English

Hungarian
Ügyszám:
.
746/A/1997
Előadó alkotmánybíró: Holló András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 66/1997. (XII. 29.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1997/397
.
A döntés kelte: Budapest, 12/22/1997
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

      Az Alkotmánybíróság  törvényjavaslat alkotmányellenességének
      előzetes       vizsgálatára,        továbbá       jogszabály
      alkotmányellenességének   utólagos   vizsgálatára   irányuló
      indítványok tárgyában meghozta az alábbi

                             határozatot :

      1.    Az     Alkotmánybíróság    megállapítja,    hogy    az
      Alkotmánybíróságról   szóló   1989.   évi   XXXII.   törvény
      módosításáról rendelkező T/4328. számú törvényjavaslat 1. §-
      a nem alkotmányellenes.

      2. Az  Alkotmánybíróság  elutasítja  az  Alkotmánybíróságról
      szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § (1) bekezdése és 33. §-
      a      alkotmányellenességének       megállapítására      és
      megsemmisítésére irányuló indítványt.

      Az Alkotmánybíróság  ezt a  határozatát a  Magyar Közlönyben
      közzéteszi.
                                 Indokolás

                                     I.

        1.    Ötvenkilenc     országgyűlési    képviselő    előzetes
        normakontroll    iránti     kérelmet    nyújtott    be    az
        Alkotmánybíróságról  szóló  1989.  évi  XXXII.  törvényt  (a
        továbbiakban: Abtv.)  módosítására  irányuló  T/4328.  számú
        törvényjavaslat  1.   §-a  alkotmányellenességének  előzetes
        vizsgálatára. A T/4328. számú törvényjavaslat hatályon kívül
        kívánja helyezi  az Abtv.  előzetes normakontroll  hatáskört
        szabályozó rendelkezései  közül azt, amely a törvényjavaslat
        aggályosnak  tartott   rendelkezése  alkotmányellenességének
        előzetes vizsgálatát  teszi lehetővé  az Országgyűlés, annak
        állandó  bizottsága   vagy  ötven   országgyűlési  képviselő
        indítványára.

        Az  alkotmánybírósági   eljárást  kezdeményezők   szerint  a
        T/4328. számú  törvényjavaslat 1.  §-a sérti  a jogállamiság
        részét képező  hatalommegosztás  elvét,  mivel  az  előzetes
        normakontroll  kezdeményezésének   lehetősége  -   az  Abtv.
        vonatkozó szabályainak  hatályon kívül helyezésével - csak a
        köztársasági elnök  számára marad  fenn a már elfogadott, de
        még ki  nem hirdetett törvény tekintetében. Az indítványozók
        véleménye szerint  ezáltal megbomlik  az Országgyűlés  és  a
        köztársasági elnök  közötti alkotmányos  egyensúly, mivel  a
        köztársasági elnöknek a törvényjavaslat-tételi joga továbbra
        is  megmarad   (így  a  maga  által  kezdeményezett  törvény
        előzetes  vizsgálata   megoldatlan).  A  köztársasági  elnök
        akadályoztatása esetén  az Alkotmány  szerint feladatait  az
        Országgyűlés  elnöke   látja  el,   viszont   az   Alkotmány
        értelmében az  Országgyűlés  elnöke  a  köztársasági  elnöki
        jogkörök közül az előzetes normakontrollt nem gyakorolhatja.
        A köztársasági  elnök  esetleges  tartós  akadályoztatása  -
        vélik  az   indítványozók  -   ezáltal  utat   nyithat  "egy
        alkotmányos visszaélés lehetőségének".

        Az indítványozók  álláspontja szerint  mivel a  törvényhozás
        joga a  népszuverenitásból ered,  a népszuverenitás  elve is
        sérül  akkor,   amikor  a   parlamenti  többség   egy  olyan
        jogosítványról mond  le,  amely  a  törvényhozáshoz  tartozó
        kisebbségi jog.

        A jogbiztonság  sérelmét az indítványozók abban látják, hogy
        az  ötven  országgyűlési  képviselő  előzetes  normakontroll
        kérelmének megszüntetésével  megszűnik a  kisebbségben  lévő
        országgyűlési   képviselőknek    az   a   lehetősége,   hogy
        megakadályozzák az  alkotmányellenes törvényi  rendelkezések
        megszületését. Az  utólagos normakontroll pedig feltételezi,
        hogy a törvény hatályba lép, tehát - ha rövid ideig is, de -
        alkotmányellenes jogszabály hatályosul.

        2. Indítvány  érkezett az Alkotmánybírósághoz - a fentiekkel
        szemben   álló    érveléssel   -   a   hatályos   Abtv.-beli
        rendelkezések alkotmányellenességének  utólagos vizsgálatára
        és megsemmisítésére  is. Az  indítványozó szerint  az  ötven
        országgyűlési  képviselő   által  kezdeményezhető   előzetes
        normakontroll  obstrukciós   eszköz,  sérti   a  jogállamhoz
        tartozó  jogbiztonság  elvét.  Az  indítványozó  álláspontja
        alapján az  előzetes  normakontroll  ezen  formája  alkalmas
        arra,  hogy   "az  országgyűlési   képviselők  jelentéktelen
        kisebbsége" a  törvényhozási  eljárást  megállítsa  teljesen
        meghatározhatatlan ideig,  így  megakadályozza  a  többséget
        alkotmányos  feladata,   a  törvényhozás   ellátásában.   Ez
        ellentétes a  parlamenti  demokrácia  többségi  elvével.  Az
        indítványozó szerint  egyedül a  köztársasági  elnöknek  van
        Alkotmányban  rögzített   joga  a   Parlamenttel  szemben  a
        törvényhozás     késleltetésére,     ötven     országgyűlési
        képviselőnek nincs. Az Abtv. ezen rendelkezései végül - véli
        az   indítványozó    -   szemben    állnak   az    Alkotmány
        Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályaival is.

        3. Mindkét  indítvány az Abtv. 21. § (1) bekezdésének és 33.
        §-ának alkotmányosságát érinti, ezért az Alkotmánybíróság az
        indítványokat egyesítette,  és azokat egy eljárásban bírálta
        el.

                                    II.

        1. Az ügy elbírálásánál irányadó alkotmányos rendelkezések a
        következőek:

        Az Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdése szerint:

        "(1)A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

        (2) A  Magyar Köztársaságban  minden hatalom a népé, amely a
        népszuverenitást  választott   képviselői  útján,   valamint
        közvetlenül gyakorolja".

        Az Alkotmány 19. (2) és (3) bekezdése értelmében:

        "(2)  Az  Országgyűlés  a  népszuverenitásból  eredő  jogait
        gyakorolva  biztosítja  a  társadalom  alkotmányos  rendjét,
        meghatározza   a    kormányzás   szervezetét,   irányát   és
        feltételeit.

        (3) E jogkörében az Országgyűlés

        (...)

        b) törvényeket alkot."

        Az Alkotmány  29/E. §  (1)  bekezdése  az  alábbiak  szerint
        rendelkezik:

        "A köztársasági  elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy
        ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt
        megszűnik, az  új köztársasági  elnök hivatalba  lépéséig  a
        köztársasági   elnöki   jogkört   az   Országgyűlés   elnöke
        gyakorolja,  azzal   a  korlátozással,   hogy  törvényt   az
        Országgyűlésnek    megfontolás    végett,    illetőleg    az
        Alkotmánybíróságnak megvizsgálás  céljából nem  küldhet meg,
        az Országgyűlést  nem  oszlathatja  fel,  és  a  kegyelmezés
        jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet."

        Az Alkotmány 26. §-a értelmében:

        (1)  A   törvény   kihirdetéséről,   annak   kézhezvételétől
        számított  tizenöt   napon  -   az  Országgyűlés   elnökének
        sürgősségi kérelmére  öt napon  - belül a köztársasági elnök
        gondoskodik. A  kihirdetésre megküldött  törvényt aláírja. A
        törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

        (...)

        (4) A  köztársasági elnök  a törvényt  aláírás előtt  az (1)
        bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi
        az Alkotmánybíróságnak,  ha annak  valamelyik  rendelkezését
        alkotmányellenesnek tartja.

        (5) Ha  az Alkotmánybíróság  - soron  kívüli eljárásban - az
        alkotmányellenességet megállapítja,  a köztársasági  elnök a
        törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a
        törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

        Az Alkotmánynak az Alkotmánybíróságról szóló 32/A. § (1)-(3)
        bekezdései szerint:

        "(1)  Az   Alkotmánybíróság  felülvizsgálja  a  jogszabályok
        alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe
        utalt feladatokat.

        (2) Az  Alkotmánybíróság  alkotmányellenesség  megállapítása
        esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

        (3) Az  Alkotmánybíróság eljárását  törvényben meghatározott
        esetekben bárki kezdeményezheti."

        2. A T/4328. számú törvényjavaslat 1. §-a szerint:

        "Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-
        ának  a)   és  30.   §  (1)  bekezdésének  a)  pontjából  "a
        törvényjavaslat" szövegrész,  a 21.  § (1)  bekezdésének  a)
        pontja és 33. §-a hatályát veszti".

        3. Az Abtv. vonatkozó rendelkezései a következőek:

        "1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

        a) a  törvényjavaslat, a  már  elfogadott,  de  még  ki  nem
        hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi
        szerződés   egyes    rendelkezései   alkotmányellenességének
        előzetes vizsgálata;"

        "21. § (1) Az 1. § a) pontja szerinti eljárást - a 33-36. §-
        ban foglalt megkülönböztetés szerint - indítványozhatják:

        a) az  Országgyűlés, annak  állandó  bizottsága  vagy  ötven
        országgyűlési képviselő,"

        "30.  §   (1)  Az  Alkotmánybíróság  teljes  ülésén  dönt  a
        következő ügyekben:

        a) a  törvényjavaslat, a  már  elfogadott,  de  még  ki  nem
        hirdetett törvény  és az  Országgyűlés ügyrendje aggályosnak
        tartott   rendelkezése    alkotmányellenességének   előzetes
        vizsgálata;"

        "33.  §  (1)  Az  Alkotmánybíróság  az  Országgyűlés,  annak
        állandó  bizottsága   vagy  ötven   országgyűlési  képviselő
        indítványára alkotmányellenesség  szempontjából megvizsgálja
        a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezését.

        (2) Ha  az Alkotmánybíróság  a  törvényjavaslat  aggályosnak
        tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg,
        az   alkotmányellenességet    az   Országgyűlés    vagy    a
        törvényjavaslatot benyújtó szerv vagy személy megszünteti."

                                    III.

        Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntéseit a
        következőkre alapozza:

        1. Az  előzetes normakontroll  Abtv. 33. §-ában részletezett
        formájával  az  Alkotmánybíróság  első  ízben  az  ún.  első
        kárpótlási törvényjavaslattal  kapcsolatban találkozott.  Az
        Alkotmánybíróság ebben az ügyben a hatalmi ágak elválasztása
        elvének   figyelembevételével   meghatározta   e   hatásköre
        gyakorlásának feltételeit. Az Alkotmánybíróság határozatában
        kifejtette, hogy  mind az  Alkotmányba foglalt jogállásával,
        mind a hatalommegosztás elvével összeegyeztethetetlen, ha az
        Alkotmánybíróság a törvényhozási eljárás bármely szakaszában
        bevonható a  jogalkotásba.  Mivel  az  Alkotmánybíróság  nem
        tanácsadója,  hanem  bírája  az  Országgyűlés  törvényalkotó
        munkájának, ezért a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági
        vizsgálata csak  akkor folytatható  le, ha a törvény szövege
        végleges formájában  a javaslat  egészéről történő  szavazás
        előtt kerül  az Alkotmánybíróság elé. (16/1991. (IV. 20.) AB
        határozat, ABH 1991, 58., 59-60.)

        A   legalább    ötven    országgyűlési    képviselő    által
        kezdeményezhető előzetes normakontroll hatáskör tartalmát az
        Alkotmánybíróság másod  ízben -  összhangban a 16/1991. (IV.
        20.) AB  határozattal - a 29/1997. (IV. 29.) AB határozatban
        (ABK. 1997.  április 138.) értelmezte. Ebben az esetben több
        mint   ötven    országgyűlési   képviselő   kérte   az   ún.
        összeférhetetlenségi  törvényjavaslat   egyes  rendelkezései
        alkotmányellenességének előzetes  vizsgálatát a zárószavazás
        előtt.  A   törvényhozási  eljárás  ezen  részére  vonatkozó
        házszabályi rendelkezések  hiányában viszont az Országgyűlés
        az indítványozás  tényét figyelmen  kívül hagyva  a törvényt
        megszavazta.    (Az    Alkotmánybíróság    ezért    utólagos
        normakontroll  hatáskörben   járt  el.)   Az   országgyűlési
        képviselők azonban - mivel előzetes normakontroll kérelmüket
        a törvényhozási  eljárás során  nem vették  figyelembe -  az
        Országgyűlés Házszabályáról  szóló 46/1994.  (IX.  30.)  OGY
        határozat    alkotmányossági    vizsgálatát    kérték.    Az
        Alkotmánybíróság  -   azon  túl,   hogy   megállapította   a
        mulasztásban    megnyilvánuló     alkotmányellenességet    a
        Házszabály vonatkozásában és felhívta az Országgyűlést, hogy
        szabályozási feladatának  1997. június 15-ig tegyen eleget -
        megállapította, hogy sem a Házszabály, sem annak értelmezése
        nem teheti függővé semmilyen jóváhagyástól vagy feltételtől,
        hogy  az   Abtv.  21.   §  (1)   bekezdésében  meghatározott
        jogosultak  (így  az  ötven  országgyűlési  képviselő)  erre
        irányuló  indítványa  alapján,  a  törvényjavaslat  előzetes
        alkotmányossági  vizsgálatára   a  zárószavazás   előtt  sor
        kerülhessen. Az  Alkotmánybíróság e  határozatában  arra  is
        utalt,  hogy   az  előzetes  normakontroll  iránti  kérelmet
        figyelmen  kívül  hagyva  megszavazott  törvény  -  az  erre
        vonatkozó indítvány  alapján -  a jövőben  -  érvénytelenség
        miatt - alapot ad annak visszamenő hatályú megsemmisítésére.

        Az Alkotmánybíróság  e határozatával  -  összhangban  eddigi
        gyakorlatával  -   nyilvánvalóvá  tette,  hogy  az  eljárási
        biztosítékok  következetes   érvényesítése,  a   formalizált
        eljárási szabályok  maradéktalan betartása  a  törvényhozási
        eljárásra  vonatkozóan  is  -  a  jogállamiságból  fakadó  -
        alkotmányos követelmény.  Az Alkotmánybíróság  több, korábbi
        döntésében  hangsúlyozta:  "A  jogállamiság  egyik  alapvető
        követelménye, hogy  a közhatalommal rendelkező szervek a jog
        által meghatározott  szervezeti keretek  között, a jog által
        megállapított működési  rendben,  a  jog  által  a  polgárok
        számára  megismerhető  és  kiszámítható  módon  szabályozott
        korlátok között  fejtik ki  tevékenységüket." (56/1991. (XI.
        8.) AB hat. ABH 1991. 454., 456.)

        Az  Országgyűlés   a  29/1997.  (IV.  29.)  AB  határozatban
        meghatározott   határidőig    a    Házszabályra    vonatkozó
        szabályozási kötelezettségének  nem tett  eleget. A  Kormány
        úgyszintén   figyelmen    kívül   hagyva    a    hivatkozott
        alkotmánybírósági  határozat   rendelkezéseit,   a   jelzett
        probléma megoldásának  egy egészen más útját választotta: az
        alkotmánybírósági  határozat   kihirdetését   követő   gyors
        intézkedéssel   törvényjavaslatot    terjesztett   elő    az
        Alkotmánybíróság   előzetes    normakontroll    hatáskörének
        radikális  korlátozására.  A  Kormány  által  kezdeményezett
        T/4328.  számú   törvényjavaslat  az   Országgyűlés  állandó
        bizottsága   és    az    ötven    országgyűlési    képviselő
        indítványozási  jogát   kívánta  megszüntetni,   viszont  az
        Országgyűlésnek   megmaradt    volna    a    törvényjavaslat
        alkotmányellenességének   előzetes   vizsgálatára   irányuló
        indítványozási    jogosultsága.     Az    Országgyűlés     a
        törvényjavaslat tárgyalása  során -  a Kormány  szándékán is
        túlmenően -  arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Abtv.
        21. §  (1) bekezdése a/ pontját és 33. §-át teljes egészében
        helyezze hatályon  kívül a módosító törvény, ne maradjon meg
        az indítványozási jogosultsága az Országgyűlésnek sem.

        A T/4328.  számú törvényjavaslat zárószavazására azonban nem
        került  sor.   Az  Országgyűlés   elnöke  a  törvényjavaslat
        zárószavazását -  1997. július  8-án -  elhalasztotta, mivel
        ötvenkilenc országgyűlési  képviselő  -  az  előbbiek  során
        részletezett indokok  alapján -  az  előzetes  normakontroll
        ezen formáját megszüntető törvényjavaslat alkotmányosságának
        előzetes vizsgálatát indítványozta.

        Az Országgyűlés  szintén az 1997. július 8.-i ülésnapján - a
        T/4328. számú törvényjavaslat zárószavazásának elhalasztását
        követően -  a Házszabály  módosítása  tárgyában  határozatot
        fogadott el.  A Házszabály-módosítások  a  zárószavazást  is
        érintették,  viszont  az  Országgyűlés  nem  rendelkezett  a
        zárószavazás  29/1997.   (IV.  29.)  AB  határozat  szerinti
        szabályozásáról.

        Az Alkotmánybíróság  az erre  vonatkozó indítvány  alapján a
        módosított     Házszabály      zárószavazásra      vonatkozó
        rendelkezéseit  az   50/1997.  (X.   11.)  AB  határozatában
        jövőbeni hatállyal  megsemmisítette. A  Házszabály 104/1997.
        (XI.  26.)   OGY  határozattal   történő   módosítása   ezen
        alkotmánybírósági        határozatokkal        megállapított
        alkotmányellenességet kiküszöbölte.

        2.   Az   Alkotmánynak   az   Alkotmánybíróságra   vonatkozó
        rendelkezéseiből az alábbi következtetések adódnak.

        Az  Alkotmánybíróság  formálisan  már  az  1989.  évi  XXXI.
        törvényt megelőzően  a közjogi  berendezkedés  részévé  lett
        azáltal, hogy 1989. évi I. törvény az Alkotmányba iktatta az
        Alkotmánybíróságról szóló  IV. fejezetet,  a 32/A.  §-t.  Az
        alkotmánymódosító  törvénynek   az  Alkotmány   32/A.   §-ra
        vonatkozó indokolása  - az  utólagos normakontrollon  túl  -
        további hatáskörök megadását helyezte kilátásba.

        Az  Alkotmány   1989.  évi   XXXI.  törvénnyel  való  átfogó
        módosítása a  jogállami  értékeknek  megfelelő  alaptörvényt
        hozott  létre.   Az  1989.   évi  XXXI.   törvény  17.   §-a
        fenntartotta az  Alkotmánybíróság hatáskörét  a jogszabályok
        utólagos kontrolljára,  valamint a  törvényhozó  alkotmányos
        felhatalmazását az alkotmánybírósági hatáskör bővítésére. Az
        utólagos   normakontroll    hatásköri   szabály   ugyanakkor
        kiegészítést  illetve   megerősítést  is   nyert  valamennyi
        alkotmányellenes  jogszabály  tekintetében  a  megsemmisítés
        jogával.

        Az  Alkotmánybíróság  hatáskörének  tételes  felsorolása  az
        Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvénybe került,
        amely  -   az  Alkotmány   akkori  rendelkezése   szerint  -
        alkotmányerejű törvénynek  minősült. Az  Alkotmány 24. § (3)
        bekezdése   úgy    rendelkezett,    hogy    "az    Alkotmány
        megváltoztatásához,  az   Alkotmányban  meghatározott  egyes
        döntések meghozatalához, továbbá az alkotmányerejű törvények
        megalkotásához az  országgyűlési képviselők  kétharmadának a
        szavazata szükséges".

        Az alkotmányerejű  törvény jogforrási minőségét az 1990. évi
        XL. törvénnyel  történő  alkotmánymódosítás  szüntette  meg,
        ezáltal feloldva  az  Alkotmánybíróság  Abtv.-ben  rögzített
        hatáskörének az  Alkotmánnyal azonos  védelmét. Ez  azzal az
        eredménnyel járt,  hogy az  Alkotmánybíróságra, elsősorban a
        hatáskörére vonatkozó részletes szabályok jogforrási szintje
        alacsonyabb lett  a többi  alkotmányos szerv - Országgyűlés,
        Kormány, köztársasági  elnök -  hatáskörének - változatlanul
        alkotmányi   szintű    -    szabályozásához    képest.    Az
        alkotmánymódosításhoz fűzött  indokolás szerint  a  "szilárd
        parlamentáris rendszer  kialakulása", a  "stabil kormányzati
        működés  biztosítása"   érdekében  kellett  megszüntetni  az
        alkotmányerejű   törvény    kategóriáját.   Az    Alkotmányt
        megváltoztató törvényen  kívül nem  maradt  az  Alkotmányban
        olyan szabály - a Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról,
        és azok  használatáról szóló  törvény kivételével  -,  amely
        valamely  törvény   elfogadásához  valamennyi  országgyűlési
        képviselő   kétharmadának    szavazatát    igényelné.    (Az
        alkotmányerejű  törvény   helyett  -  ahol  többlet-garancia
        szükségessége  mutatkozott   -  a   jelenlévő  országgyűlési
        képviselők  kétharmados   szavazatarányát   vezette   be   e
        módosítás.)

        Az eredeti  alkotmányozási szándék,  nevezetesen: a jogállam
        új intézményére,  az Alkotmánybíróság  hatáskörére vonatkozó
        alkotmányi szintű  szabályozás, a többi alkotmányos szervvel
        -  az   Országgyűléssel,  a   Kormánnyal,  stb.   -   együtt
        alkotmányjogilag változatlanul indokolható. Ezen szervekre -
        így az  Alkotmánybíróságra - vonatkozó szabályok Alkotmányba
        foglalása ugyanis önmagában nem érinti az alkotmánymódosítás
        indokaként  megfogalmazott   stabil  kormányzati   működést,
        illetve ennek biztosítását.

        Az Alkotmánybíróság  a nemzetközi  szerződések, valamint  az
        azt   kihirdető    jogszabályok   utólagos   alkotmányossági
        felülvizsgálata kapcsán  az  Alkotmányban  és  az  Abtv.-ben
        meghatározott hatásköri  szabályokat értelmezve  már  állást
        foglalt   az   Alkotmánybíróság   hatáskörének   Alkotmányba
        foglalásáról. E  szerint: "Az  alkotmányozás  körülményeinek
        tudható be,  hogy a  magyar Alkotmányba csak a legalapvetőbb
        hatáskör került  be. A  többi hatáskör alkotmányba foglalása
        is -  ahogy az az újabb alkotmánybíróságok esetében jellemző
        tendencia -  garanciális jelentőségű  és  kívánatos  lenne."
        (4/1997. (I. 22.) AB hat. ABK 1997. január, 10., 12.)

        A magyar  közjogi berendezkedés egyik alapja az Alkotmány 2.
        §  (1)   bekezdésben  megállapított  jogállamiság  elve.  Az
        Alkotmánybíróság  megítélése   szerint  e   jogállamban   az
        Alkotmánybíróság  hatáskörének   a  klasszikus   alkotmányos
        szervekkel azonos  alkotmányos  védelmet  kell  biztosítani.
        Ezzel  elkerülhető,  hogy  az  Alkotmánybíróság  határozatai
        nyomán  aktuális   politikai  érdekek   alapján,  gyakorlati
        kormányzati   megfontolások    az    elsődleges    megoldást
        alkotmánybírósági hatáskör-felülvizsgálatban keressék.

        A jelen  ügyben vizsgált törvényjavaslat - az alkotmányozási
        folyamatból   kiragadott    egyedi   hatáskör-módosítás    -
        keletkezési körülményei is ezt támasztják alá.

        Az Alkotmány  2. §  (1) bekezdésében  deklarált jogállamiság
        tartalmi  követelménye   az   Alkotmánybíróság   -   közjogi
        helyzetéből fakadó  - alkotmányi  hatásköri szabályozása  és
        ezáltal    védelme.     E    védelem     szükségessége    az
        Alkotmánybíróságnak    a    hatalommegosztás    rendszerében
        elfoglalt szerepéből,  azaz az alkotmányossági szempontoknak
        az államszervezet egészében való érvényesítéséből ered.

        Az Alkotmány  32/A. §-a  jelenleg hatásköri szabályt csak az
        utólagos    normakontroll    tekintetében    tartalmaz.    A
        "jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata" alkotmányi
        szóhasználatból ugyanis  ez  egyenesen  következik,  míg  az
        előzetes  normakontroll   tárgyát  képező  "norma"  még  nem
        minősül jogszabálynak.

        Az Alkotmánynak  az Alkotmánybíróságról szóló fejezetéből az
        utólagos normakontrollra  irányuló hatáskör kényszerítően és
        teljes körűen  következik. Kényszerítően,  mert az Alkotmány
        32/A. §  (1) és  (2) bekezdése  szerint Alkotmányba  foglalt
        hatásköri szabályról  van szó,  és teljes  körűen,  mert  az
        Alkotmány   32/A.    §   (3)    bekezdése   biztosítja    az
        Alkotmánybíróság utólagos  absztrakt normakontroll eljárását
        minden jogszabály  tekintetében. (4/1997.  (I. 22.)  AB hat.
        ABK 1997. január 12, 14.)

        Az Alkotmánybíróság  előzetes normakontroll hatásköre csupán
        egy vonatkozásban,  kizárólag az  ún. elnöki alkotmányossági
        kifogások  megfogalmazása   tekintetében  kapott  alkotmányi
        szabályozást. Az Alkotmány 26. § (4)-(5) bekezdése szerint a
        köztársasági elnök  a már elfogadott de még ki nem hirdetett
        törvény tekintetében az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

        Mindezeken túlmenően  az Alkotmánybíróság további hatáskörét
        az Alkotmány  32/A.  §  (1)  bekezdése  alapján  ("illetőleg
        ellátja  a   törvénnyel  hatáskörébe   utalt   feladatokat")
        alkotmányos     felhatalmazással     meghozott     törvények
        tartalmazzák. (Az  Abtv.-n kívül,  a népszavazásról  és népi
        kezdeményezésről szóló  1989. évi  XVII. törvény  32. §-a, a
        helyi önkormányzatokról  szóló 1990. évi LXV. törvény 51. §-
        a, 99. § (2) bekezdés a/ pont, a felsőoktatásról szóló 1993.
        évi LXXX. törvény 65. § (2) bekezdése.)

        A jelen  ügy tárgyát  képező T/4328.  számú  törvényjavaslat
        szerint megszűnik az Országgyűlés, annak állandó bizottsága,
        vagy  ötven   országgyűlési  képviselő   indítványa  alapján
        kezdeményezhető   előzetes    normakontroll,    amelyet    a
        zárószavazás előtt  álló törvényjavaslat aggályosnak tartott
        rendelkezésével szemben lehet benyújtani.

        Az Alkotmánybíróság  elsőként arra  mutat rá,  hogy  T/4328.
        számú törvényjavaslattal érintett alkotmánybírósági hatáskör
        az Alkotmány  32/A. §-ából közvetlenül nem következik. Ahogy
        az Alkotmány  felhatalmazása alapján  a törvényhozó  további
        hatáskört  állapíthat   meg  az   Alkotmánybíróság  számára,
        ugyanúgy az általa megállapított hatásköröket szűkítheti is.
        A törvényhozó  viszont azt  nem teheti  meg -  amint  azt  a
        29/1997. (IV.  29.) AB  határozat alapjául  szolgáló  ügyben
        megtette -  hogy az  általa meghatározott  alkotmánybírósági
        hatáskört  figyelmen  kívül  hagyja,  akadályozva  ezzel  az
        Alkotmánybíróságot  az   Abtv.   szerinti   alkotmányvédelmi
        feladata   ellátásában.    Az   Alkotmánybíróság   hatásköri
        szabályának érvényesülése  - az alkotmányos felhatalmazással
        meghozott  törvénybe  foglalt  hatáskör  tekintetében  is  -
        alkotmányos követelmény  az Alkotmány  2. § (1) bekezdése és
        32/A.  §   (1)  bekezdése   szerint.  Ezért   mondta  ki  az
        Alkotmánybíróság a  29/1997. (IV.  29.)  AB  határozatban  a
        Házszabály  tekintetében   az  alkotmányellenes  mulasztást,
        illetve az  50/1997. (X.  11.) AB  határozatban  -  utólagos
        normakontroll keretében - ezért rendelkezett határidő tűzése
        mellett    a     Házszabály    vonatkozó    rendelkezéseinek
        megsemmisítéséről.

        Az  Alkotmánybíróság  megállapítja,  hogy  a  T/4328.  számú
        törvényjavaslattal kilátásba  helyezett Abtv.-beli szabályok
        hatályon kívül  helyezése nem  ütközik az Alkotmány 32/A. §-
        ába,   mert    ebből   a   rendelkezésből   nem   következik
        kényszerítően az  Országgyűlés,  annak  állandó  bizottsága,
        vagy ötven  országgyűlési képviselő által is indítványozható
        törvényjavaslat       alkotmányellenességének       előzetes
        vizsgálatára irányuló hatáskör.

        3. A  T/4328. számú  törvényjavaslattal kapcsolatos  további
        alkotmányossági problémák  tekintetében az  Alkotmánybíróság
        az alábbi álláspontra helyezkedett.

        a./ Nem  helytálló az  az indítványozói  álláspont, amely  a
        T/4328. számú  törvényjavaslat  alkotmányellenességét  abban
        látja, hogy  elfogadásával megbomlik a köztársasági elnök és
        az Országgyűlés  közötti alkotmányos  hatalmi egyensúly.  Az
        indítványozók   szerint    a   köztársasági    elnök   által
        kezdeményezett     törvény      előzetes     normakontrollja
        megoldatlanná válik,  ezzel szemben  a köztársasági  elnök a
        már elfogadott  - mások  által  kezdeményezett  -  törvények
        tekintetében  előzetes   normakontroll  kérelemmel  bármikor
        élhet.

        Az  Alkotmány  egyaránt  tartalmazza  a  köztársasági  elnök
        indítványozási jogosultságát  a már elfogadott és még ki nem
        hirdetett  törvény   tekintetében  (26.   §  (4)  bekezdés),
        valamint a köztársasági elnök törvénykezdeményezési jogát is
        (25.  §   (1)  bekezdés).   Az  Alkotmány   számos   további
        rendelkezésében az  Országgyűlés  és  a  köztársasági  elnök
        közötti   hatalmi    egyensúly   elemeit   részleteiben   is
        meghatározza. Ettől  különálló kérdés  az Abtv.  21.  §  (1)
        bekezdésében meghatározott  jogosultak indítványtételi  joga
        az Abtv.  33. §-a szerinti alkotmánybírósági eljárásban. Nem
        hozható   összefüggésbe   a   köztársasági   elnök   és   az
        Országgyűlés  közötti   kapcsolatot  szabályozó  alkotmányos
        rendelkezésekkel az  a probléma,  hogy  a  törvényjavaslatot
        érintő előzetes  normakontroll lehetőségének  megvonásával a
        köztársasági    elnök     által    kezdeményezett    törvény
        alkotmányellenességének  előzetes   vizsgálata  megoldatlan.
        Megalapozatlan az  az indítványozói érvelés, hogy ezáltal az
        Országgyűlés és  a Köztársaság  elnöke között  együttműködés
        helyett alárendelődés  következik  be.  Az  Országgyűlés,  a
        parlamenti   bizottságok,   illetve   az   ötven   képviselő
        indítványozási jogának  megvonása és  a  köztársasági  elnök
        indítványozási  jogosultságának   meghagyása   az   előzetes
        normakontroll  eljárásra   alkotmányossági  szempontból  nem
        befolyásolja a köztársasági elnök és az Országgyűlés közötti
        közjogi viszonyt.

        Nincs jogi  akadálya annak,  hogy a  köztársasági  elnök  az
        általa  kezdeményezett   törvény  előzetes  normakontrollját
        kérje az  Alkotmánybíróságtól, ha  alkotmányossági  aggályai
        támadnak az elfogadott törvénnyel szemben.

        A köztársasági  elnök által kezdeményezett törvény - csakúgy
        mint  minden   más  törvény  -  alkotmányosságának  utólagos
        vizsgálatát az  Alkotmány 32/A. § (1)-(2) bekezdései alapján
        bárki  indítványozhatja.   Az  alkotmánybírósági  eljárásban
        közömbös,  hogy   az  általa   vizsgált  törvény   kinek   a
        javaslatára  született.   Bár  kétségtelen,  hogy  az  ötven
        országgyűlési    képviselő     alkotmánybírósági     eljárás
        kezdeményezésére irányuló  jogának és  az Abtv.  33.  §-ában
        foglalt  eljárás   lehetőségének  megszűntével   -  ebben  a
        formában -  valamennyi törvényjavaslat,  így a  köztársasági
        elnök   által    kezdeményezett   törvényjavaslat   előzetes
        normakontrolljának lehetősége  is  megszűnik,  de  ezzel  az
        alkotmányosság  önmagában   nem  szenved   sérelmet,  hiszen
        utólagos    normakontroll     útján    az    alkotmánysértés
        kiküszöbölhető.  Utólagos   normakontroll  iránti   kérelmet
        bárki, így  bármely országgyűlési képviselő is beterjeszthet
        az Alkotmánybírósághoz.  Ez a  lehetőség alkotmányosan  -  a
        törvényhozás  útján  -  sem  a  normák  fajtáját,  sem  azok
        keletkezési idejét,  sem pedig  az alkotmánybírósági eljárás
        bárki által történő indítványozását tekintve nem szűkíthető.

        Az Alkotmánybíróság  a fentiek  alapján megállapítja, hogy a
        T/4328. számú  törvényjavaslattal kilátásba helyezett Abtv.-
        beli rendelkezések  hatályon kívül  helyezése a köztársasági
        elnök Alkotmányban  rögzített közjogi  (hatalmi)  pozícióját
        nem érinti,  azt - különösen más hatalmi tényezők rovására -
        nem gyengíti  és  nem  is  erősíti,  ezért  a  hatalmi  ágak
        elválasztása  elvének   sérelmére  alapított   kérelmet   az
        Alkotmánybíróság elutasította.

        b./  Az   indítványozók  további   "alkotmányos  visszaélés"
        lehetőségét  látják   abban,  hogy   a  köztársasági   elnök
        akadályoztatása  esetén  az  országgyűlés  elnöke  látja  el
        feladatait, viszont  a köztársasági elnöki jogkörök közül az
        előzetes   normakontroll    kezdeményezésének   jogát    nem
        gyakorolhatja.    Az     indítványozók    szerint     tartós
        akadályoztatás esetén  ezáltal gyakorlatilag  megszűnhet  az
        egyetlen  megmaradó  előzetes  normakontroll  lehetőség  is.
        Mindez a jogállamiságot sértő visszaélésekre ad módot.

        Tény, hogy a T/4328. számú törvényjavaslat elfogadása után -
        és a köztársasági elnök esetleges akadályoztatása esetén - a
        törvények  tekintetében   is  csak   utólagos  normakontroll
        hatáskörben nyílik  lehetőség  alkotmányossági  vizsgálatra.
        Mindez azonban  nem eredményezi sem a jogállamiság sérelmét,
        sem  pedig  más  alkotmányos  rendelkezések  megsértését.  A
        jogállamiság elvéből  nem  az  következik,  hogy  eleve  nem
        születhet    alkotmányellenes     rendelkezést    tartalmazó
        jogszabály, hogy  nem következhet  be alkotmánysértés, hanem
        az, hogy  álljon rendelkezésre  megfelelő fórum  és eljárás,
        amely   az   alkotmányellenesség   megállapítására   és   az
        alkotmányellenes     jogszabály     megsemmisítésére,     az
        alkotmányellenesség kiküszöbölésére hivatott.

        Az Alkotmánybíróság ezért a jogállamiság sérelmére alapított
        kérelmet is elutasította.

        c./ Az indítványozók szerint a népszuverenitás elve is sérül
        az ötven országgyűlési képviselő - mint parlamenti kisebbség
        - előzetes  normakontrollra irányuló  indítványozási jogának
        megszüntetésével. Álláspontjuk  szerint az  ötven  képviselő
        indítványozási joga egy jelentős parlamenti kisebbségi jog a
        többség   tevékenységének   ellenőrzéséhez,   s   mivel   "a
        törvényhozás   joga    a   népszuverenitásból    ered",    a
        népszuverenitás  elve  szenved  sérelmet.  Az  indítványozók
        szerint  a   parlamenti  többség   nem  mondhat  le  egy,  a
        törvényhozás jogához tartozó kisebbségi jogról.

        Az Abtv.  21. §  (1) bekezdés  a/  pontjában  meghatározott,
        ötven  országgyűlési   képviselőt  megillető  indítványozási
        jogosultság  elvileg  felfogható  a  parlamenti  (politikai)
        kisebbség jogaként,  de a  törvény szövegéből  -  ugyanilyen
        jogként  -   nemcsak  ellenzéki,   hanem  bármilyen   alapon
        rendeződő kisebbségi  jog, ugyanígy levezethető (lásd pl.: a
        30/1997. (IV.  29.) AB  határozat (ABK. 1997. április, 138.)
        alapjául szolgáló ügy indítványozói körét).

        A népszuverenitáson alapuló törvényhozás jogából azonban nem
        következik az  előzetes normakontroll  iránti indítványozási
        jogosultság.  E   jogosultság  nem   része  az  Alkotmányban
        szabályozott törvényhozási  jognak, illetve  a  törvényhozás
        alkotmányban rögzített  eljárásának. Mindezekre  tekintettel
        az  Alkotmánybíróság   az  erre   vonatkozó  indítványt   is
        elutasította.

        d./  Végül   az  indítványozók   a   jogállamiságból   eredő
        jogbiztonság sérelmét vélik felfedezni azzal összefüggésben,
        hogy   az   előzetes   normakontroll   hatáskörben   történő
        alkotmánybírósági eljárások  lehetőségének  szűkülésével  az
        alkotmányellenesség     kiküszöbölése      csak     utólagos
        normakontroll útján kerülhet majd sor, e hatáskörben történő
        eljárás pedig  feltételezi, hogy  ha rövid  ideig is,  de az
        alkotmányellenes jogszabály hatályosul. Az indítványozók úgy
        vélik,     hogy     az     Alkotmánybíróság     jogszabályok
        alkotmányellenességének utólagos vizsgálata körében csak pro
        futuro semmisíthet meg jogszabályokat.

        Valamely   jogszabály   megsemmisítésének   hatálya   és   a
        jogbiztonság   valóban    szoros   kapcsolatban    áll.   Az
        Alkotmánybíróságnak minden alkotmányellenességet megállapító
        határozatában   külön-külön   kell   mérlegelnie,   hogy   a
        jogbiztonság érdeke  milyen  hatályú  megsemmisítést  kíván.
        Tévednek azonban az indítványozók, amikor azt állítják, hogy
        utólagos normakontroll  hatáskörben az Alkotmánybíróság csak
        pro   futuro    (jövőbeni   időponttól)    semmisíthet   meg
        jogszabályokat.

        Az Abtv. szerint főszabály nem a jövőbeni, hanem az ex nunc,
        azaz az  alkotmánybírósági  határozat  közzététele  napjától
        történő megsemmisítés  (Abtv. 42.  § (1) bekezdés, 43. § (1)
        és (2) bekezdései). Az Abtv. azonban a főszabálytól eltérést
        enged, ha  a  jogbiztonság  vagy  az  eljárást  kezdeményező
        különösen  fontos   érdeke  indokolja   (Abtv.  43.   §  (4)
        bekezdés).

        Az   Alkotmánybíróság   valamely   jogszabály   pro   futuro
        (jövőbeni) megsemmisítésének  lehetőségével akkor  él, ha az
        ex nunc  hatályú megsemmisítés joghézagot eredményezne, időt
        hagyva egyben a jogalkotónak az új szabály meghozatalára. De
        lehetősége van  az Alkotmánybíróságnak  a főszabálytól másik
        irányba  is  eltérni,  megsemmisítheti  az  alkotmányellenes
        jogszabályt  visszamenőleges,   ex  tunc   hatállyal,  ha  a
        jogbiztonságot   ez   szolgálja.   (Az   alkotmányellenesség
        következményei   és    a   jogbiztonság   összefüggését   az
        Alkotmánybíróság  a   10/1992  (II.   25.)  AB  határozatban
        fejtette ki részletesen (ABH 1992. 72.)).

        Az  Alkotmánybíróságnak   ezáltal   utólagos   normakontroll
        hatáskörben  eljárva   többféle  lehetősége   is  van   -  a
        jogbiztonságra   tekintettel    -   az   alkotmányellenesség
        következményeinek levonására,  végső soron,  mint  kivételes
        lehetőséggel az  Alkotmánybíróság a  visszamenőleges hatályú
        megsemmisítéssel  is   élhet.  Az   előzetes   normakontroll
        törvényjavaslat     vizsgálatára     irányuló     formájának
        megszüntetésével  nem   alakul   ki   az   alkotmánybírósági
        tevékenységet   érintő    olyan   helyzet,    amelyben    az
        Alkotmánybíróság  ne   tudná  a   jogbiztonság   alkotmányos
        érdekének figyelembevételével döntéseit meghozni.

        A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy nem
        sérti a jogállamiságból eredő jogbiztonságot a T/4328. számú
        törvényjavaslattal kilátásba  helyezett Abtv.-beli szabályok
        hatályon kívül  helyezése. Mindezek  ellenére - más országok
        alkotmánybíróságaira  vonatkozó  szabályokat  is  figyelembe
        véve -  az Alkotmánybíróság  megjegyzi, hogy  a jogbiztonság
        érdeke -  adott esetben - igényelhet olyan eszközt, amellyel
        az  Alkotmánybíróság   az  előtte   megtámadott   jogszabály
        végrehajtását -  döntése  meghozataláig  -  felfüggesztheti.
        Kifejezetten    erre     irányuló    eszköze     a    magyar
        Alkotmánybíróságnak nincs, hasonló célt az adott jogszabályt
        hatályba  léptető   rendelkezés  -   jogbiztonság  sérelmére
        alapított -  megsemmisítésével érhet el. (pl.: 44/1995. (VI.
        30.) AB határozat ABH 1995. 203.)

        4. Az Alkotmánybíróság jelen határozatában bírálta el azt az
        indítványt is,  amely -  a T/4328.  számú törvényjavaslattal
        hatályon kívül  helyezni szándékozott  - az  Abtv. 21. § (1)
        bekezdése  és   33.  §-a   megsemmisítésére   irányult.   Az
        indítványozó   szerint    az   Abtv.    ezen   rendelkezései
        alkotmányellenesek,  mert   egy  parlamenti   kisebbség   az
        alkotmánybírósági  eljárás   kezdeményezésével  bármikor  és
        elvileg    valamennyi     törvényjavaslat     vonatkozásában
        megakadályozhatja a  többségi döntés  meghozatalát. Az ötven
        képviselőnek biztosított  indítványozási jog törvényjavaslat
        alkotmányellenességének  előzetes  vizsgálatára  -  véli  az
        indítványozó - obstrukciós eszköz, sérti a jogbiztonságot, a
        parlamenti    többségi     demokrácia    elvét     és     az
        Alkotmánybíróságra vonatkozó  alkotmányi rendelkezésekkel is
        ellentétes.

        Az Alkotmánybíróság  megállapítja,  hogy  Abtv.  21.  §  (1)
        bekezdése és  33. §-a  nem ütközik az Alkotmány indítványozó
        által hivatkozott rendelkezéseibe.

        Az  Abtv.  ezen  rendelkezései  alkotmányos  felhatalmazáson
        alapulnak,  az  e  hatáskör  értelmezésére  vonatkozó  -  az
        előbbiekben  ismertetett   -  alkotmánybírósági  határozatok
        pedig tisztázták  a hatáskör gyakorlásánál figyelembe veendő
        -  a   törvényhozói  és   az   alkotmánybírósági   feladatok
        elhatárolásán    alapuló,     a    hatalommegosztási     elv
        érvényesüléséhez kapcsolódó  - alkotmányos  követelményeket.
        Az  ötven   országgyűlési  képviselő  által  kezdeményezhető
        előzetes normakontroll eljárás célja a törvényhozási eljárás
        végső   szakaszában    -   a   zárószavazás   előtt   -   az
        alkotmányossági    szempontok     érvényre    juttatása    s
        nyilvánvalóan nem a törvényhozási eljárás lassítása.

        Az obstrukció  a meglévő  jogi eszközök  formálisan jogszerű
        felhasználása abból  a célból, hogy az adott téma tárgyalása
        elhúzódjon,  döntés   ne  szülessék.  Kétségtelen,  hogy  az
        indítványozók esetleges  obstrukciós szándéka - nevezetesen:
        előzetes normakontroll  iránti kérelem  benyújtása kizárólag
        abból a  célból, hogy  a törvényhozási folyamatot lassítsák,
        vagy  ellehetetlenítsék   -  elvileg   nem  zárható   ki.  A
        visszaélés elvi  lehetősége  azonban  (vagy  ilyen  szándékú
        konkrét kísérlet) nem teszi e hatáskört alkotmányellenessé.

        Az Alkotmánybíróság  korábbi  határozatában  megállapította,
        hogy az  Alkotmánybíróság előzetes  normakontroll  eljárása,
        amennyiben az indítványozásra jogosultak e jogukkal élnek, a
        zárószavazás előtt  megváltoztatja a  törvényhozási eljárást
        anélkül,  hogy   annak   közvetlenül   részévé   válna.   Az
        Alkotmánybíróság      alkotmányellenességet      megállapító
        határozata alapján  az Országgyűlés vagy a törvényjavaslatot
        benyújtó     szerv      (személy)     a      törvényjavaslat
        alkotmányellenességét köteles  megszüntetni [Abtv. 33. § (2)
        bekezdés]. (29/1997.  (IV. 29.)  AB hat.  ABK. 1997. április
        138., 141.)

        Mindebből kitűnik, hogy valamely törvényjavaslat mihamarabbi
        elfogadásához fűződő jogbiztonsági szemponthoz alkotmányosan
        mellérendelődhet  a   törvényhozási   folyamatba   beépített
        intézményes alkotmányvédelem, alkotmánybírósági hatáskör.

        Mindezek   figyelembe    vételével    az    Alkotmánybíróság
        elutasította azt  az indítványt  amely az  Abtv. 21.  §  (1)
        bekezdését, és  33.  §-át  -  a  jogállamisághoz  kapcsolódó
        jogbiztonság sérelmére hivatkozva - megsemmisíteni kéri.

        Nem helytállók  végül azon  indítványozói érvek sem, hogy az
        Abtv. 21.  § (1)  bekezdése,  és  33.  §-a  ellentétben  áll
        azokkal   az    alkotmányos   rendelkezésekkel    amelyekből
        következik, hogy  a törvényeket  a többség hozza, továbbá az
        Abtv.  vizsgálni   kért  szabályai   sértik   az   Alkotmány
        Alkotmánybíróságra vonatkozó  rendelkezéseit. Az Abtv. 21. §
        (1)  bekezdés   a/  pontjában   rögzített,  ötven  képviselő
        törvényjavaslat   előzetes   normakontrollját   kezdeményező
        jogosultsága   nem    törvényhozásra   irányul,    hanem   a
        törvényjavaslat   alkotmányossági    vizsgálatára,   így   a
        parlamenti   többségi    demokrácia   sérelmét    kifogásoló
        indítványozói   felvetés    minden   alapot   nélkülöz.   Az
        alkotmányos  keretek   között  működő  "parlamenti  többségi
        demokrácia"   elválaszthatatlan    része   és    egyben   az
        alkotmánybíráskodás szempontja, hogy a kisebbség alkotmányos
        védelemben részesüljön,  ha a  többség az Alkotmány kereteit
        túllépi. Az  ötven képviselő előzetes normakontroll eljárást
        kezdeményező  jogosultsága  -  akár  parlamenti  (politikai)
        kisebbségi  jogként   felfogva  -  nem  áll  ellentétben  az
        Alkotmány egyetlen rendelkezésével sem.

        Ugyanezen érv  alapján megalapozatlan az az indítvány, amely
        szerint az  Abtv. 33. §-ában foglalt eljárás ellentétben áll
        az Alkotmány 32/A. §-val. Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése
        alkotmányos  felhatalmazást   tartalmaz  arra   nézve,  hogy
        törvénnyel   az   Alkotmánybíróságnak   -   a   jogszabályok
        alkotmányosságának  felülvizsgálatán   túlmenően  -  további
        hatáskör is adható.

        A fentiek  alapján az  Alkotmánybíróság az  Abtv. 21.  § (1)
        bekezdésének,  és   33.  §-ának   megsemmisítésére  irányuló
        indítványt elutasította.
                               Dr. Sólyom László
                           az Alkotmánybíróság elnöke

                    Dr. Ádám Antal          Dr. Bagi István
                     alkotmánybíró           alkotmánybíró

                                Dr. Holló András
                              előadó alkotmánybíró

                                Dr. Kilényi Géza
                                 alkotmánybíró

                 Dr. Lábady Tamás             Dr. Németh János
                   alkotmánybíró               alkotmánybíró

                 Dr. Szabó András        Dr. Tersztyánszky Ödön
                     alkotmánybíró           alkotmánybíró

                           Az aláírásban akadályozott
                               Dr. Zlinszky János
                             alkotmánybíró helyett
                               Dr. Sólyom László

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          Subject of the case:
          .
          Article 1 of the draft of the Bill on Amending the Act on the Constitutional Court, according to which the Section of this Act under which Parliament, its Standing Committee or fifty MPs are entitled to initiate preliminary review is invalid
          Number of the Decision:
          .
          66/1997. (XII. 29.)
          Date of the decision:
          .
          12/22/1997
          .
          CODICES summary:
          http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1997-3-012?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
          .