Hungarian

Ügyszám: .	261/E/2000
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 261/E/2000. AB határozat .

ABH oldalszáma: 2001/1121 .

A döntés kelte: Budapest, 06/19/2001 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!                               Az      Alkotmánybíróság      mulasztásban      megnyilvánuló alkotmányellenesség   megállapítására   irányuló    indítvány alapján meghozta a következő                         határozatot:                               Az  Alkotmánybíróság  önkormányzati  rendelet  megalkotásának elmulasztása   miatt   az  Alkotmány   70/B.   §-ába   ütköző alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott indítványt elutasítja.                           Indokolás                                                            I.                               Az    indítványozó   sérelmezte,   hogy   Budapest    Főváros Önkormányzatának Közgyűlése a szervezett bűnözés, valamint az azzal    összefüggő   egyes   jelenségek   elleni    fellépés szabályairól     szóló     és     az     ehhez     kapcsolódó törvénymódosításokról  szóló  1999.  évi  LXXV.  törvény   (a továbbiakban:   Szbt.)   62.  §  (4)   bekezdésében   foglalt jogalkotási  kötelezettségének nem tett eleget,  a  törvényes határidőig  –  2000. március 1. napjáig – nem alkotta  meg  a türelmi  zónák  kijelölésének  részletes  szabályairól  szóló önkormányzati  rendeletét. A 2000. március  1-jei  rendkívüli ülésén   a  “fővárosi  közgyűlés  a  kerületi  önkormányzatok képviselőinek   elutasító  álláspontjára   való   tekintettel visszavonta   a   türelmi  zónák  helyszínének   kijelölésére vonatkozó  javaslatát”,  ezért  az  indítványozó  álláspontja szerint  “a fővárosi közgyűlés ezzel a döntésével mulasztásos törvénysértést  követett el”, amely egyben a prostituáltaknak az  Alkotmány 70/B. §-ában biztosított munkához  és  a  munka szabad megválasztásához való jogát is sérti.                              II. 1. Az Alkotmány szerint: “44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a)  önkormányzati  ügyekben önállóan  szabályoz  és  igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,” “44/A.  §  (2)  A  helyi képviselőtestület  a  feladatkörében rendeletet  alkothat, amely nem lehet ellentétes  a  magasabb szintű jogszabállyal.” “70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga  van  a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.” 2.  A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) alapján: “16.   §  (1)  A  képviselő-testület  a  törvény  által   nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,  továbbá törvény    felhatalmazása   alapján,   annak   végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” 3. Az Szbt. hivatkozott rendelkezése: “62. § (4) Ha a prostitúció tömeges (4. § j) pont), az 50 000 lélekszám       feletti      település       önkormányzatának képviselőtestülete  (fővárosban  a  fővárosi   közgyűlés)   a törvény  hatálybalépésétől számított hat  hónapon  belül,  ha pedig   a  jelenség  a  törvény  hatálybalépése  után   válik tömegessé,  ennek megállapításától számított kilencven  napon belül  köteles  a  türelmi  zóna kijelöléséről  a  rendeletet megalkotni.  A türelmi zóna helyének kijelölése  tekintetében egyetértési jogot gyakorolnak azok a kerületi önkormányzatok, amelyek   az  egyeztetés  során  vállalják,  hogy   a   saját területükön türelmi zónát alakítanak ki.”                             III.                               Az indítvány nem megalapozott. 1.  Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint "a képviselő-testület a  törvény  által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,  továbbá törvény felhatalmazása  alapján,  annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot". Az Szbt.  62. §   (3)  bekezdése  a  települési  önkormányzatok  képviselő- testülete, a fővárosban – a kerületi önkormányzatok képviselő- testületeivel  egyeztetve – a fővárosi  közgyűlés  számára  a prostitúció folytatásának Szbt.-ben megállapított előírásokon felüli további szabályairól (így különösen a közterületnek  a védett  övezeten  kívüli területen védetté  nyilvánított  más részei,   a  védett  övezeten  kívül  működő  egyes,  védetté nyilvánított  nyilvános helyek meghatározása,  a  prostitúció tömeges megjelenésének tartalmi követelményei, a türelmi zóna kijelölése) szóló önkormányzati rendelet megalkotására  adott felhatalmazást.  Az  Szbt. 62. § (4)  bekezdése  azonban  már meghatározta  azokat  a körülményeket,  amikor  a  települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosban a  fővárosi közgyűlésnek  kötelező  a  türelmi zóna  kijelöléséről  szóló rendeletét  megalkotnia. A fővárosi közgyűlés – a prostitúció fővárosban   történő  tömeges  megjelenését  megállapítva   – kezdeményezte  az önkormányzati rendelet megalkotását,  de  a rendeletalkotás   a   kerületi   önkormányzatok    képviselő- testületeivel való egyetértés hiányában meghiúsult. Az indítványozó “állampolgári panasz”-ként beadott indítványa “mulasztásos   törvénysértés”   megállapítását    kérte    az Alkotmánybíróságtól,  illetőleg azt, hogy  “állapítsa  meg  a fővárosi közgyűlés törvénysértő eljárását”. Az  Alkotmánybíróság  a  30/1999. (X. 13.)  AB  határozatában rámutatott    arra,    hogy    az    önkormányzati    működés jogszerűségének  vizsgálata az Ötv. 98. §-a  szerint  nem  az Alkotmánybíróság,  hanem a közigazgatási  hivatalok  feladata (ABH  1999, 411, 414.). Az Ötv. 98. § (3) bekezdés a)  pontja értelmében  a  közigazgatási hivatal  vezetője  törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva – egyebek mellett –  vizsgálja azt  is,  hogy  a  helyi  önkormányzat (a  helyi  kisebbségi, valamint   kisebbségi   települési   önkormányzat)   működése megfelel-e a jogszabályoknak. Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989.  évi  XXXII.  törvény  (a továbbiakban:   Abtv.)   1.  §  b)   pontja   értelmében   az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogszabály, valamint az állami irányítás   egyéb  jogi  eszköze  alkotmányellenességének   a vizsgálata tartozik. Az Abtv. 1. § h) pontja lehetővé  teszi, hogy  az  Abtv.-be foglalt hatáskörökön kívül  törvény  egyéb hatásköröket  is  megállapítson az  Alkotmánybíróság  számára (ABH 1999, 411, 414.). Az  Abtv.  és  az Ötv. vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján  megállapítható,  hogy a törvényi  szabályozás  külön kezeli  az alkotmányellenesség [Abtv. 1. § b) pontja]  és  az önkormányzat  törvénysértésének [Ötv. 98. § (3)  bekezdés  b) pontja]  vizsgálatát. Az előbbi esetben  az  Alkotmánybíróság eljárását  az  Abtv.  21.  §  (2)  bekezdése  szerint   bárki indítványozhatja,  az  utóbbi  esetben  viszont  az   eljárás kezdeményezője  egyedül  a  közigazgatási  hivatal   vezetője lehet.  A közigazgatási hivatal vezetőjét ugyanakkor  nemcsak az   Ötv.  99.  §  (2)  bekezdés  a)  pontjában  írt  esetben (törvénysértő   önkormányzati  rendelet  felülvizsgálata   és megsemmisítése)   illeti  meg  az   indítványozási   jog   az Alkotmánybíróságnál,  de  akkor  is,  ha  e  rendeletalkotási kötelezettségét mulasztja el az önkormányzat. A   jelen  esetben  a  közigazgatási  hivatal  vezetője   nem kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Az  indítványozó  a  második (kiegészítő)  indítványában  már “mulasztásos alkotmánysértés” kimondását kérte. Az   Abtv.   49.   §   (1)  bekezdése  értelmében:   “Ha   az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja   meg,  hogy  a  jogalkotó  szerv   a   jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát  elmulasztotta és  ezzel  alkotmányellenességet idézett  elő,  a  mulasztást elkövető   szervet  –  határidő  megjelölésével  –   felhívja feladatának teljesítésére.” Az  Alkotmánybíróság megállapítja: az indítványozó ez esetben már  jogosult  arra,  hogy  az  Alkotmánybíróságnál  eljárást kezdeményezzen.       A      mulasztásban       megnyilvánuló alkotmányellenesség  megállapításához  ugyanakkor  nem   elég önmagában  a  (felhatalmazáson  alapuló)  jogalkotói  feladat elmulasztása,  de  az  is szükséges –  és  az  Abtv.  idézett rendelkezéséből   is  ez  következik  –,   hogy   a   hiányzó szabályozás  egyben alkotmányellenességet  is  eredményezzen. Azaz  a mulasztásnak és az alkotmányellenes helyzetnek együtt kell fennállnia (1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 669.). Az   kétségtelen   tény,   hogy  az  önkormányzati   rendelet megalkotásának    elmaradása   jogszabályi   felhatalmazásból származó   jogalkotói  feladat  elmulasztását   eredményezte. Kérdés  azonban az, hogy ez előidézte-e az Alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmét is. Az  indítványozó ezt az “alkotmányellenességet” az  Alkotmány 70/B.   §   sérelmében  látja,  ezért   a   továbbiakban   az Alkotmánybíróság e kérdés vizsgálatát végezte el. 2. Az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és  a foglalkozás szabad megválasztásához. Az  alanyi jogi értelemben vett munkához való jogot, a  munka és   a   foglalkozás  szabad  megválasztásához   való   jogot (Alkotmány   70/B.   §)  úgy  kell  értelmezni,   hogy   abba mindenfajta foglalkozás, hivatás, “munka” megválasztásának és gyakorlásának szabadsága beletartozik. Az 54/1993. (X. 13.) AB határozat szerint “a vállalkozás joga a   foglalkozás  szabad  megválasztásához  való   alkotmányos alapjog [70/B. § (1) bekezdés] egyik aspektusa, annak  egyik, a  különös  szintjén történő megfogalmazása” (ABH 1993,  340, 341.).    “Senkinek    nincs   alanyi   joga    meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához. A  vállalkozás joga  annyit  jelent – de annyit alkotmányos  követelményként feltétlenül  –  hogy az állam ne akadályozza  meg,  ne  tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást.” (ABH 1993, 340, 342.) Az  Alkotmánybíróság a munkához való joggal többek  között  a 21/1994. (IV. 16.) AB határozatában foglalkozott: “A munkához (foglalkozáshoz,    vállalkozáshoz)    való     alapjog     a szabadságjogokhoz  hasonló  védelemben  részesül  az   állami beavatkozások   és   korlátozások   ellen.   E   korlátozások alkotmányossága  azonban  más-más mérce  alapján  minősítendő aszerint,  hogy a foglalkozás gyakorlását vagy  annak  szabad megválasztását   korlátozza-e   az   állam...   A    munkához (foglalkozáshoz, vállalkozáshoz) való jogot az  veszélyezteti a legsúlyosabban, ha az ember az illető tevékenységtől el van zárva,  azt  nem  választhatja.”  (ABH  1994,  117,  121.)  A prostitúció   (szexuális  szolgáltatás)   a   hatályos   jogi szabályozás   alapján   legálisan,   vállalkozási    formában végezhető (SZJ 93.05.10.4. Szexuális szolgáltatás).  E  téren tehát   a   prostitúció,  mint  foglalkozás  –   a   hatályos jogszabályokban    meglévő   korlátozásokkal    –    szabadon választható. Az    Alkotmánybíróság   a   327/B/1992.   AB   határozatában rámutatott:  “A  70/B. § (1) bekezdésébe  foglalt  alapjogba, mely  lényegéből fakadóan csak természetes személyeket  illet meg, bármely munka, hivatás, foglalkozás megválasztásának  és gyakorlásának  szabadsága beletartozik.  ...  A  munka  és  a foglalkozás szabad megválasztásához való alapjog azonban  nem alanyi     jogot    garantál    meghatározott     foglalkozás folytatásához, tevékenység végzéséhez.” (ABH 1995, 604, 609.) Az   Alkotmánybíróság  álláspontja  szerint   a   foglalkozás (vállalkozás)  részét  képező ajánlattételi  hely  kijelölése [Szbt.  62.  §  (4)  bekezdése] és a  prostitució  gyakorlása között  nincs tartalmi összefüggés. Ezért az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendelet megalkotásának elmulasztása miatt – anyagi jogi alkotmánysértés hiányában – az Alkotmány 70/B. §- ába ütköző alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott indítványt elutasította.                       Dr. Németh János                  az Alkotmánybíróság elnöke                                 Dr. Bagi István                        Dr. Bihari Mihály   alkotmánybíró                              alkotmánybíró   Dr. Czúcz Ottó                           Dr. Erdei Árpád   alkotmánybíró                              alkotmánybíró   Dr. Harmathy Attila                     Dr. Holló András   alkotmánybíró                              alkotmánybíró   Dr. Kiss László                     Dr. Kukorelli István   előadó alkotmánybíró                       alkotmánybíró   Dr. Strausz János     Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva   alkotmánybíró                              alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	261/E/2000
Date of the decision: .	06/19/2001
.
.