Az indítvány lényege:
A Fővárosi Törvényszék az előtte folyamatban lévő perben az eljárás felfüggesztése mellett - az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján - egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 7/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt. Másodlagosan Kertv. 7/B. §-a alkalmazhatóságának kizárását kérte a Fővárosi Törvényszék előtt 105.K.703.905/2023. számon folyamatban lévő perben.
A peres eljárás felpereseként szereplő sört gyártó részvénytársasággal és egy másik, perben nem álló vállalkozással (a továbbiakban: Kft.) szemben az alperesi hatóság versenyfelügyeleti eljárást indított, melynek során megállapította, hogy a felperes és a Kft. megsértette a Kertv. 7/B. § (1) bekezdését azáltal, hogy a közöttük létrejött szerződéses együttműködés felperes által kialakított és alkalmazott feltételei arra ösztönözték a a Kft.-t, hogy sörbeszerzéseinek 80%-ot meghaladó hányadát a felperes termékeiből valósítsa meg. Megállapította, hogy a Kft. a Kertv. 7/B. (2) bekezdését is megsértette azzal, hogy egy meghatározott időszakban csak egyetlen gyártó termékeit értékesítette.
A Kertv. 7/B. § (1) bekezdése szerint a sör értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.
A határozat ellen benyújtott keresetében a felperes kérte, hogy a bíróság kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását.
A bíróság álláspontja szerint a Kertv. 7/B. § (1) bekezdése - a Kertv. 7/B. § (7) bekezdés b) pontjával közvetlen összefüggésben - nem felel meg a normavilágosság követelményének, mert a jogszabályhely által tilalmazott magatartás címzettjei nincsenek meghatározva, a tilalom tárgya (a jognyilatkozat) pedig a norma szövege és annak törvényen belüli elhelyezkedése miatt is csak önkényes módon értelmezhető. A Kertv. 7/B. § (1) bekezdése egy alany nélküli diszpozíció, ami miatt az kétféleképpen értelmezhető. Az egyik szerint a tilalmazott magatartást csak a gyártó valósíthatja meg, a másik szerint pedig a hotel-restaurant-café (Horeca) egység is. A jogszabályi rendelkezés nem határozza meg egyértelműen a gyártó, továbbá a vállalatcsoport fogalmát, mely önkényes jogalkalmazáshoz vezet. A Kertv. 7/B. § (8) bekezdés a) pontja kizárólag a jelentős piaci erővel (JPE) rendelkező gyártó fogalmának ismérveit tartalmazza és nem a gyártóét. Ily módon pedig hiába van értelmező rendelkezés a jognyilatkozatra.
A bíróság állítása szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy az indítvánnyal érintett normaszöveg ellentmondás-mentesen és az önkényes értelmezés lehetőségét kizárva nem értelmezhető, így az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sérti..
. |