Az indítvány lényege:
Az indítványozók az Abtv. 27. §-a alapján a Kúria Kfv.VII.37.837/2024/2. számú végzése, a Szegedi Törvényszék 1.K.700.572/2024/27. számú ítélete és a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal BK-05/NEO/00131-9/2024. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
A II. rendű indítványozó (az ügy felperesi érdekeltje) MMR revakcináció és dTap emlékeztető védőoltásait az oltási könyvben rögzítettek szerint 2023. október 4-én kapta meg Ausztriában. A védőoltásokra vonatkozó kampányoltás 2023. szeptember 11-től 2023. október 5-ig tartott, amely időszak miatt a II. rendű indítványozó betegség miatt hiányzott az iskolából. Az alperes kormányhivatal az I. rendű indítványozót, mint törvényes képviselőt arra kötelezte, hogy az II. rendű indítványozóval jelenjen meg ellenanyagszint mérésen a védőoltások hatékonyságának megállapítása céljából. Az I. rendű indítványozó közigazgatási pert indított az alperes határozata ellen. A Szegedi Törvényszék arra a megállapításra jutott, hogy az alperes helyesen azonosította a védőoltás elmaradására vonatkozó gyanúra okot adó körülményként, hogy az I. rendű indítványozó a II. rendű indítványozót több hétig tartó betegeskedése után olyan időpontban vitte Ausztriába a védőoltás beadása érdekében, amikor még a házi gyermekorvos igazolása szerint nem mehetett közösségbe és egyébként az oltást az iskolában kampányoltás keretében is megkaphatta volna. Erre tekintettel a Szegedi Törvényszék 1.K.700.572/2024/27. számú ítéletével elutasította a keresetet. A Kúria az I. rendű indítványozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az indítványozók sérelmezik, hogy az alperes jogszabályi felhatalmazás hiányában és törvényes cél nélkül rendelte el a II. rendű indítványozó szerológiai vizsgálatát az oltások hatékonyságának megállapítása céljából. Álláspontjuk szerint a jogszabályok csak az oltás felvételére és azok igazolására kötelezik az oltásra kötelezettet, és közigazgatási eljárás megindításának bizonyítás céljából egyébként sincs helye. Sérelmezik, hogy az alperes nem kezelte ügyfélként a II. rendű indítványozót, a jogorvoslati jogon túl az alapügyben egyetlen ügyféli jogot sem biztosítottak számára, így kötelezettségei sem keletkeztek és ezért nem lehet vérszérum vizsgálatra kötelezni. A bírói döntések tekintetében az indítványozók alapjogi sérelmüket arra vezetik vissza, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta az alperesi határozat semmisségét eredményező jogszabálysértéseket, valamint bizonyítékokat elfogultan és egyoldalúan értékelte, döntését gyanús körülményre alapozta a megállapított tényállás hiányában. Mindez az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét idézte elő. Az indítványozók sérelmezik, hogy a bíróság lényegében indok nélkül egészségügyi beavatkozásra kötelezte a II. rendű indítványozót, amely a lelkiismereti és vallásszabadságát, valamint emberi méltóságát sértette..
. |