483/B/1996


	English
	Hungarian

�gysz�m: .	483/B/1996
El�ad� alkotm�nyb�r�: L�bady Tam�s Dr. .

Az ind�tv�ny l�nyege:

A d�nt�s sz�ma: 30/1998. (VI. 25.) AB hat�rozat483/B/1996
.

ABH oldalsz�ma: 1998/220
.

A d�nt�s kelte: Budapest, 06/22/1998
.

A d�nt�s sz�vege (pdf):

A d�nt�s sz�vege:

A MAGYAR K�ZT�RSAS�G NEV�BEN!

Az Alkotm�nyb�r�s�g jogszab�ly alkotm�nyelleness�g�nek

ut�lagos vizsg�lat�ra ir�nyul� ind�tv�ny t�rgy�ban meghozta a

k�vetkez�

hat�rozatot :

1. Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�tja, hogy a Magyar

K�zt�rsas�g �s az Eur�pai K�z�ss�gek �s azok tag�llamai

k�z�tt t�rsul�s l�tes�t�s�r�l sz�l�, Br�sszelben, 1991.

december 16.-�n al��rt Eur�pai Meg�llapod�s kihirdet�s�r�l

rendelkez� 1994. �vi I. t�rv�ny (a tov�bbiakban: EM.) 2. �-

�ban foglalt 62. Cikk (1) �s (2) bekezd�s�nek v�grehajt�s�ban

alkotm�nyos k�vetelm�ny, hogy a magyar jogalkalmaz� hat�s�gok

k�zvetlen�l nem alkalmazhatj�k a 62. Cikk (2) bekezd�s�ben

hivatkozott alkalmaz�si krit�riumokat.

2. Az Alkotm�nyb�r�s�g az EM. 62 Cikk (2) bekezd�se

alkotm�nyelleness�g�nek meg�llap�t�s�ra �s megsemmis�t�s�re

ir�nyul� ind�tv�nyt �s az EM. �ltal kihirdetett 2. sz�m�, az

ESZAK-term�kekr�l sz�l� Jegyz�k�nyv 8. Cikke (2) bekezd�se

alkotm�nyelleness�g�nek meg�llap�t�s�ra �s megsemmis�t�s�re

ir�nyul� ind�tv�nyt elutas�tja.

3. Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�tja: "A magyar-EK T�rsul�si

Tan�csnak a Magyar K�zt�rsas�g �s az Eur�pai K�z�ss�gek �s

azok tag�llamai k�z�tt t�rsul�s l�tes�t�s�r�l sz�l� Eur�pai

Meg�llapod�s 62. Cikke (1) bekezd�s�nek (i), (ii) pontja �s

(2) bekezd�se, valamint az e Meg�llapod�s 2. sz�m�, az ESZAK-

term�kekr�l sz�l� Jegyz�k�nyve 8. Cikke (1) bekezd�s�nek (i),

(ii) pontja �s (2) bekezd�se v�grehajt�si szab�lyainak

elfogad�sa t�rgy�ban hozott 2/96. sz�m� hat�rozata

kihirdet�s�r�l" sz�l� 230/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

Mell�klete 1. cikk�nek els� �s m�sodik bekezd�se, tov�bb� 6.

cikke alkotm�nyellenes.

4. Az Alkotm�nyb�r�s�g az alkotm�nyellenes rendelkez�sek

megsemmis�t�se t�rgy�ban a hat�rozathozatalt 1999.

December 31. napj�ig felf�ggeszti.

Az Alkotm�nyb�r�s�g ezt a hat�rozat�t a Magyar K�zl�nyben

k�zz�teszi.

Indokol�s

I.

1. Az ind�tv�nyoz� az EM. 62 cikk (2) bekezd�s�nek, valamint

az EM. 2. sz�m�, az ESZAK-term�kekr�l sz�l� Jegyz�k�nyve 8.

cikk (2) bekezd�se alkotm�nyelleness�g�nek meg�llap�t�s�t

k�rte, �s kezdem�nyezte e rendelkez�sek megsemmis�t�s�t.

�ll�spontja szerint e cikkek meghat�rozott �gycsoportra

vonatkoz�an a magyar versenyhat�s�g �ltal k�zvetlen�l

alkalmazand� szab�lyok k�z� sorolj�k azokat a krit�riumokat,

amelyek az EGK alap�t� szerz�d�s�nek (a tov�bbiakban: EK-

Szerz�d�s) 85., 86. �s 92. cikkely�nek alkalmaz�s�b�l

erednek. Hivatkozott arra, hogy az illet� krit�riumok az

Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g (a tov�bbiakban: K�z�ss�g) bels�

jog�nak r�sz�t k�pezik, a versenykorl�toz�s tilalm�nak

k�zjogi norm�i, amelyek tartalmi krit�riumai jelent�s r�szben

a K�z�ss�g jogszab�lyaiban �s joggyakorlat�ban jelennek meg.

Az alkotm�nyoss�gi agg�lyt az ind�tv�nyoz� arra alapozta,

hogy egyr�szt a 62. cikk (2) bekezd�sben �rt alkalmaz�si

krit�riumok az EM. hat�lyba l�p�s�t k�vet�en kialakul�

k�z�ss�gi jogfejl�d�st is �tfogj�k, m�sr�szt arra, hogy ezek

a krit�riumok a magyarorsz�gi jogalkalmaz�sban k�zvetlen�l

�rv�nyes�tend�k an�lk�l, hogy azokat hazai jogforr�s

tartalmazn�. Meg�t�l�se szerint az alkotm�nyoss�gi probl�m�t

az EM. 62. cikk (3) bekezd�s�ben hivatkozott v�grehajt�si

szab�lyoz�s alapelvi rendelkez�se eredm�nyezi. Az ind�tv�ny

eredetileg a v�grehajt�si szab�lyoz�s tervezet�re, mint az

EM. 62. cikk (2) bekezd�s�nek �rtelm�t meghat�roz� forr�sra

hivatkozott, majd egy csatlakoz� ind�tv�nyban a

korm�nyrendeletben kihirdetett V�grehajt�si Szab�lyoz�s 1. �s

6. cikkeit k�l�n is t�madta.

Az ind�tv�nyoz� alapvet�en a K�z�ss�g versenyjoga j�v�ben

megjelen� krit�riumainak a magyarorsz�gi jogalkalmaz�sra

h�rul� k�zvetlen �rv�nyes�l�si m�dj�t kifog�solta, mivel

ez�ltal a magyar jogrendszer kiny�lna egy m�sik juriszdikci�

bels� k�zjogi szab�lyainak automatikus befogad�sa �s

alkalmaz�sa el�tt. Ebben "a jogalkot�si hatalom, mint �llami

fels�gjog, egy m�sik szuver�nre t�rt�nt alkotm�nyellenes

�truh�z�s�t" l�tta. Hivatkozott a sz�ks�ges alkotm�nyos

felhatalmazotts�g hi�ny�ra, valamint tartalma szerint az

Alkotm�ny 2. � (1) bekezd�s�re is. Utalt tov�bb� arra, hogy

az illet� k�z�ss�gi jogi krit�riumok, elvek alkalmaz�sa nem

hasonl�that� a nemzetk�zi szerz�d�sek bels� alkalmaz�s�nak

rendj�hez, nem alapozhat� a nemzetk�zi mag�njog koll�zi�s

mechanizmus�ra sem �s nem is egy Magyarorsz�g r�szv�tel�vel

m�k�d� nemzetk�zi szervezet jogalkot�sa. Az ind�tv�ny

kieg�sz�t�se utalt az Eur�pai Gazdas�gi T�rs�g

l�trehozatal�ban felvet�d�tt jogi neh�zs�gekre �s

megold�sokra, amelyek a k�z�ss�gi jog k�v�l�ll� orsz�gokban

val� alkalmazhat�s�g�nak korl�tait �s lehets�ges m�dszer�t

hat�rozt�k meg.

2. A kapcsol�d� �jabb ind�tv�ny a magyar-EK T�rsul�si

Tan�csnak a Magyar K�zt�rsas�g �s az Eur�pai K�z�ss�gek �s

azok tag�llamai k�z�tt t�rsul�s l�tes�t�s�r�l sz�l� Eur�pai

Meg�llapod�s 62. Cikke (1) bekezd�s�nek (i), (ii) pontja �s

(2) bekezd�se, valamint az e Meg�llapod�s 2. sz�m�, az ESZAK-

term�kekr�l sz�l� Jegyz�k�nyve 8. Cikke (1) bekezd�s�nek (i),

(ii) pontja �s (2) bekezd�se v�grehajt�si szab�lyainak

elfogad�sa t�rgy�ban hozott 2/96. sz�m� hat�rozata

kihirdet�s�r�l sz�l� 230/1996 (XII. 26.) Korm. rendeletet

Mell�klet�nek (a tov�bbiakban: Vsz.) 1. cikke �s 6. cikke

alkotm�nyelleness�g�nek meg�llap�t�s�t �s megsemmis�t�s�t

kezdem�nyezte.

Az ind�tv�nyoz� �rvel�se szerint a Vsz. 1. cikke az�rt

alkotm�nyellenes, mert ez a rendelkez�s az, amely az EM. 62

cikk (2) bekezd�s�ben �rt k�vetelm�nyeket a hazai

jogalkalmaz� hat�s�gra (Gazdas�gi Versenyhivatal, a

tov�bbiakban: GVH) telep�ti. A Vsz. alkotm�nyoss�gi

vizsg�lat�t az�rt tartotta sz�ks�gesnek, mert "�nmag�ban is

alkotm�nyellenes az a magyar jogszab�lyhely, amely egy hazai

jogalkalmaz� hat�s�got �gy hat�roz meg, mint akinek egy m�sik

jogrendszer bels� versenyszab�lyainak mindenkori alkalmaz�si

krit�riumai szerint kell meg�t�lnie saj�t elj�r�s�ban az

el�tte lev� �gyeket". Az ind�tv�nyoz� szerint az EM. 62 cikk

(2) bekezd�se �s a Vsz. 1. cikke az alkotm�nyoss�gi probl�ma

szempontj�b�l tartalmilag egy egys�get k�peznek, csak

egym�sra tekintettel �t�lhet�k meg, de a k�t jogforr�s

alkotm�nyoss�ga �n�ll�an is vizsg�land�.

Az ind�tv�nyoz� agg�lyosnak l�tta tov�bb�, hogy a Vsz. 6.

cikke alapj�n a magyar versenyhat�s�gnak biztos�tania kell a

K�z�ss�g jog�nak r�szek�nt l�tez�, a Miniszterek Tan�csa �s

az Eur�pai Bizotts�g egyes rendeleteiben megjelen� elvek

teljes k�r� alkalmaz�s�t, ahogyan azok mindenkor hat�lyosak a

k�z�ss�gi jogban. T�madhat�v� teszi ezt a szab�lyoz�st az

ind�tv�nyoz� szerint, hogy a konstrukci� a j�v�beni jogi

rendeletek elveire is kiterjed�en k�zvetlen alkalmaz�si

k�vetelm�nyt hat�roz meg, an�lk�l, hogy ezek az elvek magyar

jogforr�sban megjelenn�nek.

3. Az Alkotm�nyb�r�s�g az ind�tv�ny elb�r�l�s�hoz beszerezte

�s felhaszn�lta az igazs�g�gy-miniszter v�lem�ny�t. Az EM.

62. cikk (2) bekezd�s�t illet�en a v�lem�ny hivatkozott az

alkotm�nyos �rtelmez�s tan�ra, amely szerint nem felt�tlen�l

sz�ks�ges a t�madott jogszab�ly alkotm�nyelleness�g�nek

meg�llap�t�sa, ha annak van alkotm�nykonform �rtelmez�se, �s

a norm�t nem kell mindig megsemmis�teni azon az alapon, hogy

annak az alkotm�nyos k�vetelm�nyeknek meg nem felel�

�rtelmez�se is lehets�ges. Utalt a miniszter v�lem�nye arra,

hogy a kapcsol�d� v�grehajt�si szab�lyok meghat�roz�ak az

�rtelmez�s szempontj�b�l. �ll�spontja szerint a 62. cikknek

nem tulajdon�that� olyan �rtelmez�s, amely nem felel meg az

alkotm�nyos k�vetelm�nyeknek.

A miniszter vitatta, hogy az EM. 62 cikk (2) bekezd�se

alapj�n �rv�nyes�tend� krit�riumok megfeleln�nek a k�zvetlen

hat�ly felt�teleinek, azaz szerinte azok "nem alkalmazhat�k

k�zvetlen�l mag�nszem�lyekre, illetve konkr�t versenyjogi

esetekre". �ll�spontja szerint az EM. 62. cikk�be foglalt

k�vetelm�nyek jogalkot�si k�telezetts�get jelentenek, �s a

k�z�ss�gi jognak a hazai jogalkalmaz�sban val� k�zvetlen

figyelembev�tel�t nem teszik lehet�v� vagy sz�ks�gess�. A

Magyar K�zt�rsas�g "azt v�llalta, hogy bels� joga — nyilv�n

nemcsak �rott, hanem �l� joga — �tj�n" a 62. cikkben foglalt

el��r�sokat teljes�ti, �gy az e cikkben �rt "elb�r�l�s" nem a

hazai jogalkalmaz� szervek el�tti elj�r�sokban t�rt�n�

elb�r�l�st jelent. A 62. cikk min�s�t�se azt jelenti, hogy

"annak (1) bekezd�se anyagi jogi k�telezetts�get r� a

Szerz�d� Felekre, megk�vetelve bels� joguknak a nemzetk�zi

jogi k�telezetts�ghez t�rt�n� igaz�t�s�t", a (2) bekezd�s

pedig az (1) bekezd�s szab�lyainak "�rtelmez�si h�tter��l a

k�z�ss�gi jogot h�vja fel, quasi koll�zi�s normak�nt", �s �gy

a Felek �ltali k�z�s �rtelmez�shez teszi hivatkoz�si alapp� a

megjel�lt jogb�l levezethet� elveket, krit�riumokat.

4. Az ind�tv�nyoz� �jabb — kapcsol�d� — ind�tv�ny�ra

figyelemmel az Alkotm�nyb�r�s�g megkereste a k�l�gyminisztert

�s ism�telten az igazs�g�gyminisztert az ind�tv�nnyal

kapcsolatos korm�nyzati �ll�spontok el�terjeszt�se ir�nt.

A k�l�gyminiszter �ll�spontja szerint az ind�tv�nnyal

t�madott rendelkez�sek alkotm�nyoss�gi probl�m�t nem vetnek

fel, az EM. megk�t�s�re �s a bels� jogban val� kihirdet�s�re

alkotm�nyos felhatalmazotts�g alapj�n ker�lt sor. Utalt a

miniszter arra, hogy az Alkotm�nynak az Orsz�ggy�l�s

hat�sk�r�r�l sz�l� 19. � (3) bekezd�s�ben foglalt

rendelkez�se alapj�n az Alkotm�ny sz�molt a nemzetk�zi

kapcsolatok k�r�ben a nemzeti szuverenit�s bizonyos

korl�toz�s�val. A nemzeti szuverenit�s hagyom�nyos, a

nemzetek form�lis egyenrang�s�g�ra �p�l�, azt t�lhangs�lyoz�

�rtelmez�se a mai nemzetk�zi viszonyokban m�r egy�ltal�ban

nem alkalmazhat�. Hivatkozott arra is, hogy az ind�tv�nyoz�

elmulasztotta figyelembe venni a t�madott nemzetk�zi

szerz�d�s c�lj�t, vagyis azt, hogy a t�rsul�si szerz�d�s

Magyarorsz�g eur�pai integr�ci�j�t hordoz� meg�llapod�s.

Ezzel �sszef�gg�sben kiemelten hivatkozott az EM. 67.

cikk�ben foglaltakra, amely mint lex generalis r�gz�ti, hogy

Magyarorsz�gnak a K�z�ss�gbe t�rt�n� gazdas�gi integr�ci�ja

egyik alapvet� el�felt�tele az orsz�g jelenlegi �s j�v�beni

jogszab�lyainak a K�z�ss�g jogszab�lyaihoz t�rt�n�

k�zel�t�se. M�rpedig Magyarorsz�g e cikkben a lehets�ges

m�rt�k� jogk�zel�t�sre kifejezetten k�telezetts�get v�llalt.

Ehhez az �ltal�nos k�telezetts�gv�llal�shoz k�pest a t�madott

rendelkez�sek a versenyjog ter�let�n lex specialist

jelentenek. Ilyenform�n az EM. 62. cikk�nek a t�rsul�s

�ltal�nos integr�ci�s c�lkit�z�seihez k�pest al�rendelt,

m�sodlagos jellege van. A T�rsul�si Meg�llapod�s m�r

�nmag�ban is felt�telezi, hogy a meg�llapod�s szerepl�inek

sz�molniuk kell az Eur�pai K�z�ss�g jogszab�lyaival,

illet�leg e jogszab�lyok t�nyleges �rv�nyes�t�s�vel, ilyen

k�r�lm�nyek k�z�tt az ind�tv�nyokban kifog�solt rendelkez�sek

alkotm�nyoss�gi probl�m�t nem vetnek fel.

Az igazs�g�gy-miniszter �jabb �szrev�tel�ben az eredeti

ind�tv�nnyal kapcsolatos �s az alkotm�nyos �rtelmez�si

lehet�s�gre vonatkoz� kor�bbi �ll�spontj�t fenntartotta �s

megism�telte. V�lem�nye szerint az alkotm�nyos �rtelmez�s

lehet�s�ge a kapcsol�d� ind�tv�nnyal t�madott Vsz.

rendelkez�sei tekintet�ben is fenn�ll. Eszerint a Vsz. 6.

cikke �rtelmezhet� �gy is, hogy a GVH az 1. cikk alapj�n

ir�nyad� hat�lyos magyar anyagi jogi versenyszab�lyok

alkalmaz�sa sor�n is abban a helyzetben van, hogy az EM. 62.

cikk�nek eleget tegyen. A Vsz. 6. cikk�ben foglalt k�z�ss�gi

jogi elveknek a magyar versenyhat�s�g r�sz�r�l t�rt�n�

�rv�nyes�t�se ugyanis term�szetesen csak a magyar versenyjogi

jogszab�lyok keretei k�z�tt lehets�ges, mert a Vsz-ben a

saj�t anyagi jog alkalmaz�sa jelenik meg alapelvk�nt �s

ultima ratio-k�nt. A miniszteri okfejt�s vit�ss� tette az

ind�tv�nyoz�nak azt az �ll�spontj�t, hogy az EM. 62. cikk (2)

bekezd�s�nek k�zvetlen alkalmaz�sa a magyar versenyhat�s�gra

h�rulna. �ll�spontja szerint a Vsz. 1. cikk m�sodik

bekezd�s�nek rendeltet�se nem t�bb, mint az, hogy a Felek

egym�s k�lcs�n�s t�j�koztat�s�ra form�lisan is megnevezik e

rendelkez�sben versenyhat�s�gaikat.

Utalt a miniszter arra is, amely a k�l�gyminiszter

�ll�spontj�ban is megfogalmaz�dott, hogy a szuverenit�s-

korl�toz�ssal j�r� szerz�d�sek megk�t�s�re az Orsz�ggy�l�snek

alkotm�nyos felhatalmazotts�ga van. A t�madott rendelkez�sek

ebben az �sszef�gg�sben ann�l kev�sb� jelenthetnek

alkotm�nyoss�gi probl�m�t, mert a k�lf�ldi jog magyarorsz�gi

alkalmaz�sa egy eg�szen sz�k t�rgyk�rre �s konkr�tan

meghat�rozott szab�lyoz�si ter�letre, az �n.

versenykorl�toz�sok jog�ra vonatkozik. A versenykorl�toz�

rendelkez�sek egy�bk�nt is sz�ks�gk�ppen tartalmaznak

k�lf�ldi elemeket, ez�rt e szigor�an k�r�lhat�rolt

t�rgyk�rben a k�z�ss�gi jog magyarorsz�gi alkalmaz�s�nak

megenged�se alkotm�nyosan indokolt.

V�g�l kifejtette az igazs�g�gy-miniszter azt az �ll�spontj�t

is, amely szerint a Vsz. kifog�solt rendelkez�sei

alkotm�nyelleness�g�nek esetleges meg�llap�t�sa eset�n sem

kellene sz�ks�gk�ppen meg�llap�tani az EM. 62. cikke

alkotm�nyelleness�g�t. Ha ugyanis az Alkotm�nyb�r�s�g a Vsz.

kifog�solt rendelkez�seit alkotm�nyellenesnek tal�ln� is, ez

nem z�rn� ki, hogy az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�nek

v�grehajt�s�ra a Szerz�d� Felek olyan szab�lyoz�st fogadjanak

el, amely az e bekezd�sben foglalt rendelkez�s alkotm�nyos

�rtelmez�s�nek tartom�ny�n bel�l marad.

II.

1. Alkotm�ny 2. � (1) bekezd�se �rtelm�ben a Magyar

K�zt�rsas�g f�ggetlen, demokratikus jog�llam. A 2. � (2)

bekezd�se szerint a Magyar K�zt�rsas�gban minden hatalom a

n�p�, amely a n�pszuverenit�st v�lasztott k�pvisel�i �tj�n,

valamint k�zvetlen�l gyakorolja.

2. Az EM. 62. cikke a k�vetkez� rendelkez�seket tartalmazza:

1. A Meg�llapod�s megfelel� m�k�d�s�vel, amennyiben

�rinthetik a K�z�ss�g �s Magyarorsz�g k�z�tti kereskedelmet,

�sszeegyeztethetetlenek a k�vetkez�k:

(i) minden olyan v�llalatok k�z�tti meg�llapod�s,

v�llalatok t�rsul�sai �ltal hozott d�nt�s �s v�llalatok

k�z�tti egyeztetett gyakorlat, amelynek c�lja vagy hat�sa a

verseny megakad�lyoz�sa, korl�toz�sa vagy torz�t�sa;

(ii) egy vagy t�bb v�llalat �ltal uralkod� helyzettel

val� vissza�l�s Magyarorsz�g vagy a K�z�ss�g ter�let�nek

eg�sz�n vagy jelent�s r�sz�n;

(iii) b�rmely �llami t�mogat�s, amely az�ltal, hogy

el�nyben r�szes�t egyes v�llalatokat vagy egyes �ruk

termel�s�t, torz�tja a versenyt vagy azzal fenyeget.

2. Az ezzel a Cikkel ellent�tes gyakorlatot az Eur�pai

Gazdas�gi K�z�ss�get l�trehoz� Szerz�d�s 85., 86. �s 92.

Cikk�ben foglalt szab�lyok alkalmaz�s�b�l ered� krit�riumok

alapj�n kell elb�r�lni.

3. A T�rsul�si Tan�cs a Meg�llapod�s hat�lybal�p�s�t�l

sz�m�tott h�rom �ven bel�l hat�rozattal meg�llap�tja az (1)

is (2) bekezd�s v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges szab�lyokat.

A 62. cikk 6. bekezd�se a 3. bekezd�sben meghat�rozott

v�grehajt�si szab�lyokat tekinti ir�nyad�nak, mint amelyek

szerint a 62. cikk 1. bekezd�se szerinti gyakorlatokkal

foglalkozni kell. E szab�ly ugyanakkor a v�grehajt�si

szab�lyok hi�ny�ban vagy a v�grehajt�si szab�lyok alapj�n

val� megfelel� elj�r�s hi�ny�ban a felmer�l� �gyeket a

T�rsul�si Tan�cs el�tti konzult�ci�ra utalja.

3. A Vsz. 1. cikk (Alapelv) els� bekezd�se szerint:

Az Eur�pai Meg�llapod�s 62. cikk�nek (1) �s (2)

bekezd�s�ben foglalt elvek alapj�n kell rendezni mindazon

�gyeket, amelyek v�llalatok k�z�tti olyan meg�llapod�sokkal,

v�llalati t�rsul�sok olyan d�nt�seivel vagy v�llalatok olyan

�sszehangolt magatart�s�val kapcsolatosak, amelyek a verseny

megakad�lyoz�s�t, korl�toz�s�t vagy torz�t�s�t c�lozz�k vagy

okozz�k, illetve amelyek a gazdas�gi er�f�l�nnyel

Magyarorsz�g vagy a K�z�ss�g ter�let�nek eg�sz�n vagy

jelent�s r�sz�n val� vissza�l�ssel kapcsolatban mer�lnek fel,

�s kihat�ssal lehetnek Magyarorsz�g �s az Eur�pai K�z�ss�g

k�z�tti kereskedelemre.

A m�sodik bekezd�s pedig �gy rendelkezik, hogy e c�lb�l

ezekkel az �gyekkel Magyarorsz�g r�sz�r�l a Gazdas�gi

Versenyhivatal, az Eur�pai K�z�ss�g r�sz�r�l az Eur�pai

Bizotts�g (a IV. F�igazgat�s�g) foglalkozik.

A harmadik bekezd�s szerint a Gazdas�gi Versenyhivatal �s az

Eur�pai Bizotts�g hat�sk�re ezeknek az �gyeknek az int�z�s�re

Magyarorsz�g �s az Eur�pai K�z�ss�g saj�t jogrendszer�nek m�r

l�tez� szab�lyaib�l k�vetkezik, bele�rtve azokat az eseteket,

amikor a Felek ezeket a szab�lyokat a saj�t ter�let�k�n k�v�l

elhelyezked� v�llalatokra alkalmazz�k.

A negyedik bekezd�s pedig kimondja, hogy mindk�t F�l hat�s�ga

a saj�t anyagi jog�val �sszhangban rendezi az �gyeket az

al�bb k�vetkez� rendelkez�sek figyelembev�tel�vel. A

hat�s�gok ir�nyad� anyagi jogi szab�lyai a Gazdas�gi

Versenyhivatal sz�m�ra a tisztess�gtelen piaci magatart�s �s

a versenykorl�toz�s tilalm�r�l sz�l� 1996. �vi LVII. t�rv�ny,

az Eur�pai Bizotts�g sz�m�ra pedig az Eur�pai K�z�ss�get

l�trehoz� Szerz�d�s �s az ESZAK Szerz�d�s versenyszab�lyai,

ide�rtve a versenyre vonatkoz� m�sodlagos jogszab�lyokat.

4. A Vsz. csoportmentess�gekr�l rendelkez� 6.cikke els�

bekezd�se szerint:

Az Eur�pai Meg�llapod�s 62. cikk�nek a jelen

v�grehajt�si szab�lyok 2. �s 3. cikke szerinti

alkalmaz�sa sor�n a versenyhat�s�gok biztos�tj�k a K�z�ss�g

hat�lyos csoportmentess�gi rendeleteiben foglalt elvek teljes

k�r� alkalmaz�s�t. A Gazdas�gi Versenyhivatal t�j�koztat�st

kap a K�z�ss�g b�rmely, csoportmentess�gek elfogad�s�ra,

hat�lyon k�v�l helyez�s�re vagy m�dos�t�s�ra ir�nyul�

elj�r�sr�l.

A 6. cikk m�sodik bekezd�se pedig a k�vetkez�k�ppen

rendelkezik:

Ha az ilyen csoportmentess�gi rendeletek Magyarorsz�g

r�sz�r�l komoly ellenvet�sbe �tk�znek, az e V�grehajt�si

Szab�lyok 9. Cikk�ben foglalt rendelkez�sekkel �sszhangban —

figyelembe v�ve az Eur�pai Meg�llapod�sban el��rt

jogharmoniz�ci�t — konzult�ci�ra ker�l sor a T�rsul�si Tan�cs

keret�ben.

V�g�l a harmadik bekezd�s szerint:

Ugyanezek az elvek �rv�nyesek a Magyarorsz�g vagy a

K�z�ss�g versenypolitik�j�ban bek�vetkez� egy�b l�nyeges

v�ltoz�sok vonatkoz�s�ban.

III.

1. Az Alkotm�nyb�r�s�gnak ebben a hat�rozat�ban abban a

k�rd�sben kellett �ll�st foglalnia, hogy az EM. 62. cikke �s

a Vsz. alapj�n — a versenykorl�toz�s tilalm�nak jogter�let�n

— a K�z�ss�g jog�nak jogi krit�riumai �s elvei milyen m�don

�rv�nyes�lhetnek a magyar jogrendszerben. �gy az

alkotm�nyoss�gi vizsg�lat k�z�ppontj�ban az EM. 62. cikk (2)

bekezd�s�ben hivatkozott krit�riumok �rv�nyes�l�s�nek a Vsz-

ben meghat�rozott konstrukci�ja �llt. Az alkotm�nyoss�gi

k�rd�s eszerint az, hogy egy m�sik nemzetk�zi jogi jogalany,

egy m�sik �n�ll� k�zhatalmi rendszer �s auton�m jogrend saj�t

bels� jog�nak azok a norm�i, amelyek k�zjogi jogviszonyok

szab�lyoz�s�ra szolg�lnak, �rv�nyes�thet�k-e k�zvetlen�l a

magyar versenyhat�s�g �ltal, an�lk�l is, hogy ezek a k�lf�ldi

k�zjogi norm�k a magyar jog r�sz�v� v�ln�nak.

2. Az Alkotm�nyb�r�s�g a hat�rozat indokol�sban szerepl�

egyes fogalmakat az al�bbi �rtelemben haszn�lja. A k�zvetlen

hat�ly (direct effect, judicial effect, applicabilit�

directe) alatt azt �rti, hogy a nemzetk�zi szerz�d�s valamely

konkr�t rendelkez�se mag�njogi alanyok sz�m�ra b�r�s�gon vagy

m�s jogalkalmaz� hat�s�g el�tt �rv�nyes�thet� alanyi jogot,

illet�leg k�telezetts�get keletkeztet.

A k�zvetlen alkalmazand�s�g (direct applicability,

applicabilit� imm�diate) fogalmat a hat�rozat indokol�sa

abban az �rtelemben haszn�lja, amit ez a kifejez�s a K�z�ss�g

jogrendszer�ben fed. A K�z�ss�g �s a tag�llamok viszony�ban a

k�z�ss�gi jogi szab�lyok l�trej�tt�kkel azonnal behatolnak a

tag�llamokban �rv�nyes�tend� jog k�r�be, an�lk�l, hogy ehhez

a k�z�ss�gi jog bels� jogg� alak�t�sa (a tag�llamok �ltali

meger�s�t�s, inkorpor�ci�, transzform�ci�, kihirdet�s

form�j�ban) sz�ks�ges lenne. A k�zvetlen alkalmazand�s�g

hat�rolja el a k�z�ss�gi jog tag�llamokon bel�li megjelen�s�t

att�l, ahogyan a nemzetk�zi szerz�d�sek �ltal�ban a bels� jog

r�sz�v� lehetnek (meger�s�t�s �s k�zz�t�tel, illet�leg

meger�s�t�s �s inkorpor�ci�, transzform�ci�, kihirdet�s

�ltal).

Az ind�tv�ny �sszef�gg�s�ben az EM. 62. cikk (1) �s (2)

bekezd�s�nek a k�zvetlen hat�lya, illet�leg az 62. cikk (2)

bekezd�s�ben hivatkozott k�z�ss�gi jogi krit�riumok magyar

jogrendszeren bel�li k�zvetlen alkalmaz�s�nak k�rd�se vet�dik

fel.

3. Az Alkotm�nyb�r�s�g a k�zvetlen hat�ly k�rd�s�vel

�sszef�gg�sben az al�bbiakra mutat r�. Az EM. alkalmaz�si

k�r�be es� �gyeket a 62. cikk (1) bekezd�s�ben �rt

t�ny�ll�sok tekintet�ben a (2) bekezd�sben hivatkozott

krit�riumok szerint kell elb�r�lni. Sem az EM. 62. cikke, sem

a Vsz. nem tartalmaz a v�llalkoz�sok ir�ny�ban megfogalmazott

tilalmakat, �s nem hat�roz meg a v�llalkoz�sokkal szemben

�rv�nyes�thet� jogk�vetkezm�nyeket sem.

A 62. cikk (1) bekezd�s�ben meghat�rozott versenyszab�lyokba

�tk�z�s m�rc�jek�nt az EK-Szerz�d�s szerinti jogi krit�riumok

alkalmaz�s�t k�veteli meg a (2) bekezd�s. E rendelkez�sek

�rv�nyes�l�s�nek m�dj�t azonban az EM. nem r�gz�ti. A Vsz. 1.

cikke mondja ki azt, hogy a 62. cikk (1) �s (2) bekezd�s�ben

foglaltak szerint az �gyek rendez�se a versenyhat�s�g

feladata. A v�llalkoz�sok elj�r�si poz�ci�j�t a 62. cikk

alkalmaz�s�t illet�en teh�t az jel�li ki, hogy azok a Vsz.

szerint a felek versenyhat�s�gainak joghat�s�ga �s elj�r�sa

al� tartoznak. Az Alkotm�nyb�r�s�g �ll�spontja szerint —

ellent�tben a miniszteri v�lem�nyben foglaltakkal — a Vsz. 1.

cikke els� �s m�sodik bekezd�seinek egy�ttes �rtelmez�s�b�l

nem puszt�n a felek versenyhat�s�gainak a megnevez�se, de az

is k�vetkezik, hogy a GVH-nak alkalmaznia is kell az EM. 62.

cikk�ben meghat�rozott krit�riumokat.

J�llehet az EM. 62. cikk (1) bekezd�s�ben �rt szab�lyok

tartalmi k�vetelm�nye a (2) bekezd�s �s a Vsz. alapj�n

pontos�t�st nyert, de maga a 62. cikk a mag�njogi jogalanyok

fel� k�zvetlen tilalmakat �s jogk�vetkezm�nyeket nem hat�roz

meg. Ez�rt az k�zvetlen�l a v�llalkoz�sokkal szemben nem is

�rv�nyes�thet�, hanem csak k�zvetetten, a Vsz. t�madott

rendelkez�sei �rtelmez�s�ben. Erre tekintettel, a 62. cikk

(1) �s (2) bekezd�s�nek k�zvetlen hat�lya sem �llap�that�

meg. A 62 cikk (2) bekezd�se ugyanakkor az EM. szerinti

esetleges jogs�rt�s fenn�ll�s�t illet�en relev�ns: ugyanis

azt hat�rozza meg, hogy milyen tartalmi krit�riumokba �tk�z�s

jelenti a 62. cikk (1) bekezd�s�be foglalt versenyszab�lyok

s�relm�t.

4. Az Alkotm�nyb�r�s�g �ll�spontja szerint az EM. 62. cikk

(1) �s (2) bekezd�se k�zvetlen hat�ly�nak hi�ny�b�l nem

k�vetkezik, hogy a 62. cikk (2) bekezd�s�ben hivatkozott EK-

Szerz�d�sbeli jogi krit�riumok m�s �sszef�gg�sben ne lenn�nek

figyelembe veend�k a magyar jogalkalmaz� hat�s�gok sz�m�ra. A

Vsz. alapelvi 1. cikke szerint ugyanis egyr�szt a 62. cikk

(1) �s (2) bekezd�s�ben foglalt elvek alapj�n kell rendezni

az EM. alkalmaz�si k�r�be tartoz� �gyeket, amelyekkel magyar

r�szr�l a GVH foglalkozik. M�sr�szt az alapelvi 1. cikk

negyedik bekezd�se azt mondja ki, hogy mindk�t f�l hat�s�ga a

saj�t anyagi jog�val �sszhangban rendezi ezeket az �gyeket.

Az EM. hat�lya al� tartoz�, a GVH elj�r�s�ba ker�lt �gyek �gy

saj�tos kett�s szab�lyoz�s alatt �llnak: elb�r�l�sukat az EM.

62. cikk (2) bekezd�s�ben hivatkozott EK-Szerz�d�s szerinti

jogi krit�riumok alapj�n kell megtenni, ugyanakkor mindk�t

f�l saj�t anyagi jog�val val� �sszhangot is meg kell

teremteni. Mivel az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�ben

meghat�rozott k�vetelm�nyt a Vsz. 1. cikk�nek els� k�t

bekezd�se a magyar versenyhat�s�gra telep�ti, a Vsz-nek a

saj�t anyagi jog alkalmaz�s�r�l sz�l� rendelkez�se nem

eredm�nyezi azt — a korm�nyzati v�lem�nyben kifejtettekkel

ellent�tben —, hogy a GVH egyed�l a magyar versenyt�rv�nyt

alkalmazva rendezheti a hat�sk�r�be tartoz� �gyeket. Vagyis a

magyar versenyjog szab�lyai mellett a GVH sz�m�ra ir�nyad�ak

a vonatkoz� k�z�ss�gi jogi krit�riumok is. [Ezt a kett�s

szab�lyoz�st igazolja az EK Bizotts�g �rt�kel�se is, amikor a

t�rsul�si egyezm�nyek alkalmaz�s�hoz a felek

versenyhat�s�g�nak saj�t jog�t csak mint f� eszk�zt (main

instrument) emeli ki, �s azt nem az alkalmazand� anyagi

szab�lyok teljes vagy egyed�li forr�sak�nt hat�rozza meg,

XXIVth Report on Competition Policy, COM(95) 142 final, 402.

pont, 284. oldal.]

5. Az Alkotm�nyb�r�s�g �ll�spontja szerint az EM. 62. cikk

(2) bekezd�s�ben hivatkozott EK-Szerz�d�sbeli jogi

krit�riumok figyelembe v�tel�nek k�telezetts�ge mindezek

alapj�n azt jelenti, hogy a GVH-nak a EM. hat�lya al� tartoz�

�gyekben az EK-Szerz�d�s 85. �s 86. cikk�nek alkalmaz�s�b�l

ered� krit�riumokat, — mint a magyar versenyt�rv�ny anyagi

jogi rendelkez�seinek alkalmaz�s�ban �rv�nyes�tend�

�rtelmez�si szempontokat — ir�nyad�nak kell tekinteni.

Amennyiben teh�t a magyar jog anyagi szab�lyainak alkalmaz�sa

sor�n nem teremthet� meg a GVH �rtelmez�si tev�kenys�g�vel az

�gyeknek az ir�nyad� k�z�ss�gi jogi krit�riumok szerinti

elb�r�l�sa, bek�vetkezik az EM. 62. cikk�nek megs�rt�se.

Ennek k�vetkezt�ben pedig m�r csak a diplom�ciai szint�

konzult�ci�hoz, v�gs� soron pedig a kereskedelempolitikai

tartalm� szankci�s int�zked�sek alkalmaz�s�hoz lehet

folyamodni.

J�llehet a GVH nem az EM. 62. cikke (1) �s (2) bekezd�s�t

alkalmazza e rendelkez�sek k�zvetlen hat�ly�nak hi�nya miatt,

hanem a magyar versenyt�rv�ny — tilalmakat �s

jogk�vetkezm�nyeket is tartalmaz� — anyagi jogi

rendelkez�seit, ezek alkalmazand� tartalm�t azonban akk�nt

kell meghat�roznia, hogy a hazai joggyakorlatban megfelel�en

�rv�nyes�ljenek a vonatkoz� k�z�ss�gi jogi krit�riumok. �gy

az illet� k�z�ss�gi jogi krit�riumok k�zvetetten

meghat�rozz�k a GVH elj�r�sa al� vont v�llalkoz�sokkal

(mag�njogi jogalanyokkal) szemben hozott versenyhat�s�gi

hat�rozatok tartalm�t.

A fentiekben kifejtetteket �sszegezve az Alkotm�nyb�r�s�g

meg�llap�tja, hogy — az EM. 62. cikk (1) �s (2) bekezd�se

k�zvetlen hat�ly�nak hi�ny�t�l f�ggetlen�l — a (2)

bekezd�sben hivatkozott k�z�ss�gi jogi krit�riumokat a Vsz.

alapj�n — a Vsz. t�madott rendelkez�sei miatt — a GVH k�teles

a konkr�t �gyek elb�r�l�sa sor�n figyelembe venni. Az

Alkotm�nyb�r�s�g az ezzel ellent�tes �rtelmez�sre nem l�t

lehet�s�get. Az alkotm�nyoss�gi elemz�st illet�en ehhez

k�pest csak m�sodlagos szempont az, hogy az illet� k�z�ss�gi

jogi krit�riumok a GVH elj�r�s�nak puszt�n �rtelmez�si

ir�nymutat�sai.

IV.

1. Az Alkotm�nyb�r�s�g a tov�bbiakban a k�zvetlen alkalmaz�s

k�rd�s�t illet�en az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�ben

hivatkozott k�z�ss�gi jogi krit�riumok forr�s�t �s e

krit�riumoknak a magyar versenyhat�s�g jogalkalmaz�

tev�kenys�g�ben val� megjelen�si m�dj�t vizsg�lata. Az EM.

hat�lya al� tartoz� �gyeket a 62. cikk (2) bekezd�se

�rtelm�ben az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�get l�trehoz�

Szerz�d�s 85., 86. �s 92. cikk�ben foglalt szab�lyok

alkalmaz�s�b�l ered� krit�riumok szerint kell elb�r�lni. Az

itt sz�ks�ges vizsg�lat az EK Szerz�d�s 85. �s 86. cikkeire

korl�toz�dik.

A 85. cikk rendelkez�sei a v�llalkoz�sok k�z�tti

meg�llapod�sokat, egyeztetett gyakorlatot, a v�llalkoz�sok

sz�vets�geinek d�nt�s�t tilalmazz�k, amennyiben ezek

�rinthetik a tag�llamok k�z�tti kereskedelmet �s c�ljuk vagy

k�vetkezm�ny�k a verseny kiz�r�sa, korl�toz�sa vagy

torz�t�sa. A 85. cikk harmadik bekezd�se a mentes�t�sek

alapjait hat�rozza meg, az ehhez kapcsol�d� k�z�ss�gi

rendeletek pedig az un. csoportmentes�t�si szab�lyokat

tartalmazz�k. A 86. cikk szerint tilalmazott, hogy egy vagy

t�bb v�llalkoz�s vissza�ljen piaci helyzet�vel, amennyiben ez

�rintheti a tag�llamok k�z�tti kereskedelmet.

A 85. �s 86. cikk egyes elemeinek jelent�s�t �s tartalm�t a

joggyakorlat hat�rozza meg: �gy p�ld�ul a “v�llalkoz�s" m�sz�

jelent�s�t, a "meg�llapod�s" vagy "egyeztetett gyakorlat"

fogalmak tartalm�t, a verseny torz�t�s�nak vagy

korl�toz�s�nak meg�llap�that�s�g�t, a relev�ns piac

�rt�kel�s�nek szempontjait, a tag�llamok k�z�tti kereskedelem

potenci�lis �rintetts�g�nek fenn�ll�s�t, a piaci dominancia

vagy a vissza�l�s mibenl�t�t. A versenykorl�toz�s tilalm�nak

k�r�ben a 85. �s 86. cikkek gyakorlat�ban kialakult �s

folyamatosan alakul� alkalmaz�si krit�riumok jelentik mag�t a

voltak�ppeni k�z�ss�gi versenyjogot. A vonatkoz� alkalmaz�si

krit�riumok foglalj�k magukba a k�z�ss�gi versenyjog tartalmi

teljess�g�t a joggyakorlat fejlem�nyeivel, valamint a 85.

cikkhez kapcsol�d� csoportmentes�t�si rendeletek szab�lyaival

�s ezek alkalmaz�si tapasztalataival egy�tt. A 85. �s 86.

cikkek "alkalmaz�s�b�l ered� krit�riumok" teh�t a k�z�ss�gi

jog tartalmi teljess�g�re utalnak, l�nyegileg a vonatkoz�

k�z�ss�gi versenyjogi norm�k �sszess�g�vel azonos�that�k.

2. Az Alkotm�nyb�r�s�g �ll�spontja szerint a k�zvetlen

alkalmaz�s probl�m�ja minderre tekintettel az�rt mer�l fel,

mert a 85. �s 86. cikk alkalmaz�s�b�l ered� krit�riumokat az

EM. 62. cikk (2) bekezd�s�b�l �s a Vsz-b�l k�vetkez�en a

magyar jogalkalmaz� versenyhat�s�gnak figyelembe kell vennie.

Az EM. 62. cikk (2) bekezd�se viszont nem tartalmazza ezeket

a krit�riumokat, hanem csak utal azokra, ahogyan azok a

K�z�ss�g jog�ban l�teznek �s alakulnak. A Vsz. szerint

ugyanakkor e jogi krit�riumokat — a 85. �s 86. cikkek

mindenkori k�z�ss�gi jogi alkalmaz�si gyakorlat�nak

megfelel�en — magyar r�szr�l az �gyek elb�r�l�sakor — a hazai

anyagi jogi szab�lyok alkalmaz�sa sor�n — a GVH-nak

k�teless�ge �rv�nyes�teni. Ez teh�t azt jelenti, hogy az

illet� k�z�ss�gi jogi krit�riumok, amint megjelennek a

K�z�ss�g versenyhat�s�g�nak vagy b�r�s�g�nak hat�rozataiban,

illet�leg a K�z�ss�g rendeleteiben, a 62. cikk (2) bekezd�se

�s a Vsz. 1. cikke alapj�n figyelembe veend�k �s

alkalmazand�k a magyar jogalkalmaz� versenyhat�s�g �ltal is.

3. R�mutat az Alkotm�nyb�r�s�g arra, hogy a k�zvetlen

alkalmaz�si mechanizmus saj�tos jellegzetess�ge a K�z�ss�g

jogrendszere �s az EU-tag�llamok kapcsolat�nak. Az EM. 62.

cikk (2) bekezd�s �s a Vsz. 1. cikk egy�ttes�b�l k�vetkez�

helyzetet azonban az alkotm�nyoss�gi vizsg�lat sor�n arra

tekintettel kell meg�t�lni, hogy a Magyar K�zt�rsas�g nem

tag�llama jelenleg az Eur�pai Uni�nak.

Az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�ben hivatkozott k�z�ss�gi jogi

krit�riumok megjelen�se a magyarorsz�gi jogalkalmaz�sban nem

illeszthet� a nemzetk�zi szerz�d�sek �rv�nyes�l�s�nek

rendj�be. Alapvet�en az�rt, mert a vonatkoz� krit�riumok

utal�sk�nt jelennek meg. Az utal�s pedig a nemzetk�zi jog

egyik alany�nak bels� jogszab�lyaira �s bels� f�rumainak (EK

Bizotts�g, EK Els�fok� B�r�s�g, EK B�r�s�g), joggyakorlat�ra

t�rt�nik. A hivatkozott k�z�ss�gi jogi krit�riumok teh�t a

nemzetk�zi szerz�d�sek bels� �rv�nyes�l�s�hez a magyar jog

szerint sz�ks�ges meger�s�t�s �s inkorpor�ci� vagy

transzform�ci�, illet�leg hazai jogszab�lyban t�rt�nt

kihirdet�s n�lk�l ig�nyelnek alkalmaz�st a GVH elj�r�s�ban.

M�r itt r�mutat az Alkotm�nyb�r�s�g arra, hogy az Alkotm�ny

7. � (1) bekezd�s�nek m�sodik fordulata �ppen erre az utal�

szab�lyoz�sra tekintettel nem teremti meg a kifog�solt

rendelkez�sek alkotm�nyos alapj�t.

4. Utal az Alkotm�nyb�r�s�g tov�bb� arra is, hogy a

nemzetk�zi mag�njog koll�zi�s norm�ira sem alapozhat�, hogy a

hivatkozott k�z�ss�gi jogi krit�riumokat a magyar

jogalkalmaz� hat�s�gok k�zvetlen�l alkalmazz�k. A

versenyellenes meg�llapod�sok, gyakorlatok �s d�nt�sek

tilalma, illet�leg a domin�ns piaci helyzettel val�

vissza�l�s tilalma ugyanis olyan jogter�leteket jelentenek,

amelyekben k�zjogi term�szet� tilt� rendelkez�sek szerepelnek

�s maga a jogalkalmaz�s is k�zjogi jogviszonyok

keletkez�s�vel j�r. E ter�leteken az �llam versenyhat�s�ga

�rv�nyes�ti a jogszab�lyi tilalmakat a v�llalkoz�sokkal

szemben, a jogs�rt�sek k�vetkezm�nyek�nt pedig repressz�v

szankci�kat szab ki. Egy m�sik juriszdikci� k�zjogi

jogviszonyokra vonatkoz� (szab�lys�rt�si, igazgat�si-

rend�szeti �s versenykorl�toz�s-tilalmi) szab�lyainak

k�zvetlen alkalmaz�sa pedig nem tartozik a nemzetk�zi

mag�njog koll�zi�s szab�lyrendszer�be, mert az alapul fekv�

jogviszonyok nem mag�njogi jogviszonyok, �gy a koll�zi�s

jognak nem is t�rgyai. M�st jelent az, hogy a nemzetk�zi

mag�njogi t�ny�ll�sok elb�r�l�s�ban az ir�nyad� k�lf�ldi jog

bizonyos k�zjogi term�szet� szab�lyainak figyelembev�tel�re

is sor ker�lhet, ilyenkor ugyanis nem valamely k�zjogi

jogviszony elb�r�l�sa t�rt�nik a magyar f�rum �ltal k�lf�ldi

k�zjogi szab�lyok alapj�n �s azok alkalmaz�s�val. M�s teh�t a

nemzetk�zi mag�njogi jogviszony, m�g ha arra n�zve cogens

norma is vonatkozik, �s m�s a szuverenit�st �rint� k�zjogi

jogviszony, amellyel kapcsolatban a k�lf�ldi jognak val�

al�vetetts�ghez alkotm�nyi felhatalmaz�s kell.

5. Az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�nek �rv�nyes�l�si m�dja

tov�bb� nem sorolhat� be az Alkotm�ny 7. � (1) bekezd�se

szerinti absztrakt �s gener�lis transzform�ci� kateg�ri�j�ba

sem, mivel a k�z�ss�gi jog vonatkoz� krit�riumai tartalmilag

nem azonos�that�k semmilyen vonatkoz�sban a nemzetk�zi jog

�ltal�nosan elismert szab�lyaival, sem pedig a nemzetk�zi ius

cogens norm�ival [ld. az 53/1993. (X. 13.) AB hat�rozatot,

ABH 1993, 323.]

V.

1. Az eddigiekben meg�llap�tottak szerint a hazai

jogalkalmaz� hat�s�gokra az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�b�l az

a k�vetelm�ny h�ramlik, hogy az �gyeket az ir�nyad� magyar

anyagi jogi szab�lyok �s a vonatkoz� k�z�ss�gi jogi

krit�riumok alapj�n kell elb�r�lnia. Ezek a k�z�ss�gi jogi

krit�riumok, mint a magyar versenyt�rv�ny anyagi jogi

rendelkez�seinek �rtelmez�s�t befoly�sol� norm�k

�rv�nyes�lnek. A vonatkoz� alkalmaz�si krit�riumok forr�sai

pedig: az EK Bizotts�g versenyhat�s�gi hat�rozatai �s az EK

Els�fok� B�r�s�g, tov�bb� az EK B�r�s�g �t�letei, valamint a

K�z�ss�g rendeleteiben megjelen� csoportmentes�t�si

szab�lyok. A K�z�ss�g saj�t bels� jog�nak �s joggyakorlat�nak

k�zjogi term�szet� norm�i alkotj�k teh�t az EM. 62. cikk (2)

bekezd�s�ben hivatkozott alkalmaz�si krit�riumokat.

Az Alkotm�nyb�r�s�g �ll�spontja szerint az EM. 62. cikk (2)

bekezd�s�ben v�llalt k�telezetts�g nem korl�toz�dik az

Egyezm�ny al��r�sakor a K�z�ss�g jog�ban m�r meglev�

alkalmaz�si krit�riumokra. Sem maga az EM., sem a Vsz. nem

tartalmaz ilyenir�ny� rendelkez�st. Ebb�l k�vetkezik, hogy a

K�z�ss�g szerveinek az Egyezm�ny al��r�s�t k�vet�en megjelen�

joggyakorlata �s normat�v�i is r�sz�t k�pezik a hivatkozott

k�z�ss�gi jogi alkalmaz�si krit�riumoknak. Ez pedig azzal

j�r, hogy a magyar jogalkalmaz�sban nemcsak a K�z�ss�g

jog�ban m�r �rv�nyes�l�, meghat�rozott "alkalmaz�si

krit�riumai" jelennek meg, hanem azok a k�z�ss�gi jogi

norm�k, elvek, krit�riumok is, amelyek az Egyezm�ny al��r�s�t

k�vet�en alakulnak ki a k�z�ss�gi jogban, �spedig az Eur�pai

Bizotts�g mint versenyhat�s�g hat�rozataiban, tov�bb� a

K�z�ss�g b�r�s�gainak �t�leteiben, illet�leg a K�z�ss�g

rendeleteiben. S�t az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�ben felh�vott

"alkalmaz�si krit�riumok" alatt a joggyakorlat fejlem�nyei

mellett a K�z�ss�g �n. m�sodlagos jogalkot�sa k�r�be tartoz�

csoportmentes�t�si rendeleteket is �rteni kell. Ezt t�masztja

al� a Vsz., amely a 62. cikk �rv�nyes�l�se k�r�ben a

k�z�ss�gi jogi csoportmentess�gi rendeletek elveinek teljes

k�r� alkalmaz�s�t is el��rja.

2. Az Alkotm�nyb�r�s�g r�mutat arra, hogy a K�z�ss�g bels�

jog�nak hivatkozott krit�riumai a hazai jogalkalmaz�s

szempontj�b�l k�lf�ldi jognak min�s�lnek, minthogy a Magyar

K�zt�rsas�g nem tag�llama az Eur�pai Uni�nak. Az alapulfekv�

k�zjogi-hat�s�gi jogviszonyok, amelyekben a k�z�ss�gi jogi

krit�riumok szerinti elb�r�l�s k�telezetts�ge �ll fenn, az

�llami szuverenit�ssal k�zvetlen kapcsolatban �llnak: a

versenykorl�toz�s tilalm�nak joga — hasonl�an a b�ntet�joghoz

vagy a szab�lys�rt�si joghoz — tartalm�n�l �s

irv�nyes�t�s�n�l fogva az �llami f�hatalom kiz�r�lagos

joghat�s�ga al� tartozik. E jogter�let szab�lyainak az

objekt�v territorialit�s elv�n val� t�lterjeszked�se nem

elismert a nemzetk�zi jogban sem. De nem min�s�thet�k e

rendelkez�sek a nemzetk�zi jog �ltal�nosan elismert

szab�lyainak sem, �gy nem esnek az Alkotm�ny 7. � (1)

bekezd�s�nek els� fordulata al�.

A territorialit�shoz k�t�d� �llami f�hatalom kiz�r�lagoss�ga

pedig azt is jelenti, hogy az �llam nemzetk�zi kapcsolataiban

a f�hatalmi jogos�tv�nyair�l rendelkezhet. A szuverenit�s

korl�toz�sa term�szetszer� velej�r�ja annak, hogy az �llam

nemzetk�zi kapcsolatokban szerepel, nemzetk�zi

k�telezetts�geket v�llal. Azonban a nemzetk�zi kapcsolatok

alak�t�s�ra is vonatkozik az, hogy az Orsz�ggy�l�s — �s

�rtelemszer�en az �llam m�s szervei — hatalma nem korl�tlan

hatalom. Ahogy erre az Alkotm�nyb�r�s�g kor�bban m�r

r�mutatott, a hatalom gyakorl�s�nak felt�teleit az Alkotm�ny

rendelkez�sei meghat�rozz�k (2/1993. (I. 22.) AB hat�rozat,

ABH 1993, 33, 36.). Ez�rt — a korm�nyzati �ll�spontokban

kifejtettekkel ellent�tben — kifejezett alkotm�nyi

felhatalmaz�s n�lk�l az Orsz�ggy�l�s alkotm�nyosan nem

jogosult az �llami f�hatalom kiz�r�lagos joghat�s�ga al�

tartoz� jogter�leten a territorialit�s elv�n nemzetk�zi

szerz�d�sben t�lterjeszkedni. E tekintetben az alkotm�nyoss�g

szempontj�b�l nincs jelent�s�ge annak, hogy a t�lterjeszked�s

egy viszonylag sz�k, szigor�an k�r�lhat�rolt t�rgyk�rre, az

�n. versenykorl�toz�sok jog�ra vonatkozik. Az alkotm�nyoss�g

k�vetelm�nye azt jelenti, hogy a jogrendszer eg�sz�nek �s

minden r�szter�let�nek �sszhangban kell lennie az

Alkotm�nnyal.

Az Alkotm�nyb�r�s�g a kor�bbiakban arr�l is d�nt�tt, hogy

alkotm�nyoss�gi �tra — �s az Alkotm�nyb�r�s�g hat�sk�r�be —

tartozik a nemzetk�zi szerz�d�st kihirdet� jogszab�ly

megalkot�s�hoz vezet� elj�r�s vizsg�lata, — ide�rtve a

nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�s hat�sk�ri,

felhatalmazotts�gi �s elj�r�si k�rd�seinek a vizsg�lat�t is.

A vizsg�lat eredm�nye pedig alapot adhat a kihirdet� t�rv�ny

alkotm�nyelleness�g�nek meg�llap�t�s�ra [4/1997. (I. 22.) AB

hat�rozat, ABH 1997, 42., valamint hasonl� �rtelemben az EK

B�r�s�g�nak �t�lete: C-327/91 sz. �gy, (1994) ECR I-3641,

3678].

R�mutat az Alkotm�nyb�r�s�g arra, hogy az �ltal�nosan

k�telez� tartalm� nemzetk�zi szerz�d�st bels� jogforr�sban —

�ltal�nos szab�lyk�nt — ki kell hirdetni, hogy a szerz�d�sbe

foglalt jogi norma a magyar jogalanyok fel� is �rv�nyes�lj�n.

Az ind�tv�nyban felhozott alkotm�nyoss�gi probl�ma azonban

�ppen az, hogy az EM. 62. cikk (2) bekezd�se puszt�n utal a

k�z�ss�gi jogi krit�riumokra an�lk�l, hogy az illet�

krit�riumok nemzetk�zi szerz�d�sben, illet�leg a kihirdet�

hazai jogforr�sban megjelenn�nek.

3. Az Alkotm�ny 2. � (2) bekezd�se szerint: a Magyar

K�zt�rsas�gban minden hatalom a n�p�, amely a

n�pszuverenit�st v�lasztott k�pvisel�i �tj�n, valamint

k�zvetlen�l gyakorolja. A k�pviseleti hatalomgyakorl�st

megtestes�t� Orsz�ggy�l�s �ltal gyakorolt �llamhatalom

azonban nem korl�tlan hatalom, a parlament csak az Alkotm�ny

keretei k�z�tt tev�kenykedhet, hatalm�nak korl�tait az

Alkotm�ny rendelkez�sei meghat�rozz�k (2/1993 (I. 22.) AB

hat�rozat, ABH 1993, 33, 36). Ez a t�tel term�szetesen az

�llamhatalom gyakorl�s�ra hivatott m�s szervek vonatkoz�s�ban

is �rtelemszer�en ir�nyad�.

Az Alkotm�ny 2. � (1) bekezd�se szerint: a Magyar K�zt�rsas�g

f�ggetlen, demokratikus jog�llam. A demokratikus jog�llam

alkotm�nyi k�vetelm�nyei meghat�rozz�k az Orsz�ggy�l�s �s a

Korm�ny tev�kenys�g�nek, �ltal�ban v�ve a k�zhatalom

gyakorl�s�nak kereteit �s korl�tait. A n�pszuverenit�son

alapul� demokratikus jog�llam egyik k�vetelm�nye,

�sszef�gg�sben az Alkotm�ny 2. � (2) bekezd�s�ben deklar�lt

n�pszuverenit�s elv�vel, hogy k�zhatalom kiz�r�lag

demokratikus legitim�ci� alapj�n gyakorolhat�. A k�zhatalom-

gyakorl�s k�r�be tartozik, — egyebek mellett — a jogalkot�s

�s jog�rv�nyes�t�s int�zm�nyi, elj�r�si �s tartalmi

jellemz�inek a meghat�roz�sa is. A k�zhatalom gyakorl�s�nak

demokratikus legitim�ci�ja egyar�nt alkotm�nyi k�vetelm�ny a

bels� �s k�ls�, vagyis a nemzetk�zi kapcsolatok

meghat�roz�s�ra ir�nyul�, illet�leg nemzetk�zi

k�telezetts�gv�llal�st eredm�nyez� k�zhatalmi aktusokat

illet�en.

Az Alkotm�ny szerint a n�pszuverenit�son �s a demokratikus

jog�llamis�gon alapul� demokratikus legitim�ci� szempontja a

Magyar K�zt�rsas�gban alkalmazand� jogi norm�kat illet�en azt

a k�vetelm�nyt �ll�tja fel, hogy azok megalkot�sa a

k�zhatalom v�gs� forr�s�ra visszavezethet� legyen. Az

Alkotm�ny 2. � (1) �s (2) bekezd�sei alapj�n teh�t

�ltal�nosan ir�nyad� k�vetelm�ny, hogy a hazai

jogalkalmaz�sban a hazai jogalanyokkal szemben �rv�nyes�thet�

minden k�zjogi jogi norma a n�pszuverenit�sra

visszavezethet�, demokratikus legitim�ci�n alapuljon.

Mivel az EM. 62. cikk (2) bekezd�se �s a Vsz. egy�ttes�nek

k�vetkezt�ben a magyar jogalkalmaz� hat�s�goknak

meghat�rozott �gyek elb�r�l�s�ban — a bels� anyagi jogi

szab�lyok mellett — figyelembe kell vennie a k�z�ss�gi jog

bizonyos tartalmi-�rtelmez�si krit�riumait, �s mivel ezek a

krit�riumok a K�z�ss�g int�zm�nyeinek jogalkot�s�ban �s

joggyakorlat�ban k�pz�d� jogi norm�k, a magyar �llami

k�zhatalom v�gs� forr�s�ra nem vezethet�k vissza. A K�z�ss�g

ugyanis egy �n�ll� �s a Magyar K�zt�rsas�gt�l elk�l�n�l�

k�zhatalmi rendszer, saj�t auton�m jogrenddel �s nemzetk�zi

jogi jogalanyis�ggal.

4. Azok a k�zjogi norm�k, amelyek egy m�sik k�zhatalmi

rendszer — ebben az esetben a K�z�ss�g — saj�t bels� jog�t

alkotj�k, �s amelyek megalkot�s�ra a Magyar K�zt�rsas�gnak

semmilyen befoly�sa nincs, mert Magyarorsz�g nem tag�llama az

Eur�pai Uni�nak, az Alkotm�ny 2. � (1) �s (2) bekezd�se

alapj�n — a szuverenit�s s�relme n�lk�l — nem jelenhetnek meg

alkalmaz�si k�telezetts�ggel a magyar jogalkalmaz� szervek

gyakorlat�ban. Ehhez ugyanis k�l�n alkotm�nyi felhatalmaz�s

volna sz�ks�ges. Az Alkotm�nyb�r�s�g a korm�nyzati

all�spontokkal szemben a jelen ind�tv�ny elb�r�l�sa sor�n

�ppen ezt a k�r�lm�nyt emeli ki �s hangs�lyozza. Teljesen m�s

egy nemzetk�zi szerz�d�sben t�rt�nt konkr�t �s pontos �llami

k�telezetts�gv�llal�s, �s megint m�s egy m�sik k�zhatalmi

rendszernek t�rt�n� al�vet�se bizonyos jogter�letnek, m�g ha

az sz�k k�r� �s szigor�an k�r�lhat�rolt t�rgyk�rre vonatkozik

is. Ebb�l ad�d�an s�rti az Alkotm�ny 2. � (1) �s (2)

bekezd�s�t, hogy az EM. 62. cikk (2) bekezd�s �s a Vsz. 1.

cikk egy�ttes�nek k�vetkezt�ben a magyar versenyhat�s�gnak

meghat�rozott �gyeket az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�ben csak

felh�vott k�z�ss�gi jogi krit�riumok k�zvetlen alkalmaz�s�val

kell elb�r�lni, a bels� anyagi jogi szab�lyok mellett.

Az Alkotm�ny 2. � (2) bekezd�se �rtelm�ben a n�pszuverenit�s

let�tem�nyese az Orsz�ggy�l�s: a hatalom gyakorl�s�nak

�ltal�nosan �rv�nyes�l� form�ja a parlament �ltali

hatalomgyakorl�s. Az Alkotm�nyb�r�s�g — k�l�n�sen a

k�l�gyminiszteri v�lem�nyben kifejtettekkel kapcsolatban —

hangs�lyozza, hogy az Orsz�ggy�l�s nemzetk�zi szerz�d�sek

elfogad�s�val, illet�leg kihirdet�s�vel sem s�rtheti meg az

Alkotm�ny 2. � (1) �s (2) bekezd�s�t. Az Alkotm�ny 19. � (3)

bekezd�s a) pontja szerint az Orsz�ggy�l�s kompetenci�j�ba

tartozik az Alkotm�ny megalkot�sa, valamint m�dos�t�sa. Az

Orsz�ggy�l�s erre vonatkoz�an is csak alkotm�nyosan, az

alkotm�nym�dos�t�sra ir�nyad� elj�r�si �s hat�rozathozatali

k�vetelm�nyek betart�s�val, alkotm�nym�dos�t�sra ir�nyul�

k�zvetlen �s kifejezett alkotm�nyoz� hatalmi rendelkez�s

alapj�n j�rhat el, ahogy ezt az Alkotm�nyb�r�s�g az

1260/B/1997. AB hat�rozat�ban kifejtette (ABK 1998. febru�r,

82.).

Egy nemzetk�zi szerz�d�s megk�t�s�vel, illet�leg

kihirdet�s�vel az Orsz�ggy�l�s nem tehet burkolt

alkotm�nym�dos�t�st. Az Alkotm�ny rendelkez�sei abban a

vonatkoz�sban is korl�tozz�k a k�zhatalom gyakorl�s�ban

elj�r� szerveket, hogy nem adhat� felhatalmaz�s “korm�nyk�zi

nemzetk�zi meg�llapod�s” vagy “�llamk�zi szerz�d�s”

megk�t�s�re, illet�leg nem �rv�nyes�lhet a magyar jogban

olyan nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�s, amelynek tartalma

k�vetkezt�ben az Alkotm�ny s�relme bek�vetkezne.

5. Az Alkotm�ny 2. � (1) �s (2) bekezd�s�b�l sz�rmaz�

k�vetelm�nyek a k�zhatalom gyakorl�s�ban elj�r� minden

szervre, �gy a Korm�nyra is, k�zvetlen�l is ir�nyad�ak. Az

EM. 62. cikk (3) bekezd�se alapj�n a T�rsul�si Tan�cs

hat�rozattal meg�llap�totta az (1) �s (2) bekezd�s

v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges szab�lyokat. A hat�rozat elfogad�sa

1996. november�ben t�rt�nt meg, a v�grehajt�si szab�lyoz�s

kihirdet�s�t a Vsz. tartalmazza.

Az Alkotm�nyb�r�s�g �ll�spontja szerint a Vsz. 1. cikk�nek

els� �s m�sodik bekezd�se eredm�nyezte azt, hogy az EM. 62.

cikk (2) bekezd�s�ben hivatkozott k�z�ss�gi jogi

krit�riumokat a versenyhat�s�goknak, �gy magyar r�szr�l a GVH-

nak az �ltala elb�r�lt �gyekben figyelembe kell venni. Maga

az EM. a 62. cikk (2) bekezd�s�be foglalt k�telezetts�g

v�grehajt�s�nak rendj�t nem hat�rozta meg. A T�rsul�si Tan�cs

hat�rozat�nak el�k�sz�t�s�ben �s elfogad�s�ban magyar r�szr�l

a Korm�ny szerepelt, kihirdet�se korm�nyrendeletben t�rt�nt.

Az Alkotm�nyb�r�s�g a Vsz. vonatkoz�s�ban k�l�n is vizsg�lta

a demokratikus legitim�ci� alkotm�nyi k�vetelm�nyeinek

teljes�l�s�t, tekintettel arra, hogy a vonatkoz� k�z�ss�gi

jogi krit�riumokat a Vsz. rendelte a magyar versenyhat�s�gok

�ltal figyelembe venni �s a Vsz. teremtette meg ez�ltal a

hivatkozott krit�riumok k�zvetlen alkalmaz�si mechanizmus�t.

Az Alkotm�nyb�r�s�g e vizsg�lat k�r�ben meg�llap�tja: az

Alkotm�ny 2. � (1) �s (2) bekezd�s�nek s�relm�t jelenti a

Vsz. alapelvi 1. cikk�nek els� �s m�sodik bekezd�se, mert az

EM. hat�lya al� tartoz� �gyeket, amelyeket az EM. 62. cikk

(1) �s (2) bekezd�se alapj�n kell rendezni, magyar r�szr�l a

GVH elj�r�sa al� tartoz�nak hat�rozza meg �s ez�ltal a GVH

k�telezetts�g�v� teszi az �gyek elb�r�l�s�ban az EM. 62. cikk

(2) bekezd�s�ben hivatkozott k�z�ss�gi jogi krit�riumok

k�zvetlen alkalmaz�s�t, a bels� anyagi jogi norm�k

alkalmaz�sa mellett.

Az Alkotm�nyb�r�s�g hangs�lyozza, hogy azok a jogszab�lyi

rendelkez�sek, amelyek a j�v�ben sz�let� k�z�ss�gi jogi

krit�riumoknak a k�zvetlen hazai �rv�nyes�l�s�t eredm�nyezik,

alkotm�nyellenesek, mert ezeknek a krit�riumoknak forr�sa nem

a magyar Alkotm�ny szerinti legitim k�zhatalom, illet�leg

annak valamely int�zm�nye. Mivel a Vsz. t�madott

rendelkez�sei a hivatkozott k�z�ss�gi jogi krit�riumok k�z�tt

a j�v�ben k�pz�d� — k�zjogi elb�r�l�s�t meghat�roz� — norm�k

k�zvetlen alkalmaz�s�t is a magyar versenyhat�s�g

k�telezetts�g�v� teszik, a vizsg�lt rendelkez�sek ez okb�l

alkotm�nyellenesek.

VI.

1. Az Alkotm�nyb�r�s�g az alkotm�nyoss�gi vizsg�lat sor�n az

EM. 62. cikk�nek (1) �s (2) bekezd�s�t, valamint a Vsz.

alapelvi 1. cikk�t szorosan �sszef�gg� szab�lyoz�si

egys�gk�nt �rt�kelte. Ennek folyt�n az Alkotm�nyb�r�s�g a

Vsz. egyes rendelkez�seinek az alkotm�nyelleness�g�t

�llap�totta meg, tekintettel arra, hogy a Vsz. 1. cikke

�llap�tja meg a hazai jogalkalmaz� hat�s�gra az EM. 62. cikk

(2) bekezd�s�ben hivatkozott k�z�ss�gi jogi krit�riumok

figyelembe v�tel�nek k�telezetts�g�t — a hazai bels� anyagi

jogi szab�lyok alkalmaz�sa mellett —, �spedig a kor�bbiakban

kifejtett k�zvetlen alkalmaz�si mechanizmusban. Ennek folyt�n

az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�nek alkotm�nyoss�gi

vizsg�lat�val �sszef�gg�sben az Alkotm�nyb�r�s�g a

k�vetkez�ket �llap�tja meg.

�nmag�ban az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�ben foglalt

rendelkez�sb�l a Vsz. hi�ny�ban nem k�vetkezik a szab�lyoz�s

alkotm�nyelleness�ge. Az EM. 62. cikk (2) bekezd�se ugyanis

�nmag�ban nem telep�ti a magyar jogalkalmaz� hat�s�gra a

k�z�ss�gi jogi krit�riumok szerinti elb�r�l�s

k�telezetts�g�t. Ugyanakkor a Vsz. alapelvi 1. cikke sem

lenne alkotm�nyos szempontb�l agg�lyos �nmag�ban az�rt, mert

a hazai jogalkalmaz� hat�s�got (GVH) neves�ti az egyezm�nyes

versenyszab�lyokat �rv�nyes�t� szervk�nt, amennyiben a magyar

jogalkalmaz� hat�s�gnak az �gyek elb�r�l�s�t nem a k�z�ss�gi

jogi krit�riumok alapj�n kellene m�rlegelnie az EM. 62. cikk

(2) bekezd�s �rtelm�ben, a K�z�ss�g jog�nak ebbe a k�rbe

tartoz� norm�i k�zvetlen alkalmaz�s�val.

2. Az Alkotm�nyb�r�s�g 4/1997. (I. 22.) AB hat�rozata

�rtelm�ben, ha az Alkotm�nyb�r�s�g a nemzetk�zi szerz�d�s

valamely rendelkez�s�t alkotm�nyellenesnek tal�lja, a

kihirdet� hazai jogszab�ly alkotm�nyelleness�g�t �llap�tja

meg. Az alkotm�nyelleness�get meg�llap�t� hat�rozatnak a

Magyar K�zt�rsas�g nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�s�ra nincs

hat�sa. A jogalkot�nak meg kell teremtenie a v�llalt

nemzetk�zi k�telezetts�g �s a bels� jog �sszhangj�t, ennek

megt�rt�nt�ig az Alkotm�nyb�r�s�g a megsemmis�t�s id�pontja

t�rgy�ban a hat�rozathozatalt �sszer� hat�rid�re felf�ggeszti

(ABH 1997, 41.).

Az Alkotm�nyb�r�s�g 53/1993. (X. 13.) AB hat�rozata (ABH

1993, 327.) szerint az Alkotm�ny 7. � (1) bekezd�s�nek

m�sodik fordulata — a v�llalt nemzetk�zi jogi k�telezetts�gek

�s a bels� jog �sszhangj�nak biztos�t�sa — minden "v�llalt"

nemzetk�zi k�telezetts�gre vonatkozik, �gy a nemzetk�zi jog

�ltal�nosan elismert szab�lyaira �s a nemzetk�zi szerz�d�sek

tartalm�ra is. A v�llalt nemzetk�zi k�telezetts�gek

�sszhangj�t az eg�sz bels� joggal biztos�tani kell, �gy

mindenekel�tt az Alkotm�ny rendelkez�seivel is. Ennek

meg�t�l�se sor�n az Alkotm�ny 7. � �rv�nyes�l�s�hez

sz�ks�gszer�en be kell vonni a vizsg�latba azt, hogy a

nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�s �sszhangban van-e az

Alkotm�nnyal.

Az Alkotm�nyb�r�s�g r�mutat arra, hogy az EK-magyar T�rsul�si

Tan�cs 2/96. sz�m� hat�rozat�ra, mint a Magyar K�zt�rsas�g

nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�s�nak forr�s�ra nincs hat�sa

annak, hogy az Alkotm�nyb�r�s�g a Vsz. r�szbeni

alkotm�nyelleness�g�t �llap�totta meg. A T�rsul�si Tan�cs

hat�rozat�val elfogadott Vsz. azonban a magyar bels� jogban

az Alkotm�nyb�r�s�g hat�rozat�val �rintett r�sz�ben

alkotm�nyellenes. Az Alkotm�nnyal ellent�tesnek tal�lt

nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�s pedig — a kihirdet� hazai

jogszab�ly alkotm�nyelleness�ge folyt�n — a bels� jogban nem

�rv�nyes�lhet �s nem ker�lhet alkalmaz�sra.

A nemzetk�zi jogi �rv�nyess�g�ben �rintetlen

k�telezetts�gv�llal�s, vagyis a T�rsul�si Tan�cs hat�rozata,

a Magyar K�zt�rsas�got — mint a nemzetk�zi jog alany�t — a

kihirdet� jogszab�lyi rendelkez�sek alkotm�nyelleness�g�nek

meg�llap�t�sa ut�n is k�telezi. A jogalkot� feladata az

Alkotm�ny 7. � (1) bekezd�se �rtelm�ben a bels� jog �s a

nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�s �sszhangj�nak megteremt�se.

3. A tov�bbiakban az Alkotm�nyb�r�s�g azt is vizsg�lta, hogy

a T�rsul�si Tan�cs hat�rozat�ban szerepl�

k�telezetts�gv�llal�s fennmaradt nemzetk�zi jogi �rv�nyess�ge

milyen k�vetkezm�nyt hordoz az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�nek

magyarorsz�gi �rv�nyes�l�s�t illet�en.

Az Alkotm�nyb�r�s�g �ll�spontja szerint az EM. 62. cikk (2)

bekezd�s alkotm�nyelleness�g�nek meg�llap�t�s�ra ir�nyul�

ind�tv�ny megalapozatlan. Tekintettel a Vsz. 1. cikk els� �s

m�sodik bekezd�se alkotm�nyelleness�g�nek meg�llap�t�s�ra,

tekintettel tov�bb� arra, hogy a kor�bbiakban kifejtettek

szerint a nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�s �nmag�ban nem

vezet a vonatkoz� k�z�ss�gi jogi krit�riumok k�zvetlen

magyarorsz�gi alkalmaz�s�hoz, az EM. 62. cikk (2)

bekezd�s�nek alkotm�nyelleness�ge nem �llap�that� meg. Az

Alkotm�nyb�r�s�g azonban az egy�rtelm�s�g �rdek�ben

sz�ks�gesnek l�tta annak az alkotm�nyos k�vetelm�nynek a

megfogalmaz�s�t, amely a 62. cikk (2) bekezd�s�ben foglalt

k�telezetts�gv�llal�s magyar jogrendszerben val�

�rv�nyes�l�s�nek alapvet� alkotm�nyos korl�tj�t hat�rozza

meg, �s amely szerint a magyar jogalkalmaz� hat�s�gok

k�zvetlen�l nem alkalmazhatj�k az EM. 62. cikk (2)

bekezd�s�ben hivatkozott alkalmaz�si krit�riumokat.

Az Alkotm�nyb�r�s�g hangs�lyozza: �nmag�ban az a k�r�lm�ny,

hogy egy nemzetk�zi meg�llapod�s megfelel� transzform�ci�

(inkorpor�ci�) hi�ny�ban nem v�lik a bels� jog r�sz�v�, nem

felt�tlen�l jelenti minden esetben azt, hogy az illet�

meg�llapod�s rendelkez�seit ne kellene a magyar jog

alkalmaz�s�ban figyelembe venni. Az Alkotm�ny 7. � (1)

bekezd�se megk�veteli a v�llalt nemzetk�zi jogi

k�telezetts�gek �s a bels� jog �sszhangj�t, ennek keret�ben

pedig a nemzetk�zi szerz�d�st kihirdet� bels� jogszab�ly

olyan �rtelmez�s�t, amely a szerz�d�snek a nemzetk�zi jogban

elfogadott, �l� �rtelm�nek megfelel. Az Alkotm�ny 7. � (1)

bekezd�se teh�t a nemzetk�zi k�telezetts�gv�llal�sok

�sszhangj�t az eg�sz bels� joggal, �gy az Alkotm�nnyal is

biztos�tani rendeli. Ugyanakkor az Alkotm�ny 7. � (1)

bekezd�se szerint a magyar jogrendszer elfogadja a nemzetk�zi

jog �ltal�nos szab�lyait �s hasonl� alkotm�nyi parancs

vonatkozik a nemzetk�zi jus cogens norm�inak �rv�nyes�t�s�re

is. A nemzetk�zi jus cogens szab�lyok k�r�n k�v�l es�

nemzetk�zi szerz�d�ses k�telezetts�gv�llal�sok azonban az

Alkotm�nnyal ellent�tes tartalmukban nem �rv�nyes�lhetnek.

A favor conventionis elv �rv�nyes�l�se addig terjedhet, am�g

a magyar jog nemzetk�zi szerz�d�ssel konform �rtelmez�se

eredm�nyek�nt az Alkotm�ny nem s�r�l. Ha a nemzetk�zi

k�telezetts�gv�llal�s megfelel� �rtelmez�se az Alkotm�ny 2. �-

�nak s�relm�t id�zi el�, az Alkotm�ny 7. � (1) bekezd�s�ben

megk�v�nt �sszhang nem j�n l�tre. Mivel a Vsz. 1. cikk�nek

els� �s m�sodik bekezd�se — a fentebb kifejtettek szerint —

alkotm�nyellenes, vagyis a magyar jogrendszerben nem vehet�

figyelembe, azt az EM. 62. cikk (2) bekezd�s�nek

�rtelmez�s�ben �s alkalmaz�s�ban sem lehet ir�nyad�nak

tekinteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar jogalkalmaz�

hat�s�gok k�zvetlen�l nem alkalmazhatj�k az EM. 62. cikk (2)

bekezd�s�ben hivatkozott alkalmaz�si krit�riumokat.

VII.

1. A Vsz. 6. cikke szerint a versenyhat�s�gok biztos�tj�k a

K�z�ss�g hat�lyos csoportmentess�gi rendeleteiben foglalt

elvek teljes k�r� alkalmaz�s�t. A GVH t�j�koztat�st kap a

K�z�ss�g b�rmely, csoportmentess�gek elfogad�s�ra, hat�lyon

k�v�l helyez�s�re vagy m�dos�t�s�ra ir�nyul� elj�r�sr�l.

Eszerint teh�t a magyar versenyhat�s�gnak a K�z�ss�g

csoportmentes�t�si rendeleteiben foglalt elveinek teljes k�r�

alkalmaz�s�t biztos�tania kell.

Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�t�l�se szerint a K�z�ss�g

rendeleteiben foglalt "elvek" �rv�nyes�t�se a k�z�ss�gi jog

meghat�rozott ter�let�nek a magyar belf�ldi jogban val�

�rv�nyes�t�s�t jelenti, minthogy az illet� elvek tartalma a

vonatkoz� k�z�ss�gi jogi rendeletek szab�lyainak �s ezek

gyakorlat�nak az �sszess�g�b�l �llap�that� meg.

V�geredm�nyben maguk az elvek is jogi norm�knak tekinthet�k.

A K�z�ss�g csoportmentess�gi rendeletei — amelyek elveinek

alkalmaz�s�t a magyar versenyhat�s�gnak biztos�tania kell — a

versenykorl�toz�s tilalm�nak joganyag�nak r�szek�nt jelennek

meg, k�zjogi term�szet� szab�lyok, amelyek a szuverenit�ssal,

a k�zhatalom gyakorl�ssal k�zvetlen kapcsolatban �llnak. A

vizsg�lt 6. cikk el��r�sa szerint a versenyhat�s�gok

biztos�tj�k az illet� k�z�ss�gi jogi elvek alkalmaz�s�t,

vagyis a jogalkalmaz� hat�s�ghoz c�mzett ez a k�telezetts�g a

k�z�ss�gi jogi elvek k�zvetlen alkalmazand�s�g�t jelenti. Ezt

t�masztja al� az is, hogy maga a 6. cikk m�sodik mondata

el��rja a GVH t�j�koztat�s�t a mindenkori k�z�ss�gi jogi

�llapotr�l, annak �rdek�ben, hogy az EM. hat�lya al� tartoz�

konkr�t �gyek elb�r�l�s�ban az �ppen hat�lyos k�z�ss�gi jogi

norma t�nylegesen alkalmaz�sra ker�lj�n.

A vizsg�lt 6. cikk alapj�n teh�t a GVH �ltal alkalmazand�

k�z�ss�gi jogi elvek att�l f�ggetlen�l ir�nyad�k a magyar

jogalkalmaz� hat�s�g sz�m�ra, hogy azok a magyar jog r�sz�t

k�pezik-e vagy sem, illet�leg azok puszt�n l�trej�tt�kn�l

fogva, minden tov�bbi transzform�l� vagy inkorpor�l� aktus

n�lk�l is alkalmaz�sra kell, hogy ker�ljenek. Az a

rendelkez�s viszont, amely a K�z�ss�g saj�t bels� k�zjogi

norm�it a magyar jogrendszeren bel�l, a magyar �llam �s a

fennhat�s�ga al� tartoz� jogalanyok k�z�tti k�zjogi

jogviszonyokban k�zvetlen�l alkalmazand�nak rendel — ahogy

erre az Alkotm�nyb�r�s�g a fentiekben r�mutatott — s�rti az

Alkotm�ny 2. � (1) �s (2) bekezd�s�t. A n�pszuverenit�s

elv�b�l �s a demokratikus jog�llamis�gb�l ad�d� alkotm�nyos

k�vetelm�ny, hogy a Magyar K�zt�rsas�gban k�zhatalom

kiz�r�lag demokratikus legitim�ci� alapj�n gyakorolhat�.

Ez�rt az Alkotm�nyb�r�s�g a Vsz. 6. cikk�t is

alkotm�nyellenesnek tal�lta.

2. Az Alkotm�nyb�r�s�g az alkotm�nyellenesnek tal�lt

rendelkez�sek megsemmis�t�se t�rgy�ban a hat�rozathozatalt

felf�ggesztette. A meghat�rozott hat�rid�t arra tekintettel

�llap�totta meg, hogy az Alkotm�ny 7. � (1) bekezd�se szerint

megk�vetelt �sszhang megteremt�s�re a jogalkot�nak megfelel�

id� �lljon rendelkez�s�re.

3. A hat�rozat k�zz�t�tel�re vonatkoz� rendelkez�s az Abtv.

41. �-�n alapul.

Dr. S�lyom L�szl�

az Alkotm�nyb�r�s�g eln�ke

Dr. �d�m Antal Dr. Bagi Istv�n

alkotm�nyb�r� alkotm�nyb�r�

Dr. Erdei �rp�d Dr. Holl� Andr�s

alkotm�nyb�r� alkotm�nyb�r�

Dr. Kil�nyi G�za Dr. Kiss L�szl�

alkotm�nyb�r� alkotm�nyb�r�

Dr. L�bady Tam�s Dr. N�meth J�nos

el�ad� alkotm�nyb�r� alkotm�nyb�r�

Dr. Terszty�nszky �d�n

alkotm�nyb�r�


English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	Article 1, first and second paragraphs and Article 6 of the Annex to Government Decree 230/1996 (XII. 26.) on the promulgation of Hungarian-EC Association Council Decision 2/96 on the implementation rules of Article 62(1), points (i) and (ii), and Article 62(2) of the Europe Agreement on the establishment of the association between the Republic of Hungary and the European Communities and their Member States
Number of the Decision: .	30/1998. (VI. 25.) 483/B/1996
Date of the decision: .	06/22/1998

. CODICES summary: http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1998-2-007?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
. en_0483_1996_ab.pdf