837/E/1995


	English
	Hungarian

�gysz�m: .	837/E/1995
El�ad� alkotm�nyb�r�: Zlinszky J�nos Dr. .

Az ind�tv�ny l�nyege:

A d�nt�s sz�ma: 37/1996. (IX. 4.) AB hat�rozat
.

ABH oldalsz�ma: 1996/122
.

A d�nt�s kelte: Budapest, 09/03/1996
.

A d�nt�s sz�vege (pdf):

A d�nt�s sz�vege:

A MAGYAR K�ZT�RSAS�G NEV�BEN!

Az Alkotm�nyb�r�s�g mulaszt�sban megnyilv�nul�

alkotm�nyelleness�g meg�llap�t�s�ra ir�nyul� ind�tv�ny

t�rgy�ban meghozta a k�vetkez�

hat�rozatot :

Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�tja : alkotm�nyellenes

helyzet �llott el� az�ltal, hogy Magyarorsz�g nem tett

eleget az 1947. �vi XVIII. t�rv�nnyel becikkelyezett P�rizsi

B�keszerz�d�s 29. cikk�nek 3. pontj�ban foglaltaknak.

Az Alkotm�nyb�r�s�g felh�vja az Orsz�ggy�l�st, hogy 1997.

j�nius 30. napj�ig - a k�l�nb�z� orsz�gokkal k�t�tt

vagyonjogi egyezm�nyekre is figyelemmel - tegye meg a

sz�ks�ges int�zked�st a B�keszerz�d�s hivatkozott

rendelkez�s�nek v�grehajt�s�ra.

Az Alkotm�nyb�r�s�g e hat�rozat�t a Magyar K�zl�nyben

k�zz�teszi.

Indokol�s

I.

A P�rizsban 1947. febru�r 10-�n kelt B�keszerz�d�s

becikkelyez�se t�rgy�ban elfogadott 1947. �vi XVIII. t�rv�ny

29. cikk�nek 1. pontja rendelkezik arr�l, hogy a :

"Sz�vets�ges �s T�rsult Hatalmak mindegyik�nek jog�ban �ll

lefoglalni, visszatartani, felsz�molni vagy b�rmi m�s

int�zked�s al� vonni mindazokat a javakat, jogokat �s

�rdekeket, amelyek a jelen Szerz�d�s �letbe l�p�se idej�n

saj�t ter�let�n vannak, �s Magyarorsz�g vagy magyar

�llampolg�rok tulajdonai. . . ".

A 29. cikk 3. pontja kimondja : "A magyar korm�ny

k�telezi mag�t, hogy azokat a magyar �llampolg�rokat,

akiknek javait e cikk �rtelm�ben elvett�k �s nem adt�k

vissza, k�rtalan�tani fogja. "

Az ind�tv�ny szerint az Alkotm�ny 35. � (1) bekezd�s�nek

�s a jogalkot�sr�l sz�l� 1987. �vi XI. t�rv�ny 7. �-�nak,

valamint 17. �-�nak �sszevet�s�b�l meg�llap�that�, hogy a

Korm�ny alkotm�nyellenes mulaszt�st k�vetett el, amikor nem

gondoskodott a k�rtalan�t�s r�szletes szab�lyainak

megalkot�s�r�l, ez�rt mulaszt�ssal megval�sult

alkotm�nyelleness�g meg�llap�t�s�t k�rte.

II.

A Magyar K�zt�rsas�g igazs�g�gyminisztere a Magyar

K�zt�rsas�g k�l�gyminiszter�vel egyet�rt�sben az

Alkotm�nyb�r�s�got az al�bbiak szerint t�j�koztatta :

A. /A magyar �llam k�rtalan�t�si k�telezetts�ge a k�lf�ldi

volt magyar �rdekelts�g� tulajdonok, illetve k�vetel�sek

miatt h�rom jogc�men �llhat fenn :

1. Magyarorsz�g 17 orsz�ggal k�t�tt 20 vagyonjogi

meg�llapod�st. A meg�llapod�sok nem mindegyike utal vissza a

P�rizsi B�keszerz�d�sre, melynek alapj�n a k�l�llamnak joga

lenne a magyar vagyonok lefoglal�s�ra. A P�rizsi

B�keszerz�d�sre val� hivatkoz�s - itt nemcsak a 29. cikk

�rtend� - megtal�lhat� az USA-val, Kanad�val, Nagy-

Britannia- �s �szak-�rorsz�ggal, Jugoszl�vi�val ( bizalmas

jegyz�k�nyvben ) k�t�tt meg�llapod�sokban.

Ezen orsz�gokban lev� vagyon vonatkoz�s�ban mind a

vagyonjogi egyezm�nyekre, mind pedig a P�rizsi

B�keszerz�d�sre tekintettel fenn�llhat a magyar �llam

k�rtalan�t�si k�telezetts�ge.

2. Bizonyos vagyonjogi egyezm�nyek nem hivatkoznak a

P�rizsi B�keszerz�d�sre, ugyanakkor ezekben Magyarorsz�g

kifejezetten lemond az illet� orsz�gban lev� magyar

vagyonr�l, �s azt besz�m�tj�k a Magyarorsz�gt�l k�vetelt

j�v�t�telbe. Ilyen a Csehszlov�ki�val ( 1964. febru�r 3-�n )

�s Jugoszl�vi�val k�t�tt egyezm�ny�nk. A jugoszl�v egyezm�ny

teh�t az 1. illetve 2. pontba is sorolhat�.

Az egyezm�nyekben �s a bizalmas jegyz�k�nyvekben

foglaltak ( mely ut�bbit szint�n az egyezm�nyek r�sz�nek

tekintett�k ) csak egy�ttesen �rt�kelhet�k.

3. Vannak olyan orsz�gok, amelyekkel vagyonjogi

egyezm�nyt nem k�t�tt�nk, de mint a P�rizsi B�keszerz�d�st

al��r� sz�vets�ges, illetve t�rsult hatalmak tagjainak joguk

volt a P�rizsi B�keszerz�d�s 29. cikke alapj�n a magyar

vagyonok z�rol�s�ra. Ilyen volt pl. a Szocialista Szovjet

K�zt�rsas�gok Sz�vets�ge, a Feh�rorosz Szocialista Szovjet

K�zt�rsas�g, Ausztr�lia, India, �j-Z�land �s a D�l-Afrikai

Uni�.

Szovjetuni�, illetve az Ukr�n SZSZK a rendelkez�s�nkre

�ll� adatok szerint nem alkalmazta a P�rizsi B�keszerz�d�s

alapj�n fenn�ll� lefoglal�si lehet�s�get, hanem bels�

jogszab�lyok alapj�n �llamos�tott, �gy e vonatkoz�sban

k�rtalan�t�si k�telezetts�g�nk �ltal�ban nem �ll fenn. Az

egy�b itt felsorolt orsz�gok sz�rv�nyosan �ltek a z�rol�si

lehet�s�ggel, e vagyonok azonban nem jelent�sek.

A vagyonjogi egyezm�nyek sokf�les�g�k miatt a hozz�juk

tartoz� bizalmas jegyz�k�nyvekkel egy�tt egyedi �rtelmez�st

k�v�nnak a konkr�tan felmer�lt ig�nyek vonatkoz�s�ban,

ugyanakkor az egyezm�ny alapj�n fenn�ll� k�rp�tl�si

ig�nyeket egy minden esetet fel�lel� k�rp�tl�si t�rv�ny

alapj�n kellene �rv�nyes�teni.

B. / 1993-ban az Igazs�g�gyi Miniszt�riumban elk�sz�lt az

�llampolg�rok tulajdon�ban, az �llam �ltal k�t�tt nemzetk�zi

szerz�d�sekkel okozott k�rok r�szleges k�rp�tl�s�r�l sz�l�

t�rv�ny els� tervezete, amely �tfog� megold�st k�v�nt

ny�jtani a k�lf�ldi volt magyar �rdekelts�g� tulajdonok,

illetve k�vetel�sek rendez�s�re.

Az el�z� korm�ny a k�rp�tl�s k�rd�s�ben nem hozott

d�nt�st. A megold�s tekintet�ben egys�ges �ll�spont m�g nem

alakult ki, �gy a tervezetnek a jelenlegi korm�ny el�

terjeszt�s�re m�g nem ker�lt sor.

III.

Az Alkotm�nyb�r�s�g az ind�tv�nyt megalapozottnak

tal�lta.

Az Alkotm�nyb�r�s�gr�l sz�l� 1989. �vi XXXII. t�rv�ny

( Abtv. ) 49. � (1) bekezd�s alapj�n �s az Alkotm�nyb�r�s�g

�t�lkez�si gyakorlata szerint mulaszt�sban megnyilv�nul�

alkotm�nyelleness�g akkor �llap�that� meg, ha a jogalkot�

szerv a jogszab�lyi felhatalmaz�sb�l sz�rmaz�, illetve

feladat- �s hat�sk�r�be tartoz� jogszab�lyalkot�si

k�telezetts�g�nek nem tesz eleget, �s ezzel

alkotm�nyelleness�get id�zett el�.

Az Alkotm�ny 7. � (1) bekezd�se szerint a Magyar

K�zt�rsas�g jogrendszere elfogadja a nemzetk�zi jog

�ltal�nosan elismert szab�lyait, biztos�tja tov�bb� a

v�llalt nemzetk�zi jogi k�telezetts�gek �s a bels� jog

�sszhangj�t.

A P�rizsi B�keszerz�d�s fent id�zett 29. cikk 3.

pontj�ban a magyar korm�ny k�telezte mag�t, hogy azokat a

magyar �llampolg�rokat, akiknek javait e cikk �rtelm�ben

elvett�k �s nem adt�k vissza, k�rtalan�tani fogja. E

k�telezetts�gv�llal�s bels� jogalkot�si k�telezetts�ggel

j�r, �gy mindaddig, am�g a nemzetk�zi jogi k�telezetts�g �s

a bels� jog �sszhangja nem val�sul meg, a mulaszt�sban

megnyilv�nul� alkotm�nyellenes �llapot fenn�ll.

Kihangs�lyozand�nak tartja azonban az Alkotm�nyb�r�s�g, hogy

a korm�ny k�telezetts�gv�llal�sa a magyar �llampolg�rok

k�rtalan�t�s�ra vonatkozik, �s a k�rtalan�t�s m�dj�ra

ir�nyad�k azok az Alkotm�nyb�r�s�g t�bb, kor�bbi

hat�rozat�ban kifejez�sre juttatott szempontok, amelyek az

�llam �ltal elvont tulajdonjoggal kapcsolatos k�rtalan�t�si

ig�nyekre vonatkoztak. Ennek megfelel�en az �llam az �t

terhel� k�telezetts�get akk�nt is teljes�theti, hogy -

teherb�r�k�pess�g�vel ar�nyban �ll� m�don - a jelenlegi

gazdas�gi �talakul�s sor�n, az egyes tulajdoni s�relmek

eredeti jogi term�szet�t figyelmen k�v�l hagyva, a

k�rosultakkal szembeni k�telezetts�g�nek k�rp�tl�s �tj�n

tesz eleget [ 16/1993. (III. 12.) AB hat�rozat, ABH 1992.

151-152. ] .

Mindezek m�rlegel�s�vel az Alkotm�nyb�r�s�g a

mulaszt�sban megnyilv�nul� alkotm�nyelleness�get

meg�llap�totta, �s annak megsz�ntet�s�t elrendelte.

Dr. S�lyom L�szl�

az Alkotm�nyb�r�s�g eln�ke

Dr. Kil�nyi G�za

alkotm�nyb�r�

Dr. L�bady Tam�s Dr. Schmidt P�ter

alkotm�nyb�r� alkotm�nyb�r�

Dr. Szab� Andr�s Dr. Terszty�nszky �d�n

alkotm�nyb�r� alkotm�nyb�r�

Dr. V�r�s Imre

alkotm�nyb�r�

Dr. Zlinszky J�nos

el�ad� alkotm�nyb�r�


English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	The Hungarian Parliament failing to fulfil its legislative duty to compensate those Hungarian citizens whose property was taken unlawfully during the Second World War and not returned
Number of the Decision: .	37/1996. (IX. 4.)
Date of the decision: .	09/03/1996

. CODICES summary: http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1996-3-008?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
.