Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03332/2012
Első irat érkezett: 08/24/2012
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.21.149/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/16/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Kúria Pfv.VI.21.149/2011/7. számú ítélete és az annak előzményeként hozott ítéletetek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Álláspontja szerint egy tisztességes bírósági eljárásban a bíróságnak kötelezettsége lett volna az is, hogy megvizsgálja, melyik jogot kell alkalmazni, ha külföldi elem is van az ügyben. A bíróságok továbbá tévesen állapították meg, hogy az ingatlan eladása feltételhez, egy gépkocsi visszaadásához volt kötve.
Az indítványozó álláspontja szerint a döntés a fentiek következtében sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljráshoz való jogát, a jogbiztonság elvét és a tulajdonhoz való alapjogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.VI.21.149/2011/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
M. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
A határozat száma: 3005/2013. (I. 21.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1172
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
.
A határozat kelte: Budapest, 01/14/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.01.14 10:00:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.VI.21.149/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal élt a Kúria Pfv.VI.21.149/2011/7. számú ítélete ellen. Kérte az Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Kúria, valamint az első- és másodfokon eljárt bíróságok ítéletének alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azokat, mivel sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, M) cikk (1) bekezdését, XIII. cikk (1) bekezdését, és XXVIII. cikk (1) bekezdését. Ezen túlmenően megjelölte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2–3. §§-át, 206. § (1) bekezdését, és a 221. §-át is.
[2] Az indítványozó kérelme indokolásául előadta, hogy a Szlovák Köztársaságban élő alperesek ingatlanvásárlásához anyagilag hozzájárult, amely jogügylet tulajdonjogot számára nem eredményezett, ezért utóbb pert indított. Az első fokon eljáró bíróság a “kölcsön, kártérítés, jogalap nélküli gazdagodás és egyéb” iránti keresetét elutasította, mely ítéletet fellebbezés folytán a másodfokon eljáró bíróság helyben hagyott. Az indítványozó a másodfokú ítélet ellen felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, melynek eredményeként a Kúria a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria ítéletét – a bíróság tájékoztatása szerint – 2012. május 24-én kézbesítették. Az indítványozó ezt követően 2012. július 18-án alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
[3] Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok nem állapították meg a “tényleges” tényállást, egyes tényekről az ítéletek indokolása egyáltalán nem szól, emellett véleménye szerint a bíróságoknak kötelessége lett volna megvizsgálni az alkalmazandó jogot, mivel az ügyben külföldi elem is szerepelt. Előadta, hogy bár az ítéletekben nem szerepel, de az ingatlant a II. r. alperes eladta, ezért jogalap nélküli gazdagodás történt. Álláspontja szerint az ingatlanon lévő, illetve a hitelösszegen fennálló tulajdonjoga sérült, az “ítéletek nem teljesek”, nem tisztességes eljárásban születtek és a jogorvoslati eljárásban is jogait korlátozó, egyoldalú döntéseket hoztak a bíróságok. További jogorvoslati lehetősége nincs, és egyéb eljárás sincs az ügyében folyamatban.
[4] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.
[5] Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételeit.
[6] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A Kúria ítéletét 2012. május 24-én kézbesítették, az alkotmányjogi panasz 2012. július 18-án – tehát a törvényben előírt határidőn belül – érkezett a Fővárosi Törvényszékre.
[7] Az Abtv. 51. § (2) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz eljárás során kötelező a jogi képviselet. Az indítványozó – hiánypótlásra – becsatolta a szabályszerű ügyvédi meghatalmazást.
[8] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó megjelölte azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét [Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pont], valamint amely megalapozza az indítványozói jogosultságot [Abtv. 27. § a) pont]. Előadta az eljárás megindításának indokait, valamint részletezte az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének lényegét. Az indítványozó megjelölte a Pp. több szakaszát is, azonban azt, hogy azok az Alaptörvény mely szakaszait és mennyiben sértik, nem indokolta.
[9] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, az Abtv. 29. §-a szerint pedig az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[10] Jelen ügyben a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan az indítványozó a bírósági ítéleteket azért kifogásolta, mert szerinte a bíróságok nem állapították meg a “tényleges” tényállást. Egyes tényekről az ítéletek indokolása egyáltalán nem szól, emellett véleménye szerint a bíróságoknak kötelessége lett volna megvizsgálni az alkalmazandó jogot, mivel az ügyben külföldi elem is szerepelt, az “ítéletek nem teljesek”, nem tisztességes eljárás zajlott le, és a jogorvoslati eljárásban is jogait korlátozó, egyoldalú döntések születtek.
[11] Az indítványozó tehát a bírósági ítéletek vizsgálatát nem alkotmányossági szempontból kérte, hanem azt kívánta elérni, hogy a tényállás megállapítása, valamint a tények értékelése, és az abból levont következtetések tekintetében elfoglalt bírói álláspontot változtassa meg az Alkotmánybíróság. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján azonban az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban való ítélkezés, kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és kiküszöbölje az azt érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz eljárásban is az Alaptörvény védelmében lép fel, az Alaptörvényben biztosított jogokat védi, elsődleges feladata nem a bírói jogalkalmazás minősítése, esetleges megváltoztatása.
[12] Tekintettel arra, hogy jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (2) bekezdésére tekintettel, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

    Dr. Holló András s. k.,
    tanácsvezető alkotmánybíró
    .
    Dr. Balsai István s. k.,
    előadó alkotmánybíró

    Dr. Kiss László s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Bragyova András s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Kovács Péter s. k.,
    alkotmánybíró

    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    08/24/2012
    .
    Number of the Decision:
    .
    3005/2013. (I. 21.)
    Date of the decision:
    .
    01/14/2013
    .
    .