Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.IV.20.703/2016/8. számú ítélete, a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.116/2015/7. számú ítélete, valamint a Kaposvári Törvényszék 19.P.21.212/2014/52. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók büntetőügyében született vádiratot az alperes úgy továbbította elektronikusan az Amerikai Egyesült Államokba, hogy az indítványozók személyes adatait nem törölte belőle, így az bárki számára megismerhetővé vált. Az indítványozók adatkezeléssel összefüggő jogszabálysértés megszüntetése iránt keresetet indítottak, melyet az első fokon eljárt bíróság elutasított. A jogerős ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, melyet a Kúria hatályában fenntartott. A kúriai ítélet szerint a felperes személyes adatait tartalmazó vádirathoz az adott büntetőeljárás sértettjeként jogszerűen jutott hozzá az alperes, és az Európai Bíróság döntései alapján közvetlenül alkalmazható 75/46/EK Irányelv 7. cikk f) pontja rendelkezésének figyelembe vételével a személyes adatokat részlegesen tartalmazó vádirat harmadik személy részére való továbbítása nem volt jogsértő.
Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria határozatának meghozatala során nem vette figyelembe az indítványozó által a perben hivatkozott alkotmánybírósági határozatot, és a saját gyakorlatát sem. A sérelmezett döntések ezzel megsértették az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében foglalt magánélet védelméhez való jogukatt, valamint a (2) bekezdés szerinti személyes adatok védelméhez való jogukatt, mert a bírósági határozatok nem a maguk egészében esnek nyilvánosság vagy titkosság alá, hanem a bennük lévő egyes adatok nyilvánosak vagy titkosak, ezért a jogszerűen nyilvánosságra kerülő adat is élvezi a személyes adatokra vonatkozó szabályok védelmét.
. |