A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak
országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés
aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az azon szereplő
kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen
benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság
240/2007. (VII. 31.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a
240/2007. (VII. 31.) OVB határozatával megtagadta egy országos
népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítését. Az
aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson
annak érdekében, hogy egy embernek egyidejűleg több házastársa
legyen?”.
Az OVB határozatának indokolása szerint az Alkotmány 15. §-a
értelmében a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család
intézményét. Az „Alkotmány e rendelkezését az Alkotmánybíróság
a 14/1995. (III. 13.) AB határozatában egy férfi és egy nő
jogaként határozta meg. Mindezek alapján a kezdeményezésben
megtartott eredményes népszavazás a »házasság« alanyai számának
növelésével megváltoztatná az Alkotmány idézett rendelkezése
mögötti tartalmat és így burkolt alkotmánymódosítást
eredményezne”.
A 240/2007. (VII. 31.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2007. évi
104. számában, 2007. augusztus 3-án jelent meg. A választási
eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
130. § (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív,
illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése
elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon
belül lehet benyújtani. A határozat ellen a kezdeményező
nyújtott be kifogást, amely 2007. augusztus 7-én, határidőn
belül érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a
Ve. 130. § (3) bekezdésére tekintettel a kifogást soron kívül
bírálta el.
2. A kifogás szerint „téves és a tényleges jelentéséhez képest
eltérő értelmezést jelent az Alkotmány 15. §-ában szereplő — a
házasság intézményének védelmét megfogalmazó — rendelkezésnek
az OVB (…) indokolásában szereplő felfogása, azaz »a házasság
alanyai számának növelése« nem jelenti az Alkotmány
módosítását. Az Alkotmány 15. §-ában szereplő kitétel a
házasságnak, mint intézménynek a védelméről szól, (…) nem
jelentheti azonban a jogintézmény más — esetleg alacsonyabb
szintű — jogszabályokban meghatározott tartalma
megváltoztatásának tilalmát”. A kifogás benyújtója szerint „az
Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában (…) nem szerepel az
(…) »egy« házastársra vonatkozó korlátozás”. A kifogás
előterjesztője szerint „az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése
alapján biztosítani kell az állampolgári jogok
gyakorolhatóságának a vallási, illetve faji alapon történő
egyenlőségét is. A jelenlegi törvényi szabályozás azonban
nemhogy nem teszi lehetővé egy muzulmán vallású személy számára
(…), hogy az (…) eredeti hazájában gyakorolt társadalmi-családi
életmódot a Magyar Köztársaság területén is gyakorolhassa,
hanem (…) büntetéssel is sújtható”.
II.
A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:
1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
„15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család
intézményét.
(…)
28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy
véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás
elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000
választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes
népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”.
2. A Ve. érintett rendelkezései:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az
aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét
követő tizenöt napon belül lehet — az Alkotmánybírósághoz
címezve — az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az
Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az
Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
3. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
1998. évi III. törvény érintett rendelkezése:
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
(…)
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”.
4. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Abtv.) szerint:
„27. § (1) Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek
nincs helye.
(2) Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.”
III.
A kifogás megalapozatlan.
1. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság hatáskörét az
Abtv. 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az
Alkotmánybíróság eljárása jogorvoslati eljárás, ezért az
Alkotmánybíróság a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja,
hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása
során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően
járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342,
344.]. Az Alkotmánybíróság e hatáskörében eljárva is
alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja
el feladatát [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251,
256.].
2. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését
azon indokolással tagadta meg, hogy a kérdésben tartott
eredményes népszavazás megváltoztatná az Alkotmány 15. §-a
mögötti tartalmat, és így burkolt alkotmánymódosítást
eredményezne.
Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja,
hogy a „népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az
Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az
Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A
népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magában burkolt
alkotmánymódosítást” [2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993,
33.]. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította,
hogy az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag az
Országgyűlés jogkörébe tartozik, ezért választópolgári
kezdeményezésre nem írható ki olyan népszavazás, amely az
Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés
alkotmányozó hatáskörét [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH
1999, 251, 262.; 28/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999,
290, 292.; 50/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 359,
364.; 48/2003. (X. 27.) AB határozat, ABH 2003, 552, 554.;
33/2007. (VI. 6.) AB határozat, ABK 2007. június, 482, 486.].
Az Alkotmánybíróság „eddigi gyakorlatában akkor ítélte az
alkotmánymódosítás tilalmába ütközőnek a népszavazásra
bocsátandó kérdést, ha a kérdés tartalmából valamely új
szabálynak az Alkotmányba való beépítésére keletkezett volna
kötelezettsége az Országgyűlésnek (…), vagy a kérdés az
Alkotmány valamely tételes rendelkezésével ellentétes szabály
megalkotására irányult” [43/2007. (VI. 27.) AB határozat, ABK
2007. június, 565, 568.).
3. Az Alkotmánybíróság korábban már értelmezte az Alkotmány
15. §-ában szereplő házasság fogalmát [14/1995. (III. 13.) AB
határozat, ABH 1995, 82.]. Ebben a határozatában az
Alkotmánybíróság rámutatott, hogy „általánosan elismert jogi
fogalma szerint a házasság férfi és nő életközössége”
[14/1995. (III. 13.) AB határozat, ABH 1995, 82, 84.]. Az
Alkotmánybíróság szerint e megfogalmazásból következik, hogy a
hatályos magyar Alkotmány egy férfi és egy nő életközösségét
tartja olyan értéknek, amely alkotmányos védelmet élvez.
Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben — az OVB álláspontjával
azonosan — úgy ítélte meg, hogy burkolt alkotmánymódosítást
eredményezne az a népszavazás, amely az Alkotmány 15. §-ának
tartalmával ellentétes szabály megalkotására kötelezné az
Országgyűlést [lásd 43/2007. (VI. 27.) AB határozat, ABK 2007.
június, 565, 568.]. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB
hitelesítést megtagadó 240/2007. (VII. 31.) OVB határozatát
helybenhagyta.
4. A kifogás benyújtójának a többes házasság kötésének
bűncselekménnyé nyilvánításával (és büntetéssel való
fenyegetésével) kapcsolatos felvetésére az Alkotmánybíróság
megjegyzi, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Btk.) a kettős
házasságot büntetni rendelő rendelkezését (192. §) főszabály
szerint a magyar állampolgár által bel- és külföldön elkövetett
ilyen cselekmény esetén kell alkalmazni [3. § (1) bekezdés].
Nem magyar állampolgárok esetében kizárólag a Magyarországon
történt többes házasságkötést rendeli büntetni a Btk., a
külföldön történt házasságkötés — amennyiben az a házasságkötés
helye szerint nem bűncselekmény — nem büntetendő [4. § (1)
bekezdés a) pontja]. Nincs tehát büntetőjogi akadálya annak,
hogy egy muzulmán vallású személy „eredeti hazájában gyakorolt
társadalmi-családi életmódot a Magyar Köztársaság területén is
gyakorolhassa”.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB
határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel
rendelte el.
Dr. Bihari Mihály
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Kukorelli István
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás Dr. Bihari Mihály
alkotmánybíró az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
Dr. Lévay Miklós
alkotmánybíró helyett
Dr. Paczolay Péter Dr. Trócsányi László
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |