English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00062/2021
Első irat érkezett: 01/14/2021
.
Az ügy tárgya: A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 112. § (1) bekezdése, valamint a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzése és a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (öregségi nyugdíj átcserélése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/27/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 112. § (1) bekezdése, valamint a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzése és a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó bíró 2006-tól kezdve egyszerre részesült öregségi nyugdíjban és állt szolgálatban bíróként. A jogszabályváltozások következtében az indítványozó 2019-ben öregségi nyugdíjának átcserélésére lett jogosult, ennek érdekében igénybejelentéssel élt az illetékes hatóságnál. Az elsőfokú hatóság a kérelmét elutasította, majd az indítványozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. Az indítványozó a döntés ellen közigazgatási pert indított, melyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság keresetét elutasította. Az indítványozó a döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyet a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzésével visszautasított. Az indítványozó álláspontja szerint a végzés fellebbezéssel támadható lett volna, ezért kérelmet terjesztett elő a Kúriánál a végzés kiegészítése iránt, melyet azonban a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzésével elutasított.
Az indítványozó álláspontja szerint a kúriai döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a (7) bekezdésben foglalt jogorvoslathoz való jogát, mert a Kúria Alaptörvény-ellenesen, szűkítő tartalommal alkalmazta a jogszabályokat, ezáltal megfosztotta az indítványozót a jogorvoslathoz való jogától.
Az indítványozó álláspontja szerint továbbá a Kp. 112. § (1) bekezdése sérti a jogorvoslathoz való jogát, ugyanis a rendelkezés a közigazgatási perekben kizárja a fellebbezés lehetőségét a Kúria végzései ellen, holott a Pp. alapján ez megengedett..
.
Támadott jogi aktus:
    A közigazgatőási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 112. § (1) bekezdése
    A Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzése és a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
T) cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_62_4_2021_Indkieg_anonim.pdfIV_62_4_2021_Indkieg_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3097/2022. (III. 10.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/15/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.02.15 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3097_2022 AB végzés.pdf3097_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzésével és Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Kp.) – a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzésében alkalmazott – 112. § (1) bekezdését támadta, s kérte a rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Alkotmányjogi panaszt terjesztett elő továbbá az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzésével, illetve Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzésével szemben, s kérte e bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
      [2] Az indítványozó 2006-tól kezdve öregségi nyugdíjban részesült, bíróként azonban továbbra is szolgálati jog­viszonyban állt. 2019-ben öregségi nyugdíjának átcserélése érdekében igénybejelentéssel élt az illetékes hatóságnál. Az elsőfokú hatóság a kérelmét elutasította, majd az indítványozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. Az indítványozó a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt pert indított. Keresetét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 57.K.33.960/2019/5. számú ítéletével elutasította. A közigazgatási perben eljáró bíróság az első- és másodfokú közigazgatási határozathoz hasonlóan azt állapította meg, hogy az indítványozó az öregségi nyugdíja átcserélésére nem volt jogosult, ezért az indítványozó kérelmét nem tartotta megalapozottnak.
      [3] Az indítványozó a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria 2020. augusztus 31-én kelt, Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet – a Kp. 115. § (2) bekezdés szerint alkalmazandó 102. § d) pontja, valamint a Kp. 117. § (2) bekezdése alapján – visszautasította. A Kúria döntését azzal indokolta, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére meghatalmazott ügyvédi iroda gazdálkodó szervezetnek minősül, amely a bírósággal elektronikus úton, a cégkapun köteles tartani a kapcsolatot. Az ezzel ellentétes módon, az ügyvédi iroda tagja saját ügyfélkapujáról előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott módon történő előterjesztésnek minősült, ezért a Kúria az ilyen módon előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
      [4] Az indítványozó ezt követően, 2020. október 13-án jogi képviselője útján kérelemmel fordult a Kúriához. Azt kérte, hogy a Kúria a Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzését a fellebbezési jog lehetőségével egészítse ki. Kérelmében az indítványozó egyúttal fellebbezést is előterjesztett a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzése ellen arra az esetre, ha kérelmének a Kúria helyt ad. A Kúria a végzés kiegészítésére irányuló kérelmet 2020. no­vem­ber 2-án kelt, Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzésével elutasította. A Kúria e döntését azzal indokolta, hogy a Kp. 112. § (2) bekezdése általános jelleggel zárja ki a fellebbezés lehetőségét a Kúria végzései ellen, ezért az indítványozó kiegészítés iránti kérelmét elutasította, a fellebbezés elbírálását pedig mellőzte.
      [5] Ezt követően, 2020. december 31-én terjesztette elő az indítványozó az alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott kúriai döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a (7) bekezdésben foglalt jogorvoslathoz való jogát, ellentétben állnak az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal, és az Alaptörvény T) cikke szerinti alapelvekkel is. Az indítványozó szerint a Kúria alaptörvény-ellenesen, szűkítő tartalommal alkalmazta a jogszabályokat, ezáltal megfosztotta a jogorvoslathoz való jogától. Az indítványozó álláspontja szerint továbbá a Kp. 112. § (2) bekezdése is sérti a jogorvoslathoz való jogát, mert a rendelkezés a közigazgatási perekben kizárja a fellebbezés lehetőségét a Kúria végzései ellen, jóllehet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján ez meg­engedett.
      [6] Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság főtitkára felhívására kiegészített alkotmányjogi panaszt a tartalma szerint bírálta el.

      [7] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi fel­tételeinek eleget tesz-e.

      [8] 2.1. Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmány­bírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már ki­merítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [9] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-ában meghatározott esetben az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehetőség. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az indítványozó jogi képviselője a felülvizsgálati kérelmet visszautasító, s ezáltal a felülvizsgálati eljárást befejező bírói döntést, a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzését 2020. szeptember 28-án elektronikus úton vette kézhez. Az e döntést is kifogásoló alkotmányjogi panaszt az indítványozó 2020. december 31-én adta postára. A jogi képviselővel eljáró fél számára a kézbesítés joghatálya beáll a jogi képviselőnek történt kézbesítéssel. A jelen ügyben eszerint a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzésével szemben az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitvaálló hatvan napos határidő a jogi képviselő számára történt kézbesítést követő napon (2020. szeptember 29-én) kezdődött, és 2020. november 27-én járt le. A 2020. de­cember 31-én postára adott alkotmányjogi panasz tehát a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzésével szemben elkésett.

      [10] 2.2. 2020. október 13-án az indítványozó jogi képviselője útján kérelemmel fordult a Kúriához a Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzés kiegészítését kérve. A Kúria ezt a kérelmét Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzésével elutasította. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az indítványozó jogi kép­viselője a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzését 2020. november 6-án elektronikus úton vette kézhez. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát 2020. december 31-én adta postára. Alkotmányjogi panaszát tehát az indít­ványozó a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzésével, valamint az e végzésben alkalmazott Kp. 112. § (2) bekezdésével szemben az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben nyújtotta be.
      [11] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában az indítványozó az ­általa kezdeményezett eljárásban a jogorvoslattal nem támadható kúriai végzést, valamint a kúriai döntés alapját képező Kp. 112. § (2) bekezdését támadta. A természetes személy indítványozó e vonatkozásban alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége fennáll.
      [12] Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pont, 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pontjával és 27. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben következetes az Alkotmánybíróság gyakor­lata a tekintetben, hogy alkotmányjogi panasz csak az Alaptörvényben biztosított alapjog sérelmének valószínűsítésére alapítható. A jelen indítvány e feltételnek csak részben tesz eleget. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában többek között állította az Alaptörvény alapjogot nem rögzítő T) cikkének és 28. cikkének sérelmét is, melyre hivatkozva alkotmányjogi panasz nem terjeszthető elő.
      [13] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fenn­állása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmány­bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [14] Az indítványozó a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzését illetően érdemben az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése sérelmét állította, mert szerinte a Kúria alaptörvény-ellenesen megfosztotta a jogorvoslathoz való jogától azzal, hogy csak a Kp. 112. § (2) bekezdését alkalmazta, de a Kp. 102. § (2) bekezdését nem, melynek alapján szerinte a Kúriának a Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzése elleni fellebbezést meg kellett volna engednie. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga sérelmét állí­totta továbbá a Kp. 112. § (2) bekezdése kapcsán is, mely közigazgatási perekben kizárja a fellebbezés lehetőségét a Kúria végzései ellen.
      [15] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek jogában áll jogorvoslattal élni az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntéssel szemben, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata meghatározza a jogorvoslati rendszerrel szemben támasztott követelményeket. Az Alkotmánybíróság a 14/2018. (IX. 27.) AB határozatban átfogóan áttekintette a jogorvoslathoz való joggal kapcsolatos gyakorlatát, amely során utalt arra, hogy a jogalkotó a különböző eljárásokra irányadó szabályozásokban határozza meg az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, azok igénybevételének módját, az Alaptörvény azonban nem tartalmaz előírást azzal kapcsolatban hogyan épüljön fel a jogorvoslat rendszere. Ezen túlmenően az Alaptörvény azzal kapcsolatban sem tartalmaz követelményt, hogy a jogorvoslati fórumrendszer hány fokon érvényesüljön, ily módon adott esetben a jogorvoslati fórumrendszer egyfokúsága is megfelel az Alaptörvény követelményeinek {22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [95]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi, ügydöntő döntések tekintetében követelmény a más szervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségének biztosítása {35/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [16]}. A jogorvoslathoz való jog szempontjából „valamely döntés érdemi, ügydöntő volta a tételes jogok által ilyennek tartott döntésekhez képest viszonylagos: a vizsgált döntés tárgya és személyekre gyakorolt hatása ­által meghatározott. […] Így alkotmányjogi értelemben, a jogorvoslathoz való jog alapjog gyakorlásakor érdemi határozatnak minősülhetnek kivételesen nem ügydöntő határozatok is.” {9/2013. (III. 6.) AB határozat, Indo­kolás [28]}
      [16] Az Alkotmánybíróság rámutat ugyanakkor arra, hogy az Abtv. 27. §-ából következően nem tekinthető általános felülbírálati fórumnak, és valójában e hatásköre is – az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának védelmén keresztül – az Alaptörvény védelmét biztosítja [Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdés]. A rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések ezért önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi ­panasz előterjesztésére {lásd: 3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}.
      [17] Az indítványra okot adó ügyben az elsőfokú hatósági határozat ellen jogorvoslatként [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] fellebbezéssel, a másodfokú hatósági határozat ellen keresettel lehetett élni, az indítványozó bíró­sághoz fordulhatott [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés]. Valamennyi hatósági eljárásban és a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtti eljárásban is az indítványozó félként vett részt. A jelen ügy kapcsán nem merült fel, hogy az érdemi, ügydöntő döntések tekintetében a magasabb fórumhoz fordulás lehetősége ne lett volna biztosított, illetve a jogorvoslat korlátozott lett volna. A Kúria az indítványozónak betudott okból – a bírói döntés értelmében a felülvizsgálati kérelem benyújtásának hibás módja miatt – utasította vissza a felülvizsgálati eljárásban a rendkívüli jogorvoslatra irányuló felülvizsgálati kérelmet. Majd a Kúria a Kp. 112. § (2) bekezdése szerint utasította el a felülvizsgálati kérelmet visszautasító kúriai végzés kiegészítésére irányuló kérelmet. Mindezt figye­lembe véve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzését, ­illetve az abban alkalmazott Kp. 112. § (2) bekezdését érintően az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése kapcsán a konkrét alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján nem merül fel. A fentiekre figyelemmel nem állapítható meg, hogy az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/5. számú végzésével és a Kp. 112. § (2) bekezdésével kapcsolatban az Abtv. 29. §-ában szereplő feltételek fennállnak.

      [18] 3. A fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz a Kúria Kfv.VII.37.675/2020/3. számú végzésével szemben elkésett, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt e vonatkozásban az Abtv. 56. § (2) bekez­dése értelmében, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésére visszautasította. Az alkotmányjogi panasz egyebekben nem tett eleget az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában és 27. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételeknek, illetve a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének, ezért azt az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai pontja alapján visszautasította.
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Handó Tünde

          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Márki Zoltán

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szívós Mária

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          01/14/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against section 112 (1) of the Act I of 2017 on the Code of Administrative Court Procedure and the ruling No. Kfv.VII.37.675/2020/5 of the Curia (exchange of old-age pension)
          Number of the Decision:
          .
          3097/2022. (III. 10.)
          Date of the decision:
          .
          02/15/2022
          .
          .