Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az előtte folyamatban lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett fordult az Alkotmánybírósághoz a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) egészének visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérve.
Az indítványozó álláspontja szerint a Tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügyek esetében nincs olyan körülmény, amely elkerülhetetlenné tenné a semmisség megállapítását. Véleménye szerint a Tv. alkalmazása a céljához képest aránytalan sérelmet okoz azzal, hogy nincs lehetőség a bizonyítékok értékelésére. Mindezek alapján a Tv. sérti a jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményét azzal, hogy alkotmányos indok nélkül, a célhoz képest aránytalan sérelmet okozva áttöri a jogerő intézményét. A jogalkotó emellett nem adott egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni az "elítélés alapja", "tömegoszlatáshoz kapcsolódóan elkövetett" és a "méltányolható körülmények között elkövetett" fogalmakat, amely sérti a normavilágosság elvét.
Kifogásolja továbbá, hogy a jogalkotó úgy kötelezi a bíróságot a semmisségi eljárás lefolytatására, hogy annak eljárási szabályait egyáltalán nem határozza meg, amely szintén nem felel meg a jogbiztonság követelményének. Álláspontja szerint a Tv. hatályba léptető rendelkezése sem áll összhangban a jogállamiság követelményével, mert a Tv. által biztosított felkészülési idő rövid az ügyviteli és iratkezelési szabályoknak megfelelő eljárás lefolytatására.
Az indítványozó bíró szerint az, hogy a bíróságoknak a büntetőjogi főkérdésről kizárólag az ügyben korábban felhasznált bizonyítékok típusa alapján kell döntenie, lényegében egy megdönthetetlen vélelmet állít fel, kizárva annak lehetőségét, hogy a bíró értékelje a bizonyítékokat és megállapítsa belső meggyőződése alapján a történeti tényállást. Véleménye szerint a jogalkotó ezzel elvonja a bűnösség kérdésében való döntés lehetőségét, amely a bírói függetlenség sérelmét eredményezi.
Kifejti továbbá, hogy az ügyészség függetlensége két irányból is sérelmet szenved- Egyrészről a jogalkotó által gyakorolt ellenőrzési és utasítási jog sérti az ügyészség Alkotmányban biztosított függetlenségét, másrészt az ügyészi diszkrecionális jogkörben hozott döntés bírósági felülvizsgálata a funkciómegoszlás elvét is sérti..
. |