valamint  a helyi  népszavazásról és népi kezdeményezésről   szóló    rendeletének   megalkotásáról gondoskodjon. Az  Alkotmánybíróság megállapítja,  hogy  a településrészi  önkormányzatokra   vonatkozó  szabályozás hiánya     miatt     a     mulasztásban     megnyilvánuló alkotmányellenesség  nem   áll  fenn,   ezért  az   ennek megállapítására irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság  e határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                         Indokolás I. Indítványozók  indítványukban előadták,  hogy Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzatának képviselőtestülete nem alkotta meg azokat a rendeleteket, amelyek működését, a településrészi  önkormányzatok létrejöttét,  valamint a helyi népszavazást  és népi  kezdeményezést szabályozzák. Álláspontjuk  szerint   a  képviselőtestület   mulasztása következtében a  kerület lakói  az  Alkotmány  42. §-ában szabályozott jogaikat nem tudják gyakorolni. II. Az  eljárás során  az Alkotmánybíróság  megkereste  a XII. kerületi Önkormányzat polgármesterét. A polgármester válaszában    előadta,     hogy    álláspontja    szerint alkotmányellenes mulasztás  az önkormányzat  részéről nem történt. A  vonatkozó jogi szabályozás értelmében létezik ugyan rendeletalkotási  kötelezettsége az önkormányzatnak az indítványozók  által megjelölt  kérdésekben, azonban a jogszabály  nem   jelöl  meg  határidőt  e  kötelezettség teljesítésére. Jelezte,  hogy a  szervezeti  és  működési szabályzat előkészítés  alatt áll,  a  népszavazásról  és népi kezdeményezésről szóló rendelet elfogadására azonban csak az SzMSz elfogadása után kerül sor. III. Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989.évi XXXII.törvény 49. § (1)  bekezdése alapján a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának  feltétele,  hogy  a jogalkotó  szerv  jogszabályi  felhatalmazásból  származó jogalkotói    feladatát     elmulasztotta    és     ezzel alkotmányellenességet idézett  elő. A képviselőtestületet a  szervezeti   és  működési   szabályzat   megalkotására egyrészt -  44/A. §-ában -  maga az  Alkotmány hatalmazza fel, másrészt  a helyi  önkormányzatokról szóló  1990.évi LXV.tv. ( a továbbiakban: Ötv.) több szabálya rendelkezik a képviselőtestület  szervezeti  és  működési  szabályzat alkotási   jogáról    és   a   szervezeti   és   működési szabályzatban rendezést igénylő szabályozási tárgyakról. A helyi  népszavazás és  népi kezdeményezés feltételeinek és eljárási  rendjének önkormányzati  rendeletben történő szabályozására az Ötv. 50. § ad felhatalmazást. A XII.  kerületi Önkormányzat azzal, hogy a megválasztása óta -  az önkormányzati  választások óta egy év telt el - nem  alkotta   meg   szervezeti   és   működési   rendjét szabályozó,  valamint  a  helyi  népszavazásról  és  népi kezdeményezésről szóló  önkormányzati rendeletet, nem élt ezen  alkotmányi   és  törvényi  felhatalmazáson  alapuló jogalkotói hatáskörével,  jogalkotói mulasztást  követett el. Az  Alkotmány és  az Ötv.  nem  ír  elő  határidőt  e rendeletek  megalkotására,   s   a   jogalkotásra   adott felhatalmazás  önmagában   nem  keletkeztet  szabályozási kötelezettséget  a   jogalkotó  számára.   A   jogalkotói hatáskör  gyakorlására  adott  jogszabályi  felhatalmazás azonban -  miután a  jog jogkövetkezményeket  fűz hozzá - határidő  megállapításának   hiányában   is   jogalkotási kötelezettséggé válik  akkor, ha  a  jogalkotói  hatáskör gyakorlásának  hiánya   miatt  alkotmányellenes   helyzet keletkezik. Ennek megfelelően az a tény, hogy a jogalkotó hatáskörrel  bíró   szerv   elmulasztja   valamely   jogi szabályozást   igénylő    kérdés   szabályozását   -   az Alkotmánybíróságról  szóló  1989.évi  XXXII.törvény  fent idézett rendelkezése alapján - csak akkor alapozza meg az Alkotmánybíróság hatáskörét,  ha a  jogalkotói  mulasztás eredményeként alkotmányellenes helyzet áll elő. Az   Alkotmánybíróság   megállapította,   hogy   mind   a szervezeti  és  működési  rend  szabályozásának,  mind  a népszavazásról és  népi kezdeményezésről  szóló  rendelet megalkotásának elmulasztása alkotmányellenességet idézett elő. 1. Az  Alkotmány 2. § -a (1) bekezdése kimondja, hogy " A Magyar Köztársaság  független demokratikus  jogállam."  A jogállamiság  egyik   alapvető   követelménye,   hogy   a közhatalommal   rendelkező    szervek   a    jog    által meghatározott szervezeti  keretek  között,  a  jog  által megállapított működési  rendben, a  jog által  a polgárok számára megismerhető  és kiszámítható  módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. A helyi önkormányzatok működésének szervezeti kereteit és rendjét az  Ötv. keretjellegűen szabályozza. Az Alkotmány az  önkormányzatok   alapjogai  közé   sorolja  a   helyi képviselőtestületnek azt  a jogát, hogy a törvény keretei között  önállóan  alakítsa  ki  szervezetét  és  működési rendjét.  Ezzel   -   miután   a   helyi   önkormányzatok közhatalommal   rendelkező    szervek   -    egyuttal   a képviselőtestület    kötelezettségévé    is    teszi    a jogállamiság    követelményének     megfelelő     jogilag szabályozott szervezeti és működési keretek kialakítását. Ennek alapján  alkotmányellenes helyzet  állt elő, mert a jogállamiság  követelményével   összeegyeztethetelen  az, hogy  az   önkormányzat  közhatalommal   bíró  szervei  a szükséges jogi  szabályozás  hiányában  jogi  kötöttségek nélkül,   szabad    belátásuk   szerint    döntsenek    a feladatkörükbe tartozó ügyekben. 2. Az Alkotmány 42. § alapján a helyi önkormányzás joga a fővárosi  kerületekben   a  kerület   választópolgárainak közösségét    illeti     meg.A    választópolgárok     az önkormányzáshoz való  jogukat -  az Alkotmány  44. §  (1) bekezdése    szerint     -    az    általuk    választott képviselőtestület útján,  illetőleg helyi  népszavazással gyakorolják. A helyi  népszavazás és  népi kezdeményezés intézményéről az  Ötv   IV.  fejezete  rendelkezik.  Az  Ötv  vonatkozó fejezete keretszabályokat  tartalmaz, s  az  50. §-ban  a képviselőtestületre bízza  a helyi  népszavazás  és  népi kezdeményezés további feltételeinek és eljárási rendjének szabályozását. Ilyen törvényi szabályozás mellett a helyi népszavazásról    és    népi    kezdeményezésről    szóló önkormányzati  rendelet  hiánya  alkalmas  arra,  hogy  a kerület     választópolgárait      alkotmányos     jogaik gyakorlásában    korlátozza,     megakadályozza,     hogy önkormányzáshoz   való    jogukat    népszavazás    útján gyakorolják. IV. A  településrészi  önkormányzatok  létrehozására,  az Ötv. 28. §-ában  adott  felhatalmazás  az  önkormányzatok mérlegelésére bizza  annak  eldöntését,  hogy  indokolt-e azok  létrehozása.   A  településrészi   önkormányzat  az önkormányzati feladatok  ellátásának egy származékos,- az Ötv. alapján  csak a  helyi képviselőtestület funkcióinak megosztásával keletkező  -  olyan  formája,  amelyről  az Alkotmány   nem    rendelkezik.   Ennek   megfelelően   a képviselőtestület a  szervezeti  és  működési  szabályzat megalkotása során  az Ötv.  keretei között  szabadon dönt arról, hogy  létrehoz-e településrészi önkormányzatot, ha igen, milyen  hatásköröket  ruház  át,  s  milyen  anyagi eszközöket   ad    számára.    Így    a    településrészi önkormányzatokra vonatkozó  jogi szabályozás hiánya - bár annak  szabályozása  indokolt  lehet  -  alkotmányellenes helyzetet   nem    eredményez.   Erre    tekintettel   az Alkotmánybíróság    a    településrészi    önkormányzatok vonatkozásában     a      mulasztásban      megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására  irányuló  indítványt elutasította.    Dr. Ádám Antal                      Dr. Kilényi Géza     alkotmánybíró                        alkotmánybíró                     Dr. Schmidt Péter                   előadó alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	56/1991. (XI. 8.)
Date of the decision: .	10/22/1991
.
.